Zsibbadás

Zsibbadás

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.16 13:44 | Módosítva: 2021.08.09 14:53

A zsibbadás gyakori panasz, fontos a zsibbadásérzés jellegének minél korrektebb körülírása, ami alapján hamarabb felismerhetők a kiváltó okok. A zsibbadás okai között számos olyat találunk, mely ártalmatlan, hirtelen alakul ki és magától el is múlik, de zsibbadás kialakulhat az idegek gyulladása miatt is, melynek hátterében súlyos neurológiai betegség is állhat.

A zsibbadást általában olyan érzéshez hasonlítjuk, mint amikor hangyák szaladgálnak a bőrünk alatt, vagy sok apró tűvel szurkálnának. Zsibbadás a test bármely pontján jelentkezhet, de leggyakoribb a végtagok zsibbadása.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

Mi a zsibbadás?

Alapvetően két dolgot jelent a zsibbadás:

  • HIPESZTÉZIA – vagyis érzéscsökkenés, érzéketlenség. Csökken az érzékelő képesség (hideg-, meleg-, fájdalom érzet)
  • DIZESZTÉZIA – vagyis fájdalmas fonákérzés. Valamilyen plusz érzés valamelyik területen (szúró, fájó, hangyamászás-érzése)

A zsibbadásérzés hátterében mindig idegrendszeri eltérést kell keresnünk, de számos ok kiválthatja, köztük olyan alapbetegségek is lehetnek, melyek elsődlegesen nem az idegrendszert ingerlik, de lehet a zsibbadás másodlagos oka.

Az érzészavar – vagyis az idegrendszer érző részének működési zavara kiindulhat a központi és a perifériás idegrendszerből egyaránt. Ha a zsibbadás hátterében a perifériás idegek betegsége áll, akkor elsősorban gerincbetegségekről van szó.

A zsibbadás lehet rohamszerű, rövid ideig tartó és spontán múló – ilyenkor átmeneti véráramlás zavar is állhat a zsibbadás hátterében.

Zsibbadást átmeneti gyulladás okozta ingerlés is kiválthat, de keringési zavarok vagy érsebészeti okok is.

A központi idegrendszer zavarára utal, amikor a zsibbadás tünetei csak a test egyik felén jelentkeznek.

A zsibbadás leggyakoribb okai

Zsibbadás az egyes idegek károsodása miatt alakul ki fertőzés, becsípődés vagy egyéb okok miatt.

A zsibbadás, akár neurológiai betegség tünete is lehet.

  • agyi keringési zavar
  • zsibbadás, mint neurológiai megbetegedés tünete, mint a sclerosis multiplex vagy Parkinson-kór
  • nyugtalan láb szindróma
  • lelki okok, pánik, félelem
  • vírusos betegség, mely az idegrendszert is érinti
  • bakteriális fertőzések
  • allergiás betegségek
  • vitaminhiány, magnéziumhiány
  • vérszegénység, vashiányos vérszegénység
  • agy- vagy csontvelő daganatok

Nagyon fontos, hogy ne bagatellizáljuk el a látszólag minden ok nélkül kialakuló zsibbadást sem, mivel a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti. Sokszor lehet a zsibbadás pszichés eredetű, ezeket ugyanúgy ki kell vizsgálni.

Az életminőségre is komoly hatása lehet, ha a zsibbadás állandó és zavaró.

A zsibbadás kezelése

A kezelés mindig attól függ, hogy mi okozza a zsibbadást. Kezelni tehát nem magát a zsibbadást, hanem a mögötte álló betegséget kell.

Tüneti kezelés kis mértékben csökkentheti a kellemetlen érzést, meg nem szünteti.

Amennyiben egy testrészünk kellemetlen bizsergése vagy zsibbadása mögött nem áll betegség, mozgással, mozgatással többnyire megszüntethető a panasz.

Hírek

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Az alagút szindróma a test több pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat, később izomsorvadást és mozgáskorlátozottságot okozva. Leggyakrabban azonban a karban, a kézben alakul ki. Dr. Mező Anita , a Neurológiai Központ neurológusa a diagnózis felállításának ...
A demencia 10 korai jele

A demencia 10 korai jele

A demencia szakkifejezés a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelent. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokra a korai jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek észlelése esetén részletesen ki kell vizsgálni a beteget, sok esetben el kell kezdeni a gyógyszeres ...
Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Az alagút szindrómák tünetei kialakulhatnak gyorsan, pl. akut sérülés, vagy fokozatosan, lassabban, például ismétlődő mikrotrauma, vagy a perifériás idegek károsodását okozó betegségek (pl. cukorbetegség, rheumatoid arhritis, pajzsmirigy alulműködés), illetve toxikus tényezők (pl. alkohol) ...

Prima Medica Egészséghálózat