Zsibbadás

Zsibbadás

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.16 13:44 | Módosítva: 2023.12.15 21:13

A zsibbadás gyakori panasz, fontos a zsibbadásérzés jellegének minél korrektebb körülírása, ami alapján hamarabb felismerhetők a kiváltó okok. A zsibbadás okai között számos olyat találunk, mely ártalmatlan, hirtelen alakul ki és magától el is múlik, de zsibbadás kialakulhat az idegek gyulladása miatt is, melynek hátterében súlyos neurológiai betegség is állhat.

Mi a zsibbadás?

A zsibbadás leggyakoribb okai

Gerincbetegség okozta zsibbadás

Központi idegrendszeri betegség okozta zsibbadás

Zsibbadás: hogyan okozza keringési zavar?

Kórképek, melyekben zsibbadás a vezető tünet

A zsibbadás kezelése

Zsibbadással kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi a zsibbadás?

A zsibbadást általában olyan érzéshez hasonlítjuk, mint amikor hangyák szaladgálnak a bőrünk alatt, vagy sok apró tűvel szurkálnának. Zsibbadás a test bármely pontján jelentkezhet, de leggyakoribb a végtagok zsibbadása.

Alapvetően két dolgot jelent a zsibbadás:

  • HIPESZTÉZIA – vagyis érzéscsökkenés, érzéketlenség. Csökken az érzékelő képesség (hideg-, meleg-, fájdalom érzet)
  • DIZESZTÉZIA – vagyis fájdalmas fonákérzés. Valamilyen plusz érzés valamelyik területen (szúró, fájó, hangyamászás-érzése)

A zsibbadásérzés hátterében mindig idegrendszeri eltérést kell keresnünk, de számos ok kiválthatja, köztük olyan alapbetegségek is lehetnek, melyek elsődlegesen nem az idegrendszert ingerlik, de lehet a zsibbadás másodlagos oka.

Az érzészavar – vagyis az idegrendszer érző részének működési zavara kiindulhat a központi és a perifériás idegrendszerből egyaránt. Ha a zsibbadás hátterében a perifériás idegek betegsége áll, akkor elsősorban gerincbetegségekről van szó.

A zsibbadás lehet rohamszerű, rövid ideig tartó és spontán múló – ilyenkor átmeneti véráramlás zavar is állhat a zsibbadás hátterében.

Zsibbadást átmeneti gyulladás okozta ingerlés is kiválthat, de keringési zavarok vagy érsebészeti okok is.

A központi idegrendszer zavarára utal, amikor a zsibbadás tünetei csak a test egyik felén jelentkeznek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A zsibbadás leggyakoribb okai

Zsibbadás az egyes idegek károsodása miatt alakul ki fertőzés, becsípődés vagy egyéb okok miatt.

  • agyi keringési zavar
  • zsibbadás, mint neurológiai megbetegedés tünete, mint a sclerosis multiplex vagy Parkinson-kór
  • nyugtalan láb szindróma
  • lelki okok, pánik, félelem
  • vírusos betegség, mely az idegrendszert is érinti
  • bakteriális fertőzések
  • allergiás betegségek
  • vitaminhiány, magnéziumhiány
  • vérszegénység, vashiányos vérszegénység
  • agy- vagy csontvelő daganatok

Nagyon fontos, hogy ne bagatellizáljuk el a látszólag minden ok nélkül kialakuló zsibbadást sem, mivel a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti. Sokszor lehet a zsibbadás pszichés eredetű, ezeket ugyanúgy ki kell vizsgálni.

Az életminőségre is komoly hatása lehet, ha a zsibbadás állandó és zavaró.

Kapcsolódó cikkünk

Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása

A kar és a láb számos okból zsibbadhat, például egy ártatlan „elalvás” is okozhat ilyen tünetet. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a zsibbadás visszatérően jelentkezik, akár komolyabb probléma, ...

Gerincbetegség okozta zsibbadás

A gerincbetegségek gyakran okozhatnak zsibbadás, mivel ezek a problémák hatással lehetnek az idegekre és az ideggyökökre. A gerincoszlop által határolt gerinccsatorna a gerincvelőt tartalmazza, amely a központi idegrendszer része. A csigolyák közötti porckorongok, az idegek és az ideggyökök elhelyezkedése miatt a gerincbetegségek különféle tüneteket okozhatnak, köztük zsibbadást is. Néhány olyan gerincbetegség és állapot, amelyekhez zsibbadás társulhat, közéjük tartozik:

  • Gerincsérv: A gerincsérv akkor következik be, amikor a porckorong hátrafelé kidomborodik és megsérül, nyomást gyakorolva az azt körülvevő ideggyökökre. Ez fájdalmat, zsibbadást és gyengeséget okozhat az ideg ellátási területén.
  • Csigolyaközi porckorongok kopása (degeneratív disc disease): A porckorongok kopása a korral járó folyamat, amely során a porckorongok veszítenek rugalmasságukból és vastagságukból. Ez nyomást gyakorolhat az ideggyökökre, és zsibbadás jelentkezik.
  • Spinalis stenosis: Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a gerinccsatorna plusz csontosodás következtében szűkül, és ez nyomást gyakorol az ideggyökökre. A spinalis stenosis különböző tüneteket okozhat, de a zsibbadás a legjellemzőbb tünete.
  • Ideggyulladások: Az ideggyulladások, például az ischiadicus ideggyulladás, gyulladást és irritációt okozhatnak az idegek körül, amely zsibbadás érést eredményezhet.
  • Spondylolisthesis: Ez az állapot akkor következik be, amikor egy csigolya elmozdul a helyéről, és ezzel nyomást gyakorol a körülötte lévő ideggyökökre, ennek következtében jelentkezik zsibbadás.

Központi idegrendszeri betegség okozta zsibbadás

Központi idegrendszeri (KIR) betegségek következtében is jelentkezhet zsibbadás, bár ezek általában nem közvetlenül a perifériás idegrendszeri problémákhoz kapcsolódnak, mint például aZsibbadás gerincbetegségek esetében. A központi idegrendszer magában foglalja az agyat és a gerincvelőt, és ha ezek valamilyen oknál fogva sérülnek vagy irritálódnak, különféle tünetek, köztük zsibbadás is jelentkezhet.

Néhány központi idegrendszeri betegség, amely során zsibbadás jelentkezhet:

  • Agyi érkatasztrófa (stroke): A stroke (agyvérzés vagy agyi érkatasztrófa) egy sürgős orvosi állapot, amely akkor következik be, amikor az agyba irányuló véráramlás hirtelen megszakad, általában vérrög vagy elzáródás miatt. Ennek következtében az agy egyes részei nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot, ami szövetkárosodáshoz és idegrendszeri tünetekhez vezet. A strokenak két fő típusa van: az ischaemiás stroke, amikor az agyterület vérellátása csökken, és a hemorrhagiás stroke, amikor az agyban vérzés következik be.
  • Daganatok: Az agyban vagy a gerincvelőben lévő daganatok nyomást gyakorolhatnak a környező területekre vagy az idegekre, ami különböző tünetekkel járhat, köztük zsibbadás is jelentkezhet.
  • Gyulladásos betegségek: Az agy vagy a gerincvelő gyulladása, például az agyvelőgyulladás vagy az agyhártyagyulladás, irritációt okozhat, és ez zsibbadást is eredményezhet.
  • Demencia: Néhány demenciaforma, például az Alzheimer-kór, az agy bizonyos területeinek károsodásához vezet, ami tüneteket, beleértve a zsibbadást is, okozhat.

Zsibbadás: hogyan okozza keringési zavar?

A zsibbadás keringési zavarral is összefügghet, amikor a véráramlás nem megfelelő a test bizonyos területein. A keringési rendszer a szív, az erek és a vér összessége, és a megfelelő véráramlás elengedhetetlen az oxigén és tápanyagok szállításához a szervezet különböző részeire. Ha a vérkeringés valamilyen oknál fogva akadályozott vagy csökkent, az különféle tünetekhez vezethet, így jelentkezhet zsibbadás is.

A keringési zavarok okozhatják a zsibbadást a következő módon:

  • Érszűkület (atherosclerosis): Az érszűkület során a vérerek falában plakkok képződnek, ami csökkenti az erek átmérőjét és nehezíti a véráramlást. Ennek következtében az érintett területek nem kapnak megfelelő mennyiségű vérrel és oxigénnel történő ellátást, ami zsibbadás és érzéskiesés tüneteit okozhatja.
  • Vérnyomásproblémák: Magas vagy alacsony vérnyomás is befolyásolhatja a véráramlást. A magas vérnyomás (hipertónia) hosszú távon sérüléseket okozhat az erek falában, míg az alacsony vérnyomás (hipotenzió) csökkent véráramlást és oxigénszállítást eredményezhet.
  • Vérzés vagy vérrögök: Az artériákban keletkezett vérrögök vagy vérzések a véráramlás akadályozását okozhatják. Ezáltal az érintett területek nem kapnak megfelelő mennyiségű tápanyag és oxigén ellátást.
  • Vaszkulitisz: A vaszkulitisz egy gyulladásos állapot, amely az erek falát érinti. Ennek következtében az érfalak megduzzadnak és beszűkülnek, ami gátolhatja a véráramlást és zsibbadást okozhat.

Amennyiben valaki rendszeresen tapasztal zsibbadást, különösen ha ez fájdalommal vagy más tünetekkel jár együtt, fontos szakemberhez fordulni.

Kórképek, melyekben zsibbadás a vezető tünet

Azokban az esetekben, amikor a zsibbadás a vezető tünet, különböző kórképek vagy állapotok lehetnek felelősek érte. Fontos megemlíteni, hogy a zsibbadás önmagában nem specifikus tünet, és számos különböző betegség vagy állapot hátterében állhat. Az alábbiakban néhány olyan kórképet és állapotot sorolok fel, amelyeknél a zsibbadás előtérbe kerülhet:

  • Csigolya sérv: A csigolya sérv akkor fordul elő, amikor a csigolyák közötti porckorong kiemelkedik vagy sérül, és nyomást gyakorol az ideggyökökre. Ez zsibbadáshoz és fájdalomhoz vezethet.
  • Kéztőalagút-szindróma szindróma: Ez egy úgynevezett idegkompressziós állapot, amikor a csuklóban lévő csatorna, ahol a medianus ideg fut, a környező kötőszövet megduzzadása miatt beszűkül. Ennek következtében a kéz és az ujjak zsibbadhatnak.
  • Diabetes mellitus: A cukorbetegség hosszú távon károsíthatja az idegeket, ami perifériás neuropátiahoz vezethet. Ennek egyik tünete lehet a láb vagy a kéz zsibbadása.
  • Sclerosis multiplex: Az autoimmun betegség, amely a központi idegrendszert érinti, és gyulladást, demielinizációt (idegrostburkolat károsodását) okozhat. A zsibbadás egyik gyakori tünete lehet.
  • Raynaud-kór: Ez egy érrendszeri betegség, amely a perifériás vérerek szűkületéhez vezet, gyakran hideg vagy stressz hatására. Ez zsibbadást és hideg érzést okozhat az érintett végtagokban.
  • Stroke: Az agyi érkatasztrófa vagy stroke során az agyba irányuló véráramlás hirtelen megszakad, ami az érintett területeken érzéskiesést és zsibbadást okozhat.
  • Spinalis stenosis: A gerincoszlop csatornájának szűkülése, amely nyomást gyakorol az ideggyökökre, és a zsibbadás egyik lehetséges tünete lehet.
  • Alkoholizmus: Hosszú távon az alkoholfogyasztás károsítja az idegeket, ami perifériás neuropátiát és zsibbadást eredményezhet.

A zsibbadás kezelése

A kezelés mindig attól függ, hogy mi okozza a zsibbadást. Kezelni tehát nem magát a zsibbadást, hanem a mögötte álló betegséget kell.

Tüneti kezelés kis mértékben csökkentheti a kellemetlen érzést, meg nem szünteti.

Amennyiben egy testrészünk kellemetlen bizsergése vagy zsibbadása mögött nem áll betegség, mozgással, mozgatással többnyire megszüntethető a panasz.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a növekvő légúti megbetegedések száma miatt rendelőinkben újra kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!