Mi az az ataxia?

Az ataxia okai lehetnek

Az ataxia fő tünetei

Az ataxia típusai

Fertőzés okozta ataxia

Az ataxia diagnosztikája

Ataxia kezelése

Kapcsolódó szolgáltatásaink ataxia esetén

• Gyorsdiagnosztika
• Neuropszichológia
• Gyógytorna
• Fizioterápia
• ENG/EMG vizsgálat

Mi az az ataxia?

Az ataxia olyan mozgászavar, amely az izmok koordinációjának hiányából ered. Ennek következtében a beteg mozgása rendezetlen és bizonytalan lesz, ami megnehezíti a járást, valamint a finom motoros tevékenységeket, például a karok vagy kezek használatát, illetve a beszédet. Az ataxia hátterében gyakran az idegrendszer, különösen a kisagy (cerebellum) károsodása áll.

Az ataxia okai lehetnek

Az ataxia okai sokfélék lehetnek, és különböző körülmények és betegségek vezethetnek ehhez a mozgászavarhoz. Itt néhány további információ az említett okokhoz:

• Az agy szerkezetét károsító tumor: Az agyban vagy a gerincvelőben elhelyezkedő daganatok nyomást gyakorolhatnak a környező szövetekre, ezáltal zavarva az idegrendszer működését, és ataxia képét okozva.
• Stroke: Az agyvérzés vagy az agyi érkatasztrófa okozta keringési zavarok szintén ataxia kialakulásához vezethetnek, mivel az érintett területek nem kapnak elegendő vért és oxigént.
• Koponya trauma: Súlyos fejsérülések, balesetek vagy más koponya sérülések károsíthatják az agyat vagy a kisagyat, ami ataxiát eredményezhet.
• Fertőzés: A fertőzések, például agyhártyagyulladás vagy más központi idegrendszeri fertőzések, szintén hozzájárulhatnak az ataxia kialakulásához, mivel a fertőzés befolyásolhatja az idegsejtek működését.
• Hiánybetegségek: A B1, B12 vagy E-vitamin hiánya is ataxia kialakulását vonhatja maga után, mivel ezek a vitaminok fontosak az idegrendszer egészséges működéséhez.
• A kisagyat károsító anyagok: Drogok, alkohol vagy más toxikus anyagok hosszú távú használata károsíthatja a kisagyat, és ataxiát eredményezhet.
• Autoimmun betegségek: Az autoimmun betegségek, mint például a sclerosis multiplex, a saját immunrendszer által okozott gyulladás miatt károsíthatják az idegsejteket, és ataxia kialakulását okozhatják.
• Metabolikus vagy hormonális okok: Bizonyos anyagcsereproblémák vagy hormonális rendellenességek is hozzájárulhatnak az ataxiához.
• Neurodegeneratív betegségek: Olyan betegségek, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór, amelyek progresszív leépüléssel járnak, szintén ataxiát okozhatnak.
• Genetikai eltérések: Bizonyos genetikai mutációk vagy örökletes állapotok is ataxiát eredményezhetnek, például a Friedreich-ataxia, a herediter spinocebelláris ataxia (SCA) vagy a Ataxia-telangiectasia (AT).

  Kapcsolódó cikkünk

  

  Honnan tudhatjuk, hogy átmeneti keringészavar játszódott le az agyunkban?

  A ministroke-nak is nevezett TIA, vagyis az átmeneti agyi keringészavar ugyanolyan tünetekkel jár, mint a stroke, de ezek a tünetek  néhány perc múlva, legkésőbb 24 órán belül megszűnnek. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa elmondja, miért fontos tudnunk ...

Az ataxia fő tünetei

• Nehéz az egyensúly megtartása álló helyzetben: Az ataxia tüneteit mutató betegek gyakran azt tapasztalják, hogy nagyon nehéz az egyensúlyukat megtartani, különösen akkor, amikor álló helyzetben vannak. Ez a tünet hozzájárulhat sajnos a gyakori esések megjelenéséhez, és az ebből fakadó további tünetekhez..
• Járással kapcsolatos panaszok:
  • széles alapú járás: A beteg járása jellegzetes ataxiás járást mutat, ami azt jelenti, hogy tipikus széles alapú járás jelentkezik, apróbb, csoszogó léptek is társulhatnak hozzá, és az instabilitás benyomását keltheti. 
  • oldalra dőlés, esés: Az ataxia során a betegek gyakran azt tapasztalhatják, hogy járás közben az egyensúlyvesztés miatt egyik oldalra dőlnek vagy esnek, mivel romlik az egyensúlyozási képességük.
  • nehéz egyenes vonalon haladni: Az egyenes vonalon járás nehézségei is jellemzőek lehetnek ataxia esetén.
• Gyakori esés a járásbizonytalanság miatt: Az egyensúlyhiány és a bizonytalan járás miatt az ataxiás betegeknél gyakran jelentkeznek esések, ami sajnos komolyabb sérüléseket és szövődményeket is maga után vonhat.
• Koordinálatlan, ügyetlen kézmozdulatok: Az ataxia koordinációs problémákat okozhat a felső végtagokban is, így  gyakran tünetként jelentkezhetnek az ügyetlen kézmozdulatok és a precíz célvezérelt mozgások hiánya.
• Remegés (tremor), mely gyakran a céltárgyhoz közelítve vagy valamilyen precíz mozgást igénylő tevékenység során felerősödik. A remegés érintheti a felső és alsó végtagokat, fejet, vagy az egész testet.
• Artikulációs zavar: Az ataxiához gyakran beszédzavarok is társulhatnak, amelyek a nyelv- és arcmozgások koordinációjának problémáiból származhatnak.
• Kettős látás vagy homályos látás a szemmozgások zavara következtében: Az ataxia hatással lehet a szemmozgások koordinációjára is, ami kettős látáshoz vagy akár homályos látáshoz vezethet.
• Szédülés, bizonytalanságérzés: Az ataxiával élők gyakranszédülnek és éreznek bizonytalanságot a mozgáshoz kapcsolódóan, ami a sérült egyensúlyérzékelésből fakad, és jelentősen befolyásolja mindennapi mozgásukat.

Az ataxia okának felderítéséhez szükség van egyrészt részletes kórtörténetre, beleértve a családban előforduló betegségeket is, másrászt pedig részletes neurológiai vizsgálatra és további diagnosztikus eljárásokra is.

Az ataxia típusai

Az ataxia különböző típusai ismertek, és ezeket különféle kritériumok alapján lehet csoportosítani, például az okok, a tünetek vagy az öröklési mód szerint.

• Sporadikus ataxiák:

  • Az ataxia ezen formái nem öröklődnek, és különböző kiváltó tényezők, például sérülés, fertőzés vagy toxinok hatására alakulhatnak ki.

• Örökletes ataxiák:

  • Több olyan ataxia típus létezik, amelyek genetikai öröklődés alapján alakulnak ki. Ezek közé tartozik például a Friedreich-ataxia, a herediter spinocebelláris ataxia (SCA), és az ataxia-telangiectasia (AT).

• Az alkohol okozta ataxia:

  • Hosszú távú, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás következtében is kialakul ataxia, amely az agy és a kisagy károsodásával jár.

• Vitaminhiányhoz kapcsolódó ataxiák:

  • Olyan ataxia, amely a B-vitaminok (például B1, B12) vagy az E-vitamin hiányához köthető.

• Az idegrendszeri fertőzések okozta ataxiák:

  • Bizonyos fertőzések, például agyhártyagyulladás, encephalitis, vagy más központi idegrendszeri fertőzések következményeként is kialakulhat ataxia.

• A születési rendellenességekhez kapcsolódó ataxiák:

  • Ez olyan típusú ataxia, amely genetikai vagy egyéb születési rendellenességekhez kapcsolódik.

• Kémiai expozícióhoz kapcsolódó ataxiák:

  • Kémiai anyagokkal vagy toxinokkal való érintkezés ataxiás tünetek kialakulásához vezethet.

A fertőzés okozta ataxia

Az ataxia egyes esetei fertőzésekkel társulhatnak, különösen azokkal, amelyek közvetlenül vagy közvetetten érintik az idegrendszert. A fertőzés okozta ataxia egy ritka, de potenciálisan súlyos állapot, amelyet az agyat érintő fertőzések vagy az immunrendszer válasza a fertőzésre okozhat.

Példák olyan fertőzésekre, amelyek ataxia kialakulását okozhatják:

• Vírusos agyvelőgyulladás (vírusos encephalitis): Bizonyos vírusok, mint például a herpeszvírus, az enterovírusok vagy a közép-európai agyvelőgyulladás vírusa (tick-borne encephalitis virus), az agy és az agyvelő gyulladását okozhatják, ami ataxiás tünetekhez vezethet.
• Baktériumok okozta agyhártyagyulladás (bakteriális meningitis): A baktériumok által okozott agyhártyagyulladás komoly fertőzés, amely az agyhártyát borító héjak gyulladását eredményezi. Ez az állapot szintén ataxiás tünetekhez vezethet.
• Vírusos fertőzések, például kanyaró vagy mumpsz: Bizonyos vírusos fertőzések közvetlenül vagy közvetetten befolyásolhatják az idegrendszert, ami ataxiát okozhat.
• Autoimmun folyamatok: Néhány esetben az immunrendszer hibásan támadja meg az idegrendszert, és ez az autoimmun reakció ataxiához vezethet.
• Lyme-kór: A Lyme-kór olyan fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz, és amely szintén befolyásolhatja az idegrendszert, beleértve az ataxia tüneteit is.

Az ataxia tünetei általában az agy és az agyvelő területeit érintik, ami a mozgás és az egyensúly szabályozásáért felelős.

Az ataxia diagnosztikája

Az ataxia diagnózisa több lépésből áll, és számos különböző vizsgálati módszert alkalmaznak az alapbetegség azonosítására. A diagnosztikai folyamat a következőképpen történhet:

• Képalkotó vizsgálatok:
  • Koponya CT vagy MR: A koponya CT (komputertomográfia) vagy MR (mágneses rezonancia) vizsgálatok segítenek az orvosoknak megvizsgálni az agy szerkezetét és az esetleges elváltozásokat, például tumort, vérzést vagy egyéb károsodásokat.
  • Gerincvelő MR vizsgálat: Az ataxia néha a gerincvelőt érinti, és a gerincvelő MR vizsgálat segíthet azonosítani olyan lehetséges eltéréseket, amelyek hozzájárulhatnak a tünetekhez.
• Vér- és vizeletvizsgálat:
  • A vér- és vizeletvizsgálatok segítenek az orvosoknak azonosítani olyan állapotokat vagy hiányokat, amelyek ataxiát okozhatnak, például vitaminhiányokat vagy egyéb anyagcsereproblémákat.
• Gerincvíz-mintavétel:
  • A gerincvíz-mintavétel (lumbális punkció) során az orvosok a gerincvelő körüli folyadékot vizsgálják meg, hogy kiderítsék, van-e gyulladás vagy más idegrendszeri probléma.
• Az idegek (ENG) és izmok (EMG) elektrofiziológiai vizsgálata:
  • Az elektroneurográfia (ENG) és az elektromiográfia (EMG) tesztek az idegek és izmok működését vizsgálják, és segíthetnek azonosítani az esetleges idegrendszeri károsodásokat vagy izomműködési problémákat.
• A szellemi funkciók felmérése neuropszichológiai tesztekkel:
  • A neuropszichológiai tesztek segítenek felmérni a szellemi funkciókat, beleértve a memóriát, a figyelmet és a kognitív készségeket.
• Szemészeti vizsgálat:
  • A szemészeti vizsgálat fontos lehet, mivel az ataxia gyakran kísért szemmozgások és egyensúlyozási problémák által. A szemészeti vizsgálat segíthet azonosítani a szemmozgások zavarait vagy más szemészeti rendellenességeket.
• Kardiológiai vizsgálatok:
  • Kardiológiai vizsgálatokat is elvégezhetnek, mivel bizonyos ataxia típusok kapcsolódnak szív- és érrendszeri problémákhoz.
• Belgyógyászati ellenőrzés:
  • A belgyógyászati ellenőrzés során az orvosok kizárhatnak más olyan betegségeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.
• Genetikai tesztek az örökletes formák gyanúja esetén:
  • Ha az orvosok gyanítják, hogy az ataxia örökletes eredetű lehet, genetikai teszteket végezhetnek a releváns génmutációk azonosítására.

    Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

    Kardiológiai vizsgálat - Kardio Központ

    Látásélesség vizsgálat - Szemészeti Központ

    A szédülés lelkileg is megviseli a beteget - Fül-orr-gégeKözpont

Ataxia kezelése

Az ataxia kezelése a kiváltó októl függ. Oki kezelés lehetséges a gyógyszerek vagy más kémiai anyagok kiváltotta tünetek esetében, a vitaminhiány eredetű esetekben, tumoros, anyagcsere- illetve az autoimmun betegségek egy részében is. A genetikai ataxiák egyes fajtáinál is létezik specifikus kezelés.

Azokban az esetekben, amikor oki terápia nem áll rendelkezésre, gyógytorna, ergoterápiás és logopédiai kezelés segíthet az életminőség javításában.

Téma szakértői

Dr. Fülöp Györgyi

fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus