A demencia stádiumai
A demencia egy olyan állapot, melynek során elkerülhetetlen az állapotromlás. A folyamat lassítható. Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni, hol tart az adott kórkép, fontos a demencia stádiumokba történő besorolása.
Tartalom
A demencia stádiumai – enyhe fokú demencia
A demencia stádiumai – közepesen súlyos demencia
A demencia stádiumai – súlyos demencia
A demencia végstádiumában előforduló komplikációk
Demenciával összefüggő szolgáltatások a Neurológiai Központban:
- neurológus szakorvosi vizit
- pszichiáter szakorvosi vizit
- neuropszichológiai vizsgálat
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A demencia típusai
A demenciának számos, különböző típusa létezik, és mindegyik különféle okokra vezethető vissza. Fontos megjegyezni, hogy a demencia önmagában nem betegség, hanem egy tünetcsoport. Megkülönböztethető egymástól primer, illetve szekunder demencia – előbbibe konkrét, jól behatárolható kórképek tartoznak, míg utóbbi minden esetben egy más állapot következményeképp alakul ki.
Primer demenciák:
- Alzheimer-kór
- Vaszkuláris demencia
- Lewy-testes demencia
- Frontotemporális demencia
- Kevert demencia
Ezek a demencia leggyakoribb típusai, melyek közül is az Alzheimer-kór a legismertebb, illetve legelterjedtebb is. A betegség során az agysejtek fokozatosan és folyamatosan elpusztulnak. Ez okozza a szellemi hanyatlást, melynek következtében jelentkezik a memóriavesztés, a kognitív képességek romlása.
A vaszkuláris demencia bizonyos agyi érrendszeri problémák miatt alakul ki, vagyis egyes érkárosodások okozzák. A demencia kialakulásának oka, hogy az agy így nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez. A tünetek súlyosságát és típusát befolyásolhatja, hogy az agy mely területe érintett.
A Lewy-testes demencia során, az úgynevezett Lewy testek – melyek a rosszul lebomló fehérjékből származnak – zárványokba csoportosulnak, és lerakódnak az agyban. Ez okozza a demenciát. A betegség öröklődő.
Frontotemporális demencia körébe több betegség is tartozik. Elnevezése abból fakad, hogy a kórkép lokalizációja a frontális és a temporális lebeny. A tünetek már viszonylag korán, akár már 40 éves kor körül jelentkezhetnek, azonban a betegség előrehaladtával a memória zavara sem olyan jelentős mértékű, mint egyéb demenciák esetében.
A kevert demencia – jellemzően – két másik demencia típus együttes jelenlétét jelenti.
Ezeken felül demencia alakulhat ki például traumás fejsérülések, agytumorok, vagy akár sclerosis multiplex következtében is.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A demencia stádiumai
A demencia állapotát különböző stádiumokra lehet osztani, melyek segítségével pontosabban fel lehet mérni a betegség súlyosságát és annak előrehaladását. A demencia stádiumai között lévő határok nem annyira élesek, mint más kórképek esetében. A tünetek nem minden esetben súlyosbodnak lineárisan, a betegség előrehaladásának sebessége egyénenként – és demencia típustól függően is – eltérő lehet. A klasszikus stádium beosztás jellemzően 4 szakaszra bontja a kórképeket, demenciában azonban inkább 3 stádiumról lehet beszélni.
A demencia stádiumai – enyhe fokú demencia
Az enyhe fokú demenciát gyakran nevezik enyhe kognitív zavarnak is, mely a betegség nagyjából első 3-5 évét jelenti. Ekkor az érintettnél egyre gyakrabban jelentkeznek memóriazavarok, azonban a tünetek enyhének mondhatók. Például a közelmúltban történt dolgokat elfelejti, nem jutnak eszébe szavak, nevek. Ebben a szakaszban fokozatosan elveszítik tervezőképességüket, ami azt is jelentheti, hogy nem tudják koordinálni egy napjukat, nem képesek listázni teendőiket.
A demencia stádiumai – közepesen súlyos demencia
A betegségnek ez a szakasza 4-10 év között zajlik le. Ekkor a tünetek érezhetően még tovább súlyosbodnak, rosszabbodnak. Az érintettek gyakran elvesztik identitásukat, a koncentrációs nehézségek állandósulnak, illetve az időbeli és térbeli zavarok is súlyosbodnak. A beteg elkóborolhat, eltévedhet, akár a saját otthonában is, illetve a saját rokonait sem ismeri már fel. További súlyosbító körülmény az inkontinencia jelenléte. Tehát ebben a stádiumban már állandó felügyeletet igényel az érintett, hiszen az ítélőképesség romlásának köszönhetően már önmagára is veszélyessé válhat. Továbbá az idő előrehaladtával már a hétköznapi tevékenységek elvégzése is problémát jelent számukra. Előfordul, hogy környezetükkel elutasítóak, agresszívvá válnak, ami gyakran annak köszönhető, hogy nem ismerik fel a hozzátartozóikat.
A demencia stádiumai – súlyos demencia
A súlyos demencia az utolsó, tehát végstádium, melyben már kórházi ellátás válik szükségessé. Ekkora az érintett kognitív képességei jóformán elvesznek, a cselekvőképessége ugyancsak megszűnik. Kommunikációs készségük gyakorlatilag elvész, teljes értékű, vagy akár információval szolgáló kommunikációra képtelenek a betegek. Jellemzően az egyszerűbb mozgássorok elvégzésében is segítségre szorulnak, mint például a felülés. Ekkor már gyakorlatilag teljesen ágyhoz vannak kötve az érintettek. A végstádiumban gyakran előfordul, hogy az ételt is visszautasítják.
A demencia végstádiuma
A demencia végstádiumában az érintett személy már teljes ellátásra szorul, mindenben segítségre van szüksége. A kezelés fókuszában az életminőség javítása és az esetleges fellépő fájdalmak csökkentése áll. Ez az állapot, minden demencia esetén bekövetkezik.
Ilyenkor rendkívül fontos a szakszerű ellátás és gondozás. A beteg állapota már nem engedi meg, hogy otthoni körülmények között ápolják a hozzátartozók, szakszemélyzet segítségét kell igénybe venni. A beteg állapotától függően ez lehet akár egy erre szolgáló otthonban is – hiszen 24 órás felügyeletet igényelnek már ebben a stádiumban -, azonban a kórházi ellátás jellemzően elkerülhetetlen. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor az érintett már visszautasítja az ételt is. A szakszerű ellátás azért is fontos, mert az érintettek gyakran elfelejtenek inni is, ami kiszáradáshoz vezethet, továbbá minden másban is segítségre szorulnak.
A demencia végstádiumában előforduló komplikációk
Súlyos demenciában, vagyis végstádiumban gyakoriak egyes komplikációk, melyek ronthatnak az érintett általános egészségi állapotán. A demenciával élők hajlamosabbak lehetnek a fertőzésekre, különösen a húgyúti fertőzések, tüdőgyulladás, illetve bőrfertőzések jelentkezhetnek.
Az alultápláltság, illetve a kiszáradás veszélye is fennáll: nem csupán az étel elutasításáról van szó, hanem az étkezés képességének elvesztéséről. A demens betegeknek gondjai lehetnek a nyeléssel is, ami értelemszerűen akadályt jelent.
Mivel az érintettek az idő előrehaladtával és a betegség romlásával nem képesek felmérni helyzeteket, illetve döntési képességük, ítélőképességük is romlik, gyakran szerezhetnek különböző sérüléseket.
A demencia kezelése
A demencia kezelése egy összetett folyamat, mely magában foglalja az állapot enyhítését, illetve az állapotromlás lassítását, a tünetek kezelését, az életminőség javítását, illetve a támogatás nyújtását, mind a beteg, mind pedig a hozzátartozók számára.
A hatékony kezelés legfontosabb lépése a pontos diagnózis felállítása. Fontos meghatározni, hogy milyen típusú demenciáról van szó. Ugyan az állapot jelentős százalékban nem gyógyítható és visszafordíthatatlan következményeket, változásokat okoz, vannak azonban reverzibilis (visszafordítható) demenciák is, mint például az agydaganatok, egyes fertőző betegségek, vagy akár epilepszia okozta demenciák. A diagnózis felállításához neuropszichológus által elvégzett tesztek is segítenek elvezetni.
Léteznek gyógyszerek, melyek segíthetnek enyhíteni a kognitív tüneteket, és részt vesznek az állapotromlás lassításának folyamatában. Ebben pszichiáter is hatékony segítséget tud nyújtani. Továbbá a diagnózist követő időszakban, felléphet depresszió, szorongás, melyre szintén megoldást nyújthat.
Rendkívül fontos a támogatás, mind a beteg, mind pedig a hozzátartozók számára. Ez megnyilvánulhat gondozási szolgáltatáson keresztül, amikor az érintett már állandó felügyeletre szorul, illetve különböző támogató csoportok és pszichológus segítségével is.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a demenciának a jelenlegi állás szerint nincs gyógymódja, így az állapotromlás elkerülhetetlen. Ez nehezen feldolgozható, azonban az életminőség javításához ennek elfogadása is jelentősen hozzájárul. A cél tehát kezelés során, egy minél tovább tartó jó állapot és életminőség fenntartása, illetve az állapotromlás lehető legjobban történő lassítása. Későbbiekben pedig, amikor már palliatív ellátásra van szükség, a beteg méltóságának megőrzése, a fájdalomcsillapítás és a szakszerű gondozás a cél. Rendelés típusa: Rendelés helyszíne: Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértője
Dr. Blazsek Péter
