Zsibbadás

A zsibbadást általában olyan érzéshez hasonlítjuk, mint amikor hangyák szaladgálnak a bőrünk alatt, vagy sok apró tűvel szurkálnának. Zsibbadás a test bármely pontján jelentkezhet, de leggyakoribb a végtagok zsibbadása.

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

Mi a zsibbadás?

Alapvetően két dolgot jelent a zsibbadás:

• HIPESZTÉZIA – vagyis érzéscsökkenés, érzéketlenség. Csökken az érzékelő képesség (hideg-, meleg-, fájdalom érzet)
• DIZESZTÉZIA – vagyis fájdalmas fonákérzés. Valamilyen plusz érzés valamelyik területen (szúró, fájó, hangyamászás-érzése)

A zsibbadásérzés hátterében mindig idegrendszeri eltérést kell keresnünk, de számos ok kiválthatja, köztük olyan alapbetegségek is lehetnek, melyek elsődlegesen nem az idegrendszert ingerlik, de lehet a zsibbadás másodlagos oka.

Az érzészavar – vagyis az idegrendszer érző részének működési zavara kiindulhat a központi és a perifériás idegrendszerből egyaránt. Ha a zsibbadás hátterében a perifériás idegek betegsége áll, akkor elsősorban gerincbetegségekről van szó.

A zsibbadás lehet rohamszerű, rövid ideig tartó és spontán múló – ilyenkor átmeneti véráramlás zavar is állhat a zsibbadás hátterében.

Zsibbadást átmeneti gyulladás okozta ingerlés is kiválthat, de keringési zavarok vagy érsebészeti okok is.

A központi idegrendszer zavarára utal, amikor a zsibbadás tünetei csak a test egyik felén jelentkeznek.

A zsibbadás leggyakoribb okai

Zsibbadás az egyes idegek károsodása miatt alakul ki fertőzés, becsípődés vagy egyéb okok miatt.

• agyi keringési zavar
• zsibbadás, mint neurológiai megbetegedés tünete, mint a sclerosis multiplex vagy Parkinson-kór
• nyugtalan láb szindróma
• lelki okok, pánik, félelem
• vírusos betegség, mely az idegrendszert is érinti
• bakteriális fertőzések
• allergiás betegségek
• vitaminhiány, magnéziumhiány
• vérszegénység, vashiányos vérszegénység
• agy- vagy csontvelő daganatok

Nagyon fontos, hogy ne bagatellizáljuk el a látszólag minden ok nélkül kialakuló zsibbadást sem, mivel a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti. Sokszor lehet a zsibbadás pszichés eredetű, ezeket ugyanúgy ki kell vizsgálni.

Az életminőségre is komoly hatása lehet, ha a zsibbadás állandó és zavaró.

A zsibbadás kezelése

A kezelés mindig attól függ, hogy mi okozza a zsibbadást. Kezelni tehát nem magát a zsibbadást, hanem a mögötte álló betegséget kell.

Tüneti kezelés kis mértékben csökkentheti a kellemetlen érzést, meg nem szünteti.

Amennyiben egy testrészünk kellemetlen bizsergése vagy zsibbadása mögött nem áll betegség, mozgással, mozgatással többnyire megszüntethető a panasz.