A pupilla jelzései
Több neurológiai betegség is okozhat különféle szemtüneteket, melyek előfordulhat, hogy a pupilla változásaiban nyilvánulnak meg.
Tartalom
Mi a pupilla és hogyan működik?
Az agy és a pupilla kapcsolata
Tág pupilla neurológiai rendellenességekben
Beszűkült pupilla neurológiai rendellenességekben
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Mi a pupilla és hogyan működik?
A pupilla a szem szivárványhártyájában található sötét „középpont”. Gyakorlatilag a pupilla egy kis lyuk, amin keresztül a fény bejut a szembe, aminek következtében a látóidegek megfelelően tudják érzékelni a környező fényt és a képeket. A pupilla az írisszel együttműködve – a pupilla körüli színes terület – szabályozza a bejövő fényt. Az írisz izmai képesek összehúzódni és kitágulni, aminek következtében kisebb, illetve nagyobbak lesznek a pupillák.
Kitágulása – másnéven mydriázis – sötétben vagy gyenge fényviszonyok között történik, annak érdekében, hogy több fény juthasson a szembe. Ezzel szemben a beszűkülése – miózis – erős fényviszonyok mellett történik azért, hogy a bejövő fény mennyisége kevesebb legyen.
A pupilla méretét és reakcióját az autonóm idegrendszer szabályozza, ami lehetővé teszi a szemnek a különféle fényviszonyokhoz történő alkalmazkodását. Ezért is fontos neurológiai szempontból a szemvizsgálat, hiszen az idegrendszer állapotáról, illetve a látóideg és az agy állapotáról is fontos információkkal szolgál.
Az agy és a pupilla kapcsolata
A pupillák méretének változása az autonóm idegrendszerhez köthető, szabályozása a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyából adódik. Az autonóm idegrendszer automatikusan irányítja a test funkcióit. Automatikusan működő folyamatnak minősül a szívverés, a légzés, továbbá a pupillák méretének változása is.
A szimpatikus idegrendszer akkor „aktiválódik”, amikor például stresszhelyzet alakul ki vagy veszélyes helyzetek, ilyenkor a pupillák kitágulnak, hogy több fény jusson a szembe. Ezzel ellentétben a paraszimpatikus idegrendszer akkor lép működésbe, amikor kevesebb fény bejutása is elegendő/szükséges, így a pupillák beszűkülnek. Ezeket a folyamatokat pupillareflexnek nevezik.
A pupillák méretének szabályozása fontos a megfelelő látás érdekében, mivel a túl sok vagy túl kevés fény hátrányosan befolyásolhatja a képeket és a látás minőségét. Az agy érzékelheti a környező fényviszonyokat és ennek megfelelően reagál a pupillák méretének szabályozásával.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Tág pupilla okai
A tág pupilla, vagyis a mydriázis egy olyan állapot, amikor a szem pupillái láthatóan kitágulnak és a szokásosnál nagyobbá válnak. Ekkor aktiválódik a szimpatikus idegrendszer. Ennek oka több minden is lehet; állhat mögötte pusztán fiziológiai ok, gyógyszerek, szemészeti kezelések, de neurológiai rendellenességek is.
Tág pupilla neurológiai rendellenességekben
A tág pupilla megjelenhet idegi elváltozások következtében. Ilyen például a perifériás neuropátia vagy az autonóm neuropátia is. Ezek olyan zavarok, állapotok, melyek az autonóm idegrendszer működésében okoznak problémát, így pedig befolyásolhatják a pupillák méretét is.
A sclerosis mupltiplex (SM) esetében szintén előfordulhat a tág pupilla; ebben az autoimmun betegségben gyakran jelennek meg látászavarok, mint például az egyik szemet érintő, teljes vagy részleges látáskiesés, kettőslátás vagy homályos látás.
Bizonyos esetekben migrén során is tapasztalható a tág pupilla megléte. Ez főként az aurás migrénre jellemző, amikor alapvetően a migrént bizonyos tünetek előre jelzik. Ilyen lehet a homályos látás is, a tág pupilla, a „szikralátás”.
A hidrofecalus egy olyan neurológiai rendellenesség, melynek során a koponyában túl sok liquor (gerincvelői folyadék) halmozódik fel. Ez nyomást hozhat létre az agyban, ami pupillák kitágulásához vezethet.
Az úgynevezett oculomotorius ideg paresise is pupilla tágulást okozhat. Az oculomotorius ideg a harmadik agyideg, mely részleges bénulása vagy károsodása esetén nem képes megfelelően részt venni a pupillák működtetésében.
Az agy különböző sérülése és daganatai következtében szintén megfigyelhető jelenség a tág pupilla. Jelentkezhet agyrázkódást követően, agydaganatok – a látóideg daganata -, agyi vérzések, stroke okán is. Ezek mind olyan állapotok, melyek az idegrendszer működésére hatással vannak.
Beszűkült pupilla okai
A miózis, vagyis beszűkült pupilla szintén több minden függvénye lehet. Akárcsak a pupillák tágulása esetében, úgy ebben az esetben is különböző okai lehetnek. Okozhatják a fényviszonyok változásai, egyes gyógyszerek, neurológiai rendellenességek, illetve drogok is. Szűk pupillákról akkor lehet beszélni, ha átmérője maximum 2 milliméter.
Beszűkült pupilla neurológiai rendellenességekben
Vannak olyan gyógyszerek, melyek a pupilla beszűküléséhez vezetnek. Ezek leggyakrabban olyan erős fájdalomcsillapítók, mint például a morfium vagy az oxikodon. A pilokarpin nevezetű hatóanyag, melyet egyes szemcseppek tartalmaznak, ugyancsak kiváltják ezt a hatást.
Egyes idegi elváltozások, mint a Horner-szindróma, egyik lejellemzőbb tünete a miózis. A betegség a szimpatikus idegrendszer károsodásának következtében alakul ki, és főként az arc, a szem és a nyak idegvégződéseit érinti. A károsodás lehet veleszületett, de szerzett is; utóbbi esetben valamilyen trauma, fejsérülés, vagy daganat válthatja ki. A miózis oka, hogy a szimpatikus idegrendszer normál működése hiányzik.
Különböző méretű pupillák
Amikor a pupillák különböző méretűek, azt az állapotot anizokoriának nevezik. Ebben az állapotban az egyik pupilla tágabb, míg a másik szűkebb. Előfordulhat, hogy ártalmatlan a jelenség, sőt, vannak, akiknek születésüktől fogva tágabb az egyik pupillájuk, mint a másik. Azonban van, amikor súlyos ok áll mögötte. Mindenképpen orvosi kivizsgálás javasolt, különösen abban az esetben, ha a pupillák méretkülönbsége újkeletű jelenség, fejfájás, szédülés vagy látászavar társul mellé. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Akár a pupilla tágulásáról, akár beszűküléséről van szó, átlagosan elmondható, hogy akkor szükséges mindenképpen neurológus szakorvoshoz, illetve szemészhez fordulni, ha valamilyen egyéb tünet is tapasztalható. Legyen ez akár szédülés, fejfájás, rosszullét, hányinger. Szintén javasolt orvost felkeresni, ha a pupilla tágulás vagy beszűkülés mellé esetleg fényérzékenység is társul, illetve, ha hirtelen, látszólag minden ok nélkül jelentkezik a probléma. Rendelés típusa: Téma szakértője
Professzor Dr. Holló Gábor
