Ataxia

Ataxia

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2020.03.05 11:44 | Módosítva: 2024.01.22 21:26

Az ”ataxia” görög eredetű szó, jelentése: „rendezettség hiánya”. A beteg számára ez az akaratlagos izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan és ügyetlen mozgást jelenti. Az ataxia nem betegség, hanem egy tünet – tünet együttes.

Az izommozgások koordinációjának központja a kisagy, ide az információkat a környéki idegek a gerincvelőn keresztül szállítják. A gerincvelő érintettsége miatt kialakuló ataxiát spinalis vagy sensoros ataxiának nevezzük, ekkor a szem becsukása a tüneteket súlyosbítja. A kisagyi működés károsodását hívjuk cerebellaris ataxiának, ekkor a látás hiánya a tüneteket jelentősen nem befolyásolja.

Mi az az ataxia?

Az ataxia okai lehetnek

Az ataxia fő tünetei

Az ataxia típusai

Fertőzés okozta ataxia

Az ataxia diagnosztikája

Ataxia kezelése

Kapcsolódó szolgáltatásaink ataxia esetén

Mi az az ataxia?

Az ataxia egy tünetcsoport, melyet az izommozgások koordinációjának és szabályozásának zavara jellemez. Az ataxia során nehézségek adódnak az egyensúly fenntartásában és a mozgások irányításában. Az ataxia számos különböző betegség vagy állapot következménye lehet.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Az ataxia okai lehetnek

Az ataxia okai sokféle lehetnek, és különböző körülmények és betegségek vezethetnek ehhez a mozgászavarhoz. Itt néhány további információ az említett okokhoz:

  • Az agy szerkezetét károsító tumor: Az agyban vagy a gerincvelőben elhelyezkedő daganatok nyomást gyakorolhatnak a környező szövetekre, ezáltal zavarva az idegrendszer működését, és ataxia képét okozva.
  • Stroke: Az agyvérzés vagy az agyi érkatasztrófa okozta keringési zavarok szintén ataxia kialakulásához vezethetnek, mivel az érintett területek nem kapnak elegendő vért és oxigént.
  • Koponya trauma: Súlyos fejsérülések, balesetek vagy más koponya sérülések károsíthatják az agyat vagy a kisagyat, ami ataxiát eredményezhet.
  • Fertőzés: A fertőzések, például agyhártyagyulladás vagy más központi idegrendszeri fertőzések, szintén hozzájárulhatnak az ataxia kialakulásához, mivel a fertőzés befolyásolhatja az idegsejtek működését.
  • Hiánybetegségek: A B1, B12 vagy E-vitamin hiánya is ataxia kialakulását vonhatja maga után, mivel ezek a vitaminok fontosak az idegrendszer egészséges működéséhez.
  • A kisagyat károsító anyagok: Drogok, alkohol vagy más toxikus anyagok hosszú távú használata károsíthatja a kisagyat, és ataxiát eredményezhet.
  • Autoimmun betegségek: Az autoimmun betegségek, mint például a sclerosis multiplex, a saját immunrendszer által okozott gyulladás miatt károsíthatják az idegsejteket, és ataxia kialakulását okozhatják.
  • Metabolikus vagy hormonális okok: Bizonyos anyagcsereproblémák vagy hormonális rendellenességek is hozzájárulhatnak az ataxiához.
  • Neurodegeneratív betegségek: Olyan betegségek, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór, amelyek progresszív leépüléssel járnak, szintén ataxiát okozhatnak.
  • Genetikai eltérések: Bizonyos genetikai mutációk vagy örökletes állapotok is ataxiát eredményezhetnek, például a Friedreich-ataxia, a herediter spinocebelláris ataxia (SCA) vagy a Ataxia-telangiectasia (AT).

    Kapcsolódó cikkünk

    Szklerózis multiplex – Applegate és Blair is ezzel küzd

    Az elmúlt időszakban Christina Applegate és Selma Blair is nyilvánosságra hozta, hogy szklerózis multiplex-szel él. Milyen tünetek utalhatnak erre a betegségre? Valóban minden beteg előbb-utóbb kerekesszékre szorul? Hogyan állítható fel a diagnózis és milyen kezelési ...

Az ataxia fő tünetei

  • nehéz az egyensúly megtartása álló helyzetben: Az ataxia tüneteit mutató egyének gyakran tapasztalják, hogy nehezükre esik az egyensúly fenntartása, különösen akkor, amikor álló helyzetben vannak. Ez a tünet hozzájárulhat a rendszeres esésekhez és a bizonytalanság érzéséhez.
  • járással kapcsolatos panaszok:
    • széles alapú járás: Az egyén járásmintája széles, instabil lábakon alapulhat, ami a stabilitás hiányát tükrözi.
    • dőlés vagy esés valamelyik oldalra: Az ataxiával élők gyakran dőlnek vagy esnek egyik oldalra járás közben, mivel az egyensúlyozási képességük csökkenhet.
    • nehéz egyenes vonalon haladni: Az egyenes vonalon járás nehézségei is jellemzőek lehetnek.
  • gyakori esés a járásbizonytalanság miatt: Az egyensúlyhiány és a bizonytalan járás miatt az ataxiás betegek hajlamosak gyakran elesni.
  • koordinálatlan, ügyetlen kézmozdulatok: Az ataxia koordinációs problémákat okozhat a felső végtagokban is, így az érintett személyek gyakran tapasztalják ügyetlen, pontos mozdulatok hiányát.
  • remegés (tremor), mely gyakran a céltárgyhoz közelítve vagy valamilyen precíz mozgást igénylő tevékenység során. felerősödik. A remegés érintheti a felső és alsó végtagokat, fejet, vagy az egész testet.
  • artikulációs zavar: Az ataxiás betegek beszédzavarokat tapasztalhatnak, amelyek a nyelv- és arcmozgások koordinációjának problémáiból származhatnak.
  • kettős látás vagy homályos látás a szemmozgások zavara következtében: Az ataxia hatással lehet a szemmozgások koordinációjára, ami kettős látáshoz vagy homályos látáshoz vezethet.
  • szédülés, bizonytalanságérzés: Az ataxiával élők gyakran tapasztalják a szédülést és a bizonytalanság érzését, amelyek a károsodott egyensúlyérzékelés következményei lehetnek.

Az ataxia okának kiderítéséhez szükség van a részletes kórtörténetre, beleértve a családban előforduló betegségeket is, részletes neurológiai vizsgálatra és további diagnosztikus eljárásokra.

Az ataxia típusai

Az ataxia különböző típusai léteznek, és ezeket különféle kritériumok alapján lehet csoportosítani,Ataxia például az okok, a tünetek vagy az öröklési mód szerint.

  • Sporadikus ataxiák:

    • Ezek a formák nem öröklődnek, és különböző kiváltó tényezők, például sérülés, fertőzés vagy toxinok hatására alakulhatnak ki.
  • Örökletes ataxiák:

    • Több olyan ataxia típus létezik, amelyek genetikai öröklődés alapján alakulnak ki. Ezek közé tartozik például a Friedreich-ataxia, a herediter spinocebelláris ataxia (SCA), és az ataxia-telangiectasia (AT).
  • Az alkohol okozta ataxia:

    • Hosszú távú, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás következtében kialakuló ataxia, amely az agy és a kisagy károsodásával járhat.
  • Vitaminhiányhoz kapcsolódó ataxiák:

    • Olyan ataxia, amely a B-vitaminok (például B1, B12) vagy az E-vitamin hiányához köthetők.
  • Az idegrendszeri fertőzések okozta ataxiák:

    • Bizonyos fertőzések, például agyhártyagyulladás, encephalitis, vagy más központi idegrendszeri fertőzések következményeként kialakuló ataxia.
  • A születési rendellenességekhez kapcsolódó ataxiák:

    • Olyan típusú ataxia, amelyek genetikai vagy egyéb születési rendellenességekhez kapcsolódnak.
  • Kémiai expozícióhoz kapcsolódó ataxiák:

    • Az expozíció különböző kémiai anyagokhoz vagy toxinokhoz vezethet ataxiás tünetek kialakulásához.

A fertőzés okozta ataxia

Az ataxia egyes esetei fertőzésekkel társulhatnak, különösen azokkal, amelyek közvetlenül vagy közvetetten érintik az idegrendszert. A fertőzés okozta ataxia egy ritka, de potenciálisan súlyos állapot, amelyet az agyat érintő fertőzések vagy az immunrendszer válasza a fertőzésre okozhat.

Példák olyan fertőzésekre, amelyek ataxia kialakulását okozhatják:

  • Vírusos agyvelőgyulladás (vírusos encephalitis): Bizonyos vírusok, mint például a herpeszvírus, az enterovírusok vagy a közép-európai agyvelőgyulladás vírusa (tick-borne encephalitis virus), az agy és az agyvelő gyulladását okozhatják, ami ataxiás tünetekhez vezethet.
  • Baktériumok okozta agyhártyagyulladás (bakteriális meningitis): A baktériumok által okozott agyhártyagyulladás komoly fertőzés, amely az agyhártyát borító héjak gyulladását eredményezi. Ez az állapot szintén ataxiás tünetekhez vezethet.
  • Vírusos fertőzések, például kanyaró vagy mumpsz: Bizonyos vírusos fertőzések közvetlenül vagy közvetetten befolyásolhatják az idegrendszert, ami ataxiát okozhat.
  • Autoimmun folyamatok: Néhány esetben az immunrendszer hibásan támadja meg az idegrendszert, és ez az autoimmun reakció ataxiához vezethet.
  • Lyme-kór: A Lyme-kór olyan fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz, és amely szintén befolyásolhatja az idegrendszert, beleértve az ataxia tüneteit is.

Az ataxia tünetei általában az agy és az agyvelő területeit érintik, ami a mozgás és az egyensúly szabályozásáért felelős.

Az ataxia diagnosztikája

Az ataxia diagnózisa több lépésből áll, és számos különböző vizsgálati módszert alkalmaznak az alapbetegség azonosítására. A diagnosztikai folyamat a következőképpen történhet:

  • Képalkotó vizsgálatok:
    • Koponya CT vagy MR: A koponya CT (komputertomográfia) vagy MR (mágneses rezonancia) vizsgálatok segítenek az orvosoknak megvizsgálni az agy szerkezetét és az esetleges elváltozásokat, például tumort, vérzést vagy egyéb károsodásokat.
    • Gerincvelő MR vizsgálat: Az ataxia néha a gerincvelőt érinti, és a gerincvelő MR vizsgálat segíthet azonosítani olyan lehetséges eltéréseket, amelyek hozzájárulhatnak a tünetekhez.
  • Vér- és vizeletvizsgálat:
    • A vér- és vizeletvizsgálatok segítenek az orvosoknak azonosítani olyan állapotokat vagy hiányokat, amelyek ataxiát okozhatnak, például vitaminhiányokat vagy egyéb anyagcsereproblémákat.
  • Gerincvíz-mintavétel:
    • A gerincvíz-mintavétel (lumbális punkció) során az orvosok a gerincvelő körüli folyadékot vizsgálják meg, hogy kiderítsék, van-e gyulladás vagy más idegrendszeri probléma.
  • Az idegek (ENG) és izmok (EMG) elektrofiziológiai vizsgálata:
    • Az elektroneurográfia (ENG) és az elektromiográfia (EMG) tesztek az idegek és izmok működését vizsgálják, és segíthetnek azonosítani az esetleges idegrendszeri károsodásokat vagy izomműködési problémákat.
  • A szellemi funkciók felmérése neuropszichológiai tesztekkel:
    • A neuropszichológiai tesztek segítenek felmérni a szellemi funkciókat, beleértve a memóriát, a figyelmet és a kognitív készségeket.
  • Szemészeti vizsgálat:
    • A szemészeti vizsgálat fontos lehet, mivel az ataxia gyakran kísért szemmozgások és egyensúlyozási problémák által. A szemészeti vizsgálat segíthet azonosítani a szemmozgások zavarait vagy más szemészeti rendellenességeket.
  • Kardiológiai vizsgálatok:
    • Kardiológiai vizsgálatokat is elvégezhetnek, mivel bizonyos ataxia típusok kapcsolódnak szív- és érrendszeri problémákhoz.
  • Belgyógyászati ellenőrzés:
    • A belgyógyászati ellenőrzés során az orvosok kizárhatnak más olyan betegségeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.
  • Genetikai tesztek az örökletes formák gyanúja esetén:

Ataxia kezelése

Az ataxia kezelése a kiváltó októl függ. Oki kezelés lehetséges a gyógyszerek vagy más kémiai anyagok kiváltotta tünetek esetében, a vitaminhiány eredetű esetekben, tumoros, anyagcsere- illetve az autoimmun betegségek egy részében is. A genetikai ataxiák egyes fajtáinál is létezik specifikus kezelés.

Azokban az esetekben, amikor oki terápia nem áll rendelkezésre, gyógytorna, ergoterápiás és logopédiai kezelés segíthet az életminőség javításában.

Téma szakértői

Professzor Dr. Gács Gyula

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő
Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a növekvő légúti megbetegedések száma miatt rendelőinkben újra kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!