Akut COVID

Akut COVID – Tartalom

• Mi is az a SARS-CoV-2?
• Hogyan alakul ki az akut COVID fertőzés?
• Hogyan okoz az akut COVID infekció neurológiai tüneteket?
• Akut COVID neurológiai tünetei
• Szag- és ízérzékelési zavarok
• Encephalopathia
• Cerebrovaszkuláris betegségek
• Guillain-Barré szindróma
• Fokális és multifokális neuropátiák
• Kritikus betegséghez társuló neuropátia és miopátia
• Perifériás idegsérülések
• Egyéb neurológiai tünetek
• Akut COVID neurológiai kivizsgálása
• Akut COVID neurológiai kezelése
• Akut COVID megelőzése

Mi is az a SARS-CoV-2?

A SARS-Cov-2 egy koronavírusok családjába tartozó, legtöbbször felső légúti megbetegedést okozó RNS vírus, amely a 2019-es év végén ütötte fel a fejét, és 2020-ra az általa okozott fertőzés világjárvánnyá nőtte ki magát. A vírus az influenzavírushoz hasonlóan képes mutációra, így többféle variánsa létezik, ezek közül a legismertebb a súlyos betegséget okozó Delta variáns, és az enyhe légúti tünetekkel járó Omikron.

Hogyan alakul ki akut COVID fertőzés?

Az akut COVID fertőzés cseppfertőzéssel terjed. Egy fertőzött személy köhögéssel, tüsszentéssel vagy egyszerűen csak a légvétellel a levegőbe juttatja a vírust, amit aztán bárki belélegezhet, vagy a levegőből valamilyen felülethez kitapadva a kezünkre kerülhet, és mi magunk juttathatjuk a szervezetünkbe. A vírus először a felső légutak nyálkahártyáját támadja meg, bejutva az egészséges sejtekbe újratermelteti velük az alkotóelemeit, így megsokszorozva magát. A felső légutakból aztán a vírus könnyen lejjebb terjed a tüdőbe, majd az egész szervezeten belül bárhova eljuthat a véráram segítségével.

Hogyan okoz az akut COVID infekció neurológiai tüneteket?

Az akut COVID által okozott neurológiai érintettség hátterében álló folyamatok nagyon sokrétűek és összetettek, gyakran egyszerre több folyamat fennállása vezet a kialakuló klinikai képhez. A panaszok hátterében feltételezik a fertőzésre adott szisztémás, egész szervezetet érintő válaszreakció szerepét, ami így a központi idegrendszerben is változásokhoz vezet, illetve felmerül az immunrendszer nem megfelelő működése is. Az alábbi folyamatok vezethetnek a változások kialakulásához, azonban tudni kell, hogy gyakran egymást átfedve, több mechanizmus alakítja ki a klinikai képet:

• Az akut COVID fertőzés következtében kialakuló változások, mint a légzési nehezítettség vagy egyéb szervi elégtelenségek neurológiai károsodáshoz vezethetnek.
• A vírus infekció következtében az immunrendszer válaszreakciója kicsúszhat a szabályozás alól, ilyenkor a nem megfelelő immunválasz autoimmunitáshoz – vagyis olyan folyamathoz, amikor az immunrendszer a saját szervezet ellen fordul – és gyulladáskeltő (proinflammatorikus) állapothoz vezet, ami neurológiai változásokat okozhat.
• Az akut COVID során az idegrendszert közvetlenül megfertőzhetik és károsíthatják a vírusok.
• Az idegsejtek szerkezeti vagy funkcionális károsodása, esetleg pusztulása (neurodegeneráció) is bekövetkezhet.

Akut COVID neurológiai tünetei

Az akut COVID fertőzés leggyakrabban a kórházban kezelt, súlyos fertőzésben szenvedő betegek esetében jár neurológiai tünetekkel, illetve azokban a személyekben, akik alapvetően is valamilyen neurológiai betegségben szenvednek. Ennek ellenére az enyhe és mérsékelten súlyos lefolyású esetekben, illetve az infekciótól eltekintve egészségesekben is kialakulhatnak ilyen jellegű panaszok. Leggyakrabban kimerültséget, izomfájdalmat, szag- és ízérzékelési zavarokat és fejfájást tapasztalnak a neurológiailag érintettek.

Szag- és ízérzékelési zavarok

Az akut COVID fertőzés egyik legjellegzetesebb tünete a szaglás- és ízérzékelés elvesztése, mely jellemzően az infekció korai szakaszában jelentkezik. Ahhoz, hogy ezek a tünetek kialakuljanak egyáltalán nem szükséges súlyos infekció. Általában a tünetek néhány napon-héten belül enyhülnek, de előfordulhat olyan eset is, amikor a szaglásvesztés hosszabb távon fennáll. Ennek hátterében az orrüreget bélelő nyálkahártya-sejtekben bekövetkező változásokat valószínűsítenek, melyek az akut COVID következtében kialakuló gyulladás talaján mennek végbe. Bár az esetek jelentős részében a szaglás és ízérzékelés maradéktalanul visszatér, sokan számolnak be arról, hogy a fertőzést követően kevésbé érzékelik az ízeket, szagokat.

Encephalopathia

Az akut COVID fertőzésben szenvedő kritikus állapotú betegek körében fordulhat elő encephalopathia (agybántalom), melynek kialakulásában számos tényező szerepet játszik. A súlyos állapotú betegek esetében a kiváltó októl függetlenül, tehát nem csak akut COVID infekció esetén, nagy a rizikója az encephalopathiának a szervezetükben bekövetkező változások miatt. Felszaporodnak anyagcsere végtermékek, kialakulhat agyi érkatasztrófa, jelentkezhetnek görcsrohamok, a fertőzés következtében agyvelőgyulladás, több szervet érintő gyulladás szindróma (MIS-C) és demielinizációs betegség (az idegsejtek rostjai elveszítik velőshüvelyüket) is felléphet, számos egyéb tényező mellett. Az encephalopathia tünetei lehetnek:

• delírium (átmeneti tudatzavar),
• agitáció (nyugtalanság),
• aluszékonyság,
• fokozott reflexműködés,
• görcstevékenység.

Bár jellemzően a súlyosabb lefolyású akut COVID velejárója lehet ez a jelenség, az idősebb betegekben jelentkezhet delírium korai tünetként, anélkül hogy a beteg súlyos állapotban lenne.

Kapcsolódó cikkünk

Miért hasznos az ENG/EMG vizsgálat a neurológiában?

A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni. Dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai ...

Cerebrovaszkuláris betegségek

Az akut COVID fertőzéshez társuló agyi érkatasztrófa, amely lehet iszkémiás stroke, koponyán belüli vérzés vagy agyi vénás trombózis, összességében viszonylag ritka, azonban egyes kutatások szerint az intenzív terápiában részesülő betegek esetében a rizikó akár a hatszorosára emelkedhet.

Az iszkémiás stroke kialakulásának hátterében számos folyamat állhat:

• fennállhatnak a stroke hagyományos, akut COVID infekciótól független rizikótényezői, mint a magas vérnyomás, a kóros vérzsírszintek, a pitvarfibrilláció vagy a cukorbetegség;
• a fertőzés fokozott véralvadáshoz és proinflammatorikus állapot fennállásához vezethet;
• az akut COVID következtében kialakuló elégtelen szívműködés embólia kialakulását okozhatja.

A kritikus állapotú betegek esetében a fenti kockázatok csökkentésének érdekében véralvadásgátló terápiát alkalmaznak, ami azonban a vérzéses események kialakulásának veszélyét növeli.

Guillain-Barré szindróma

Néhány ritka esetben Guillain-Barré szindrómát is leírtak akut COVID fertőzésben szenvedő betegeknél, azonban egyelőre nem bizonyított, hogy a COVID-19 és a Guillain-Barré szindróma között közvetlen kapcsolat állna fent. A Guillain-Barré szindróma egy akut, immun-mediált, több ideget érintő neuropátia, mely az alsó végtagon kezdődik, és onnan terjed a test felső része felé. Az idegkárosodás miatt zavart szenved az érzékelés és a mozgatófunkció is.

Fokális és multifokális neuropátiák

• arcideg bénulás
• oculomotoros neuropátia (a szem mozgató beidegzésért felelős idegek bántalma)
• alsó agyidegeket érintő neuropátia
• multiplex agyideg neuropátia
• autonóm neuropátia vagy dysautonomia

Kritikus betegséghez társuló neuropátia és miopátia

Azokban a betegekben, akik az akut COVID kapcsán felmerülő súlyos tünetekkel kórházi felvételre kerültek, különösen ha napokig gépi lélegeztetési igényük volt, penyhüdt izomgyengeség lépett fel, ami gyakran a lélegeztetésről való leszoktatást is lehetetlenné tette.

Perifériás idegsérülések

Perifériás ideg, jellemzően a kart ellátó idegfonat sérüléseit is leírták akut COVID során, melynek hátterében a fekvő testhelyzetet feltételezik, tehát ez a szövődmény is inkább a súlyosabb állapotú betegek esetében alakul ki.

Egyéb neurológiai tünetek

• Görcsrohamok és státusz epileptikus.
• Meningoencephalitis: vírus fertőzés kapcsán kialakulhat az agyhártya és az agyvelőgyulladása.
• Akut transzverzális myelitis: fél- vagy kétoldali bénulással járó ritka komplikáció, mely felnőttekben és gyerekekben egyaránt kialakulhat, napokkal-hetekkel a fertőzés kezdete után.
• MIS-C: a gyerekekben kialakuló akut COVID szövődmény, aminek hátterében érgyulladás áll. Tünetei lehetnek a fejfájás, letargia, zavartság.

Akut COVID neurológiai kivizsgálása

Az akut COVID fertőzés kimutatása általában felső légúti mintából történik PCR vizsgálattal, esetleg antigén gyorsteszt alkalmazásával. Abban az esetben, ha neurológiai tünetek jelentkeznek, szükség van a beteg panaszainak részletes felderítésére, a kórtörténetére és egy neurológiai fizikális vizsgálatra. Ezeknek az ismeretében szükség lehet laborvizsgálatokra, képalkotó vizsgálatokra, elsősorban MR-re vagy CT-re, EMG-re, EEG-re, ritkábban az agy-gerincvelői folyadék vizsgálatára.

Akut COVID neurológiai kezelése

Az akut COVID neurológiai tüneteinek kezelése a panasz jellegétől függ, szerepet kaphatnak többek között különböző gyógyszeres kezelések, fizikoterápia, neuropszichológiai technikák és gyógytorna. Minden esetben fontos azonban a kiváltó ok, tehát a COVID fertőzés megszűnése, és ennek az elősegítése enyhébb esetekben otthon ágynyugalommal és megfelelő folyadékfogyasztással, súlyosabb esetekben kórházi ellátás révén.

Akut COVID megelőzése

Az akut COVID megelőzésében a járvány elején, amikor még nem létezett védőoltás a SARS-Cov-2 ellen, a legfontosabb szerepet a személyes higiénia jelentette. Az alapos, megfelelő kézmosás, a helyes maszkhasználat és az egymástól való megfelelő távolság tartása mind hatékony módja nem csak az akut COVID, de más egyéb cseppfertőzéssel járó (például influenza) fertőzés megelőzésének. Ma már elsősorban a védőoltásokat használjuk megelőzésre, melyekre igaz, hogy minél több dózist kap meg az egyén, annál valószínűbb, hogy esetleges fertőzés esetén is enyhe lefolyású betegsége legyen, így a neurológiai tünetek kialakulásának veszélye is csökken. Természetes a személyes higiénia és a távolságtartás most is szerepet játszik a védekezésben.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus