A szédülés 4 fő formája

A szédülés 4 fő formája

Dr. Mező Anita Létrehozva: 2019.10.14 Módosítva: 2021.08.09

A szédülés olyan kellemetlen tünet, amelynek okát mindenképpen érdemes tisztázni, hiszen gyorsan orvosolható és súlyos betegség is állhat a hátterében. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a szédülés legismertebb négy típusának különbségeiről beszélt.

Vertigó – a szédülés leggyakoribb formája

Amikor úgy érezzük, hogy forog velünk a világ, és ez az érzés mozgásra, felülésre csak fokozódik, vertigóról beszélhetünk. Ez a jelenség sokszor igen súlyos, van, hogy hányinger, hányás is kíséri. Ha a kivizsgálás során a vertigó jelenségére derül fény, a neurológus annak jár utána, hogy a központi irányítás érintettsége, vagy, ahogy igen sok esetben a belső fülben található egyensúlyszerv valamilyen problémája áll-e a háttérben. A szédülés lehet a belső fül gyulladásának tünete is, amelyet legtöbbször középfülgyulladás előz meg. Időszakos tüneteket, a szédülésen kívül fülcsengést, esetleg átmeneti hallásvesztést okozhat a Meniére-betegség, ami szintén a belső fület érinti. Ezen kívül egyértelmű okok, például a fejet ért trauma és természetesen további betegségek – így például vestibuláris migrén, a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat, az egyensúlyideg gyulladása vagy súlyosabb neurológiai betegség – is okozhatnak vertigót, ezért a kivizsgálás elengedhetetlen.

Presyncope – az ájulás előtti állapot

A szédülés, ájulás, fejfájás kivizsgálása neurológus feladata.A presyncope arra a gyengeségérzésre utal, amelyet ájulás előtt érezhetünk, ezt a jelenséget azonban valódi eszméletvesztés nem követi. Ugyanakkor úgy érezhetjük, minden erőnk elhagyott, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz. Ez az érzés alakulhat ki a vérnyomás gyors leesése, így átmeneti agyi keringészavar miatt, ami sokaknál például egy hirtelen felálláskor is bekövetkezhet. A kivizsgálása azért fontos, mert ennél súlyosabb ok is meghúzódhat a háttérben, például szívritmuszavar, a szívizom megbetegedése, vagy a nyaki ütőerek szűkülete.

Egyensúlyvesztés

Amikor bizonytalannak érezzük a járást, egyensúlyzavart érzékelünk, és ezzel orvoshoz fordulunk, elképzelhető, hogy több szakorvos vizsgálatára lesz szükség, amíg pontos diagnózis születik. Ilyen tünetet okozhat ugyanis többek közt számos ízületi- és izombetegség, a belső fül betegségei, rossz látás, a lábak idegkárosodása, de előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek (például altatók, epilepszia elleni szerek) mellékhatásaként jelentkezik egyensúlyvesztés.

Szédülékenység és bizonytalanság érzés

A furcsa, lebegésszerű szédülésnek egyaránt lehetnek szervi okai, mint a már említett belső fül betegségei, agyi keringészavar, lehet vérszegénység, vas- vagy nátrium-hiány, illetve pszichés okai, mint a szorongás.

Így zajlik a szédülés kivizsgálása

A szédülés neurológiai kivizsgálása kikérdezésre és többek közt EEG-re épül. - A kivizsgálás során elsősorban nagyon alaposan kikérdezzük a pácienst, hiszen tudnunk kell, melyek a panaszainak fő jellemzői, további tünetek társulnak-e mellé, mióta, milyen gyakran, milyen hosszan jelentkezik, tudja-e valamihez kötni, milyen alapbetegségei vannak, milyen gyógyszereket szed - ismerteti dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ezután sor kerülhet néhány további vizsgálatra, mint például: labor, nyaki gerinc röntgen vagy MR, a nyaki erek doppler vizsgálata, EEG, koponya CT vagy MR. Az is előfordulhat, hogy más szakorvosok – fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus – bevonása is szükséges, hiszen a cél mindenképpen az, hogy kiderítsük, mitől szédül a páciens, hogyan lehet kezelni ezt a tünetet, és megszüntetni a kiváltó okot.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

Téma szakértője

  • Dr. Mező Anita

  • Szakterületek:
    • neurológus
  • Specialitások:
    • szédülés
    • bppv - vertigo
    • fejfájás, migrén
    • parkinson
    • hátfájás neurológiai kivizsgálása
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • Személyes, rendelői vizit

    Páciensek fogadása COVID fertőzés után:

    • negatív PCR lelet vagy 13 nap tünetmentesség

Orvos válaszol

Tisztelt doktor/doktornő! 12.e óta zsibbadós szédüléses fejfájást érzek,ami az alvást is megnehezíti,2x vitt be azóta a mentő,de vérképem tökéletes,így elbocsájtottak. Önök szerint a fejfájás mögött milyen okok állhatnak? Terhelésre zsibbadást érzek. Előre is köszönöm válaszát/válaszukat!

Dr. Mező Anita
Dr. Mező Anita neurológus
Tisztelt Reguli Helmut Günter!

A tüneteit okának tisztázására több mindenre lenne szükség, először egy részletes anamnézisre, amiben pontosítjuk a fejfájás és szédülés jellegét, majd képalkotó vizsgálatokra, MR, MRA, CDS keringés zavar, érmalformatio kizárására, Fül-Orr-Gégészeti vizsgálatra a vestibularis rendszer betegségeinek kizárására, Kardiológiai vizsgálat az esetleges, akár időszakos ritmuszavar kizárására. Érdemes a rendszeres vérnyomás mérés, valamint vérnyomás és fejfájás napló vezetése.
Üdvözlettel
Dr. Mező Anita

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Türelmesen, érthetően választ kaptam

A recepciós hölgy szolgálatkész volt, kedves, segítőkész, pontos. Köszönöm. Az orvos gondosan kikérdezett, megnyugtatott, a problémámat orvosolta, egyéb panaszaimra türelmesen érthetően választ adott és megoldást keresett, segítségét köszönöm. 

További vélemények

Hírek

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Az alagút szindróma a test több pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat, később izomsorvadást és mozgáskorlátozottságot okozva. Leggyakrabban azonban a karban, a kézben alakul ki. Dr. Mező Anita , a Neurológiai Központ neurológusa a diagnózis felállításának ...
A demencia 10 korai jele

A demencia 10 korai jele

A demencia szakkifejezés a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelent. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokra a korai jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek észlelése esetén részletesen ki kell vizsgálni a beteget, sok esetben el kell kezdeni a gyógyszeres ...
Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Az alagút szindrómák tünetei kialakulhatnak gyorsan, pl. akut sérülés, vagy fokozatosan, lassabban, például ismétlődő mikrotrauma, vagy a perifériás idegek károsodását okozó betegségek (pl. cukorbetegség, rheumatoid arhritis, pajzsmirigy alulműködés), illetve toxikus tényezők (pl. alkohol) ...

Prima Medica Egészséghálózat