Zsibbadás
A zsibbadás sokak számára ismert panasz lehet, ugyanis nincs olyan ember, aki élete során ne tapasztalta volna meg, hogy mi is az a zsibbadás. Azonban a zsibbadás jellege, annak minél korrektebb körülírása és okának felderítése igen fontos szempont, hiszen mivel ennyire gyakori tünetről van szó, nem mindegy, hogy mióta áll fenn, mi váltja ki, és hogy esetleg társul-e más betegségekkel. A zsibbadás okai között számos olyat találunk, mely ártalmatlan, hirtelen alakul ki és magától el is múlik, de zsibbadás kialakulhat az idegek gyulladása miatt is, melynek hátterében súlyos neurológiai betegség is állhat. Ebbe nyújtunk egy kis betekintést a következő cikkünkkel.
A zsibbadás okai részletesebben: Gerincbetegség okozta zsibbadás
A zsibbadás okai részletesebben: Központi idegrendszeri betegség okozta zsibbadás
A zsibbadás okai részletesebben: Hogyan okozza keringési zavar?
Kórképek, melyekben zsibbadás a vezető tünet
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Zsibbadással kapcsolatos szolgáltatásaink
Mi maga a zsibbadás?
A zsibbadást általában olyan érzéshez hasonlítjuk, mint amikor hangyák szaladgálnak a bőrünk alatt, vagy sok apró tűvel szurkálnának. Zsibbadás a test bármely pontján jelentkezhet, de leggyakoribb a végtagok zsibbadása.
A zsibbadás egy különös, általában átmeneti érzékelési zavar, amely során a test valamely részén az érintésérzet részben vagy teljesen eltompul, illetve helyette bizsergő, tűszúrásszerű érzet lép fel. Ez az állapot gyakran egy adott végtagon, például a karokon, lábakon, vagy a végtagok végződésein, például az ujjakban vagy lábujjakban jelentkezik. A zsibbadás okai között szerepelhet az idegek nyomása, irritációja, vagy akár a vérkeringés átmeneti zavara is. Míg rövid ideig fennálló zsibbadás esetén általában nincs ok aggodalomra, hosszan tartó vagy gyakori előfordulás esetén komolyabb egészségügyi problémákra is utalhat. Az ilyen jellegű érzés valójában a test jelzése, hogy valami nincs rendben az adott területen, és figyelmet érdemel.
Alapvetően két dolgot jelent a zsibbadás:
- HIPESZTÉZIA – vagyis érzéscsökkenés, érzéketlenség. Csökken az érzékelő képesség (hideg-, meleg-, fájdalom érzet)
- DIZESZTÉZIA – vagyis fájdalmas fonákérzés. Valamilyen plusz érzés valamelyik területen (szúró, fájó, hangyamászás-érzése)
A zsibbadásérzés hátterében mindig idegrendszeri eltérést kell keresnünk, de számos ok kiválthatja, köztük olyan alapbetegségek is lehetnek, melyek elsődlegesen nem az idegrendszert ingerlik, de lehet a zsibbadás másodlagos oka.
Az érzészavar – vagyis az idegrendszer érző részének működési zavara kiindulhat a központi és a perifériás idegrendszerből egyaránt. Ha a zsibbadás hátterében a perifériás idegek betegsége áll, akkor elsősorban gerincbetegségekről van szó.
A zsibbadás lehet rohamszerű, rövid ideig tartó és spontán múló – ilyenkor átmeneti véráramlás zavar is állhat a zsibbadás hátterében.
Zsibbadást átmeneti gyulladás okozta ingerlés is kiválthat, de keringési zavarok vagy érsebészeti okok is.
A központi idegrendszer zavarára utal, amikor a zsibbadás tünetei csak a test egyik felén jelentkeznek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A zsibbadás leggyakoribb okai
Zsibbadás az egyes idegek károsodása miatt alakul ki fertőzés, becsípődés vagy egyéb okok miatt. A zsibbadás okai közül a leggyakrabban előfordulókat alább lehet megtalálni. Ezek közül a legkomplexebbeket részletesebben is bemutatjuk a későbbiekben.
- agyi keringési zavar
- zsibbadás, mint neurológiai megbetegedés tünete, mint a sclerosis multiplex vagy Parkinson-kór
- nyugtalan láb szindróma
- lelki okok, pánik, félelem
- vírusos betegség, mely az idegrendszert is érinti
- bakteriális fertőzések
- allergiás betegségek
- vitaminhiány, magnéziumhiány
- vérszegénység, vashiányos vérszegénység
- agy- vagy csontvelő daganatok
Nagyon fontos, hogy ne bagatellizáljuk el a látszólag minden ok nélkül kialakuló zsibbadást sem, mivel a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti. Sokszor lehet a zsibbadás pszichés eredetű, ezeket ugyanúgy ki kell vizsgálni.
Az életminőségre is komoly hatása lehet, ha a zsibbadás állandó és zavaró. Kapcsolódó cikkünk
Stroke után minél előbb el kell kezdeni a rehabilitációt
A zsibbadás okai részletesebben: Gerincbetegség okozta zsibbadás
A gerincbetegségek gyakran okozhatnak zsibbadás, mivel ezek a problémák hatással lehetnek az idegekre és az ideggyökökre. A gerincoszlop által határolt gerinccsatorna a gerincvelőt tartalmazza, amely a központi idegrendszer része. A csigolyák közötti porckorongok, az idegek és az ideggyökök elhelyezkedése miatt a gerincbetegségek különféle tüneteket okozhatnak, köztük zsibbadást is. Néhány olyan gerincbetegség és állapot, amelyekhez zsibbadás társulhat, közéjük tartozik:
- Gerincsérv: A gerincsérv akkor következik be, amikor a porckorong hátrafelé kidomborodik és megsérül, nyomást gyakorolva az azt körülvevő ideggyökökre. Ez fájdalmat és gyengeséget okozhat az ideg ellátási területén, emellett a zsibbadás okai közül az egyik leggyakoribb.
- Csigolyaközi porckorongok kopása (degeneratív disc disease): A porckorongok kopása egy természetes, sajnos korral járó folyamat, amely során a porckorongok veszítenek rugalmasságukból és vastagságukból. Ez nyomást gyakorolhat az ideggyökökre, és zsibbadás jelentkezik.
- Spinalis stenosis: Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a gerinccsatorna plusz csontosodás következtében szűkül, és ez nyomást gyakorol az ideggyökökre. A spinalis stenosis különböző tüneteket okozhat, de a zsibbadás a legjellemzőbb tünete.
- Ideggyulladások: Az ideggyulladások, például az ischiadicus ideggyulladás, gyulladást és irritációt okozhatnak az idegek körül, amely zsibbadás érést eredményezhet.
- Spondylolisthesis: Ez az állapot akkor következik be, amikor egy csigolya elmozdul a helyéről, és ezzel nyomást gyakorol a körülötte lévő ideggyökökre, ennek következtében jelentkezik zsibbadás.
A zsibbadás okai részletesebben: Központi idegrendszeri betegség okozta zsibbadás
Központi idegrendszeri (KIR) betegségek következtében is jelentkezhet zsibbadás, bár ezek általában nem közvetlenül a perifériás idegrendszeri problémákhoz kapcsolódnak, mint például a
gerincbetegségek esetében. A központi idegrendszer magában foglalja az agyat és a gerincvelőt, és ha ezek valamilyen oknál fogva sérülnek vagy irritálódnak, különféle tünetek, köztük zsibbadás is jelentkezhet.
Néhány központi idegrendszeri betegség, amely során zsibbadás jelentkezhet:
- Agyi érkatasztrófa (stroke): A stroke (agyvérzés vagy agyi érkatasztrófa) egy sürgős orvosi állapot, amely akkor következik be, amikor az agyba irányuló véráramlás hirtelen megszakad, általában vérrög vagy elzáródás miatt. Ennek következtében az agy egyes részei nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot, ami szövetkárosodáshoz és idegrendszeri tünetekhez vezet. A strokenak két fő típusa van: az ischaemiás stroke, amikor az agyterület vérellátása csökken, és a hemorrhagiás stroke, amikor az agyban vérzés következik be.
- Daganatok: Az agyban vagy a gerincvelőben lévő daganatok nyomást gyakorolhatnak a környező területekre vagy az idegekre, ami különböző tünetekkel járhat, köztük zsibbadás is jelentkezhet.
- Gyulladásos betegségek: Az agy vagy a gerincvelő gyulladása, például az agyvelőgyulladás vagy az agyhártyagyulladás, irritációt okozhat, és ez zsibbadást is eredményezhet.
- Demencia: Néhány demenciaforma, például az Alzheimer-kór, az agy bizonyos területeinek károsodásához vezet, ami tüneteket, beleértve a zsibbadást is, okozhat.
A zsibbadás okai részletesebben: Hogyan okozza keringési zavar?
A zsibbadás keringési zavarral is összefügghet, amikor a véráramlás nem megfelelő a test bizonyos területein. A keringési rendszer a szív, az erek és a vér összessége, és a megfelelő véráramlás elengedhetetlen az oxigén és tápanyagok szállításához a szervezet különböző részeire. Ha a vérkeringés valamilyen oknál fogva akadályozott vagy csökkent, az különféle tünetekhez vezethet, így jelentkezhet zsibbadás is.
A keringési zavarok okozhatják a zsibbadást a következő módon:
- Érszűkület (atherosclerosis): Az érszűkület során a vérerek falában plakkok képződnek, ami csökkenti az erek átmérőjét és nehezíti a véráramlást. Ennek következtében az érintett területek nem kapnak megfelelő mennyiségű vérrel és oxigénnel történő ellátást, ami zsibbadás és érzéskiesés tüneteit okozhatja.
- Vérnyomásproblémák: Magas vagy alacsony vérnyomás is befolyásolhatja a véráramlást. A magas vérnyomás (hipertónia) hosszú távon sérüléseket okozhat az erek falában, míg az alacsony vérnyomás (hipotenzió) csökkent véráramlást és oxigénszállítást eredményezhet.
- Vérzés vagy vérrögök: Az artériákban keletkezett vérrögök vagy vérzések a véráramlás akadályozását okozhatják. Ezáltal az érintett területek nem kapnak megfelelő mennyiségű tápanyag és oxigén ellátást.
- Vaszkulitisz: A vaszkulitisz egy gyulladásos állapot, amely az erek falát érinti. Ennek következtében az érfalak megduzzadnak és beszűkülnek, ami gátolhatja a véráramlást és zsibbadást okozhat.
Amennyiben valaki rendszeresen tapasztal zsibbadást, különösen ha ez fájdalommal vagy más tünetekkel jár együtt, fontos szakemberhez fordulni.
Kórképek, melyekben zsibbadás a vezető tünet
Azokban az esetekben, amikor a zsibbadás a vezető tünet, különböző kórképek vagy állapotok lehetnek felelősek érte. Fontos megemlíteni, hogy a zsibbadás önmagában nem specifikus tünet, és számos különböző betegség vagy állapot hátterében állhat. Az alábbiakban néhány olyan kórképet és állapotot sorolok fel, amelyeknél a zsibbadás előtérbe kerülhet:
- Csigolya sérv: A csigolya sérv akkor fordul elő, amikor a csigolyák közötti porckorong kiemelkedik vagy sérül, és nyomást gyakorol az ideggyökökre. Ez zsibbadáshoz és fájdalomhoz vezethet.
- Kéztőalagút-szindróma szindróma: Ez egy úgynevezett idegkompressziós állapot, amikor a csuklóban lévő csatorna, ahol a medianus ideg fut, a környező kötőszövet megduzzadása miatt beszűkül. Ennek következtében a kéz és az ujjak zsibbadhatnak.
- Diabetes mellitus: A cukorbetegség hosszú távon károsíthatja az idegeket, ami perifériás neuropátiahoz vezethet. Ennek egyik tünete lehet a láb vagy a kéz zsibbadása.
- Sclerosis multiplex: Az autoimmun betegség, amely a központi idegrendszert érinti, és gyulladást, demielinizációt (idegrostburkolat károsodását) okozhat. A zsibbadás egyik gyakori tünete lehet.
- Raynaud-kór: Ez egy érrendszeri betegség, amely a perifériás vérerek szűkületéhez vezet, gyakran hideg vagy stressz hatására. Ez zsibbadást és hideg érzést okozhat az érintett végtagokban.
- Stroke: Az agyi érkatasztrófa vagy stroke során az agyba irányuló véráramlás hirtelen megszakad, ami az érintett területeken érzéskiesést és zsibbadást okozhat.
- Spinalis stenosis: A gerincoszlop csatornájának szűkülése, amely nyomást gyakorol az ideggyökökre, és a zsibbadás egyik lehetséges tünete lehet.
- Alkoholizmus: Hosszú távon az alkoholfogyasztás károsítja az idegeket, ami perifériás neuropátiát és zsibbadást eredményezhet.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Vashiányos vérszegénység - Trombózis- és HematológiaiKözpont
Vénás értorna oktatás -Trombózis- és HematológiaiKözpont
Allergia - AllergiaKözpont
A zsibbadás kezelése
A zsibbadás kezelése minden esetben attól függ, hogy mi áll a tünetek hátterében, tehát a zsibbadás okai közül mi a domináns. Mivel a zsibbadás önmagában nem betegség, hanem egy tünet, a kezelés célja nem csupán a zsibbadás megszüntetése, hanem a kiváltó ok, azaz az alapbetegség kezelése. Ennek megfelelően, a zsibbadás tartós enyhítésére, vagy megszüntetésére a kiváltó okok alapos diagnosztizálása és célzott terápiája szükséges.
Tüneti kezeléssel ugyan lehetőség van a kellemetlen érzés átmeneti csökkentésére, de ezek az intézkedések ritkán oldják meg a problémát véglegesen. Az ideiglenes enyhülést hozó módszerek közé tartozhatnak a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, fizikoterápiás kezelések, vagy helyi melegítés és hidegterápia, amelyek mind a zsibbadás mögött álló feszültséget és gyulladást igyekeznek enyhíteni.
Amennyiben a zsibbadás nem egy súlyosabb betegség következménye, és például egy testhelyzet miatti idegi nyomás vagy keringési probléma okozza, a panaszok gyakran egyszerű mozgással, testhelyzet-változtatással is enyhíthetők vagy megszüntethetők. Ilyen esetekben a végtagok óvatos mozgatása, masszírozása, vagy az érintett terület felé a véráramlás fokozása segíthet visszaállítani a normális érzékelést.
Ha azonban a zsibbadás hosszabb ideig fennáll, visszatérően jelentkezik, vagy más tünetekkel társul, mint például erős fájdalom, gyengeség vagy koordinációs zavar, akkor elengedhetetlen az orvosi kivizsgálás. Ilyenkor a zsibbadás komolyabb idegrendszeri vagy keringési betegség jele lehet, amely szakszerű kezelést igényel. A megfelelő diagnózis és kezelés segít megelőzni az állapot romlását és a hosszú távú következményeket. Rendelés típusa: Ellátás magyar, német és román nyelven./consultation in English, German, Romanian available Az ENG vizsgálat a Csömöri úti rendelőben elérhető!Téma szakértője
Dr. Para Szabolcs
