Isiász

Mi az az isiász?

Az isiász két nagy típusa

Az isiász okai

Az isiász tünetei

Az isiász diagnózisa

Az isiász kezelése

Isiász esetén kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ENG vizsgálat/EMG vizsgálat
• piriformis torna
• gyorsdiagnosztika
• gyógytorna
• fizioterápia

Mi az az isiász?

Az isiász, más néven ülőideg-gyulladás vagy ülőidegzsába, egy igen gyakori betegség, amely a leggyakrabban azokat érinti, akik sok időt töltenek ülve. Ez a kórkép olyan tünetekkel jár, mint például fájdalom, bizsergés, vagy zsibbadás, amelyek az ülőideg mentén sugároznak le a lábakba. Az ülőideg, amely a testünk leghosszabb idege, a medence alsó részén hagyja el az idegrendszert, majd lefut a combok felé. Emiatt az isiász felelős a combok, a lábak és a lábujjak érzőidegként való ellátásáért, valamint számos izom mozgatásáért is felelős. A modern életmódhoz kapcsolódó hosszabb ideig tartó ülés és mozgáshiány hajlamosíthat az isiász kialakulására, így fontos az aktív életmód fenntartása és az ergonómikus ülőhelyzetek biztosítása az isiász megelőzése érdekében.

Az isiász két nagy típusa

Az isiász két fő típusa ismert,  az akut és krónikus isiász.

Akut isiász:

• Az akut isiász hirtelen jelentkező fájdalommal jár és ez általában egy rövid távú állapot.
• Leggyakrabban az ülőideg gyulladását vagy irritációját okozó hirtelen fizikai trauma vagy sérülés következtében alakul ki akut isiász.
• Az akutan jelentkező isiász tünetei közé tartozik a hirtelen jelentkező intenzív fájdalom, amely a derék területéről indul és a lábakba sugárzik, nem mellesleg akár a lábujjakat is érintheti.
• Az akut isiász esetén a fájdalom gyakran jelentős és akadályozhatja a mindennapi tevékenységeket.

A leggyakoribb okai a következők lehetnek:

• Porckorongsérv
• Izomgörcs vagy sérülés
• Fertőzés okozta ideggyulladás

Krónikus isiász:

• A krónikus isiász hosszú távú állapot, amely általában hosszabb ideig fennálló ideggyök-irritáció vagy sérülés eredménye.
• Gyakran olyan betegségekhez vagy állapotokhoz társul, mint például a gerincsérv, degeneratív porckorongsérv vagy gerinccsatorna szűkület.
• A krónikus isiász tünetei változóak lehetnek, beleértve a tartós fájdalmat, zsibbadást, bizsergést vagy gyengeséget az érintett területeken.
• A krónikus isiász kezelése hosszú távú terápiát és rehabilitációt igényel, amely lehet fizikoterápia, gyógyszeres kezelés, injekciós terápia vagy akár műtét is bizonyos esetekben.

A leggyakoribb okok a következők:

• Degeneratív betegségek
• Idegkárosodás
• Fibromyalgia vagy krónikus fájdalom szindróma

  Kapcsolódó cikkünk

  

  Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása

  A kar és a láb számos okból zsibbadhat, például egy ártatlan „elalvás” is okozhat ilyen tünetet. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a zsibbadás visszatérően jelentkezik, akár komolyabb probléma, ...

Az isiász okai

Az isiász maga nem egy teljesen különálló betegség, hanem több tényező együttesen játszik  szerepet a kialakulásában. Az isiász az ülőideg nyomása vagy irritációja miatt alakul ki. Az isiász leggyakoribb okai a következők:

• Porckorongsérv: Ez az egyik leggyakoribb ok az isiász hátterében. Amikor a porckorong a csigolyák között kidudorodik vagy elmozdul, nyomást gyakorolhat az ülőidegre, ami fájdalmat és más tüneteket okozhat.
• Gerincsérv: A gerinc egyéb részeinek problémái, például az osteoarthritis vagy a spondylosis, szintén nyomást gyakorolhatnak az ülőidegre, ami isiász kialakulásához vezethet.
• Izomgörcs vagy izommerevség: Hirtelen izomgörcs vagy hosszú távú izommerevség nyomást gyakorolhat az ülőidegre, különösen az alsó háti szakaszon vagy a farokcsontnál.
• Fizikai sérülések: Balesetek, sérülések, úgy mint az autóbalesetek vagy sportbalesetek, szintén vezethetnek isiász kialakulásához.
• Fertőzések vagy gyulladások: Számos fertőző betegség és gyulladás, például a herpeszvírus vagy a Lyme-kór, befolyásolhatják az ülőideget, ami isiász kialakulását okozhatja.
• Terhesség: A terhesség alatt a növekvő méh nyomást gyakorolhat az ülőidegre, ami fájdalommal és kényelmetlenséggel járhat.
• Daganatok vagy ciszták: Ritkább esetekben daganatok vagy ciszták szintén nyomást gyakorolhatnak az ülőidegre, ami isiász kialakulását eredményezheit.
• Túlsúly: A túlsúly vagy az elhízás is nyomhatja az ülőideget, ami hajlamosíthat az isiász kialakulására.
• Gerinccsatorna szűkülete: Ez  akkor fordul elő, amikor az ülőideg körül a csigolyák testének csontos megvastagodásai vagy a lágyszövetek beszűkítik az üreget, ahol az ülőideg halad. Ez nyomást gyakorolhat az idegre, ami végsősoron isiász kialakulásához vezet.
• Degeneratív betegségek: Például az osteoarthritis vagy a spondylosis, amelyek idővel megváltoztatják a gerinc vagy a csípőízület szerkezetét, nyomást gyakorolhatnak az ülőidegre, így vezetve isiász kialakulásához.

Az isiász kialakulásában szerepet játszhatnak még genetikai tényezők, az életmód, például a fizikai aktivitás szintje és az ülőmunka, valamint az egyéb egészségügyi állapotok, például az elhízás és a dohányzás is. A pontos okok az érintettek életmódjától függően viszonylag specifikus.

Az isiász tünetei

Az isiász tünetei az ideg lefutásának köszönhetően az ülőideg mentén jelentkeznek, amely a hát alsó részétől, deréktájékról indul és a lábakig fut le. Az ilyenkor jelentkező tünetek változóak lehetnek egyrészt a hátterében megbúvó okok miatt, másrészt pedig az érintett idegszakasz kiterjedésétől. A leggyakrabban fellépő tünetek isiász esetén a következők:

• Fájdalom: Az isiász legjellemzőbb tünete a fájdalom, ami sokféleképpen jelentkezhet. Lehet éles, heves vagy tompa a fájdalom, ami általában a gerincoszlop alsó részétől indul és a lábakba sigárzik, akár egészen a lábujjakig. A fájdalom gyakran intenzív, és a legtöbb esetben eyébként csak az egyik lábon jelentkezik.
• Zsibbadás és bizsergés: Az ülőideg nyomásának következtében az érzőidegimpulzusok zavart szenvedhetnek, ami zsibbadást vagy bizsergést okozhat a lábakban, a combokban vagy akár a lábujjakban.
• Gyengeség: Az isiász gyakran járhat izomgyengeséggel az érintett lábon. Ennek az az oka, hogy az ülőideg mind motorosan (mozgatólag), mind pedig szenzorosan (érzőleg) is beidegzi az alsó végtagot.
• Égő érzés: Gyakran égő érzés is megfigyelhető isiász során, ugyanis, ahogyan korábban is említésre került, az ülőideg érző beidegzést is szolgáltat az alsó végtag számára.
• Merevség vagy nehézség mozgatás közben: Az isiász által okozott fájdalom és diszkomfort miatt az érintettek gyakran nehezítettnek érzik a mozgást, és merevséget tapasztalhatnak a hát alsó részén vagy a lábakban.

Az isiász tünetei lehetnek időszakosak vagy állandóak -attól függően, hogy akut vagy krónikus-e az isiász- és azok súlyossága is változhat. Ha valaki isiász tüneteit tapasztalja, fontos, hogy forduljon orvoshoz, mivel az időben történő kezelés segíthet enyhíteni a fájdalmat és megelőzni a további szövődményeket.

Az isiász diagnózisa

Az isiász diagnózisa több lépésből áll, és általában a következő módszereket alkalmazzák:

• Betegkikérdezés és kórtörténet felvétele: Az első lépés a szakorvos által végzett alapos kikérdezés és a beteg kórtörténetének felvétele. Fontos információkra tesznek szert a tünetek kezdetéről, azok jellegéről, időtartamáról, és arról, hogy milyen körülmények között jelentkeznek.
• Fizikális vizsgálat: Ezután következik a fizikális vizsgálat, amely során az orvos megvizsgálja a beteg hátát, lábát és egyéb érintett területeket. Az ülőideg mentén futó érzőidegek és az izmok állapotának megítélése is része ennek a vizsgálatnak.
• Képalkotó diagnosztikai vizsgálatok:
  • Röntgenfelvétel: A röntgenfelvétel segíthet az orvosnak megvizsgálni a gerinc csontjait és az esetleges csonteltéréseket, pl. csigolyatöredezettséget vagy porckorongsérvet.
  • Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Az MRI segítségével részletes képeket lehet készíteni a gerincről, annak lágyrészeiről és az ülőidegről, ami segít az esetleges szöveti elváltozások, például porckorongsérv vagy ideggyulladás azonosításában.
  • Elektromiográfiai vizsgálat (EMG): Az EMG olyan eljárás, amely az izmokban és az idegrendszerben keletkező elektromos jeleket méri. Ez segíthet az orvosnak megállapítani az ülőideg károsodásának mértékét és pontos helyét.

Ezek a diagnosztikai módszerek segítenek a az isiász pontos okának meghatározásában, ami alapján hatékonyabb kezelési stratégiát lehet kialakítani. Minden eset egyedi a háttérben megbúvó okok miatt, és  így az orvos az adott helyzetnek megfelelően dönthet a további diagnosztikai lépésekről.

Az isiász kezelése

Az isiász kezelése a pontos diagnózis felállításával kezdődik, ami általában fizikális vizsgálatok és képalkotó vizsgálatok segítségével történik. Az isiász kezelése két fő szakaszra osztható: az akut és a krónikus fázisra.

• Akut szakasz: Az akut isiász kezelésének elsődleges célja a fájdalom, a gyulladás és az ödéma csökkentése, valamint az ülőideg nyomás alól történő felszabadítása. Ehhez használnak szájon át szedhető fájdalomcsillapítókat, izomlazítókat, és a fájdalom és gyulladás közvetlen csökkentésére injekciós terápiát alkalmazhatnak. A kezelés részeként gyakran alkalmaznak hideg vagy meleg borogatást, valamint nyújtó gyakorlatokat, amelyek enyhíthetik az idegi fájdalmat és serkenthetik a vérkeringést.
• Krónikus szakasz: A krónikus isiász kezelésében hangsúlyt kapnak a különböző fizioterápiás módszerek és mozgásterápiák, például gyógytorna, gyógymasszázs és McKenzie torna. A kezelésben alkalmazható továbbá hideg-meleg terápia, természetes hatásmechanizmusú kezelések, mint az orvosi kollagén injekció vagy a lökéshullám terápia. Fontos szempont még a gerinckímélet, amely magában foglalja az ülőmunka rendszeres megszakítását, nyújtózkodásokat és tartáskorrekciót. Extrémebb esetekben, amikor más kezelések nem eredményeznek megfelelő javulást, epidurális szteroid injekció is alkalmazható.

A fizioterápiás kezelés során kifejezetten az isiászra összpontosított gyakorlatok alkalmazása ajánlott, amelyek segíthetnek csökkenteni az idegfájdalmat, javítani a láb mobilitását és mozgásterjedelmét, valamint elősegíteni a lágyrészek gyógyulását. A gyakorlatok rendszeres és megfelelő végrehajtása elengedhetetlen a kezelés sikeréhez.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő

Angi Nimród

gyógy- és sportmasszőr, fizikoterapeuta, SMT sportmanuálterapeuta, neuro-ortopédiai manuális terápia,