Tartalom

Mit jelent az isiász?
Mi az isiász két nagy típusa?
Milyen tüneteket okozhat az isiász?
Mitől jöhet létre az isiász?
Hogyan vizsgálható ki az isiász?
Van lehetőség kezelni az isiász tüneteit?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ENG vizsgálat/EMG vizsgálat
• piriformis torna
• gyorsdiagnosztika
• gyógytorna
• fizioterápia

Mit jelent az isiász?

Az isiász, más néven ülőideg-gyulladás vagy ülőidegzsába egy igencsak gyakori betegség napjainkban. Az isiász gyakorisága összefügg a sok üléssel és kevés testmozgással járó modern életmódunkkal, és főként azokat érinti, akik sok időt töltenek ülve. Az isiász gyakori oka ugyanis a porckorongsérv, amelynek következtében az ülőideg beszorul két csigolya közé. 

Az ülőideg testünk leghosszabb idege, ami a medence alsó részén szedődik össze a gerincvelői idegekből, majd a comb hátsó részén fut végig, és térdmagasságban ágazik két részre. Az ülőideg egyrészt ellátja a láb izmait mozgató beidegzéssel, másrészt érzéseket közvetít az alsó végtagokból a központi idegrendszer felé. Ha az ülőideg sérül vagy begyullad, a lefutási területének megfelelően alakulnak ki panaszok: általában a hátból a fenéken át a lábszárba, és néha a lábfejbe is sugárzik a fájdalom. Az isiász okától függően a fájdalom gyakran fokozódik köhögés, tüsszentés vagy vizelés, székletürítés hatására, valamint bizonyos mozgások során. Fertőzéses eredetre utal az éjszaka fokozódó fájdalom. Az isiász a fájdalom mellett olyan tünetekkel járhat, mint például a bizsergés vagy zsibbadás, amelyek az ülőideg mentén sugároznak le a lábakba.

Kapcsolódó cikkünk

Fáj a karja, zsibbad az ujja? Neurológus segíthet az alagút szindrómán

Zsibbad az ujja, fáj a karja, bizonyos ügyetlenséget tapasztal? Ezek a tünetek akár alagút szindrómára is utalhatnak, ami ugyan gyakori probléma, de mégsem feltétlenül könnyű beazonosítani. A diagnosztizálás és a kezelés lehetőségeiről dr. Nagy Ildikó , a ...

Mi az isiász két nagy típusa?

Az isiász két nagy típusa különíthető el a panaszok jellege alapján. Azért fontos pontosan meghatározni az isiász típusát, mert más tényezők szerepelhetnek az okok között és más kezelésre lehet szükség az egyes típusok esetén.

Akut isiász

Akut isiász esetén hirtelen jelentkezik a fájdalom, majd hamar el is múlhat, tehát rövid ideig vannak jelen a panaszok. Az akut isiász hátterében leggyakrabban az ülőideg gyulladását vagy irritációját okozó hirtelen fizikai trauma vagy sérülés áll. Az akutan jelentkező isiász tünetei közé tartozik a hirtelen jelentkező, intenzív fájdalom, amely a derék területéről indul és a lábakba sugárzik. A fájdalom akár a lábujjakat is érintheti, és olyan mértékű lehet, hogy akadályozza a mindennapi tevékenységeket. Az akut isiász leggyakoribb okai a következők lehetnek:

• Porckorongsérv
• Izomgörcs vagy sérülés
• Fertőzés okozta ideggyulladás

Krónikus isiász

Az akut isiásszal szemben a krónikus isiász egy hosszú távú, hónapokig, évekig fennálló állapot. A krónikus isiász általában hosszabb ideig fennálló ideggyök-irritáció vagy sérülés eredménye, például a gerincsérv, fibromyalgia, degeneratív porckorongsérv vagy gerinccsatorna szűkület miatt alakulhat ki. A krónikus isiász tünetei változóak lehetnek, beleértve a tartós fájdalmat, zsibbadást, bizsergést vagy gyengeség érzést az érintett területeken. Mivel maga a betegség is elhúzódó, a krónikus isiász kezelése hosszú távú terápiát és rehabilitációt igényel, amely lehet fizikoterápia, gyógyszeres kezelés, injekciós terápia vagy akár műtét is bizonyos esetekben.

Milyen tüneteket okozhat az isiász?

Az isiász tünetei az ülőideg lefutása mentén jelentkeznek, vagyis a deréktájéktól kezdve egészen a lábujjakig megjelenhetnek. Az ülőideg mind motorosan (mozgatólag), mind pedig szenzorosan (érzőleg) is beidegzi az alsó végtagot, így gyulladása mindkét téren okozhat tüneteket. Az isiász tünetei változóak lehetnek egyrészt a hátterében megbúvó okoktól, másrészt az érintett idegszakasz kiterjedésétől függően. Az isiász tünetei lehetnek időszakosak vagy állandóak (attól függően, hogy akut vagy krónikus-e az isiász) és azok súlyossága is változhat. A leggyakrabban fellépő tünetek isiász esetén a következők:

• Fájdalom: Az isiász legjellemzőbb tünete a fájdalom, ami sokféleképpen jelentkezhet. Lehet éles, heves vagy tompa a fájdalom, ami általában a gerincoszlop alsó részétől indul és a lábakba sugárzik, akár egészen a lábujjakig. A fájdalom gyakran intenzív, és a legtöbb esetben csak az egyik lábon jelentkezik.
• Zsibbadás és bizsergés: Az ülőideg nyomása zsibbadást vagy bizsergést okozhat a lábakban, a combokban vagy akár a lábujjakban.
• Égő érzés: Gyakran égő érzés is megfigyelhető isiász során.
• Gyengeség: Az isiász gyakran izomgyengeséggel is együtt jár az érintett lábon.
• Merevség vagy nehézség érzés mozgatás közben: Az isiász által okozott fájdalom és diszkomfort miatt az érintettek gyakran nehéznek élik meg a mozgást, és merevséget tapasztalhatnak a hát alsó részén vagy a lábakban.

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Perifériás neuropátia tünete is lehet a kéz és a láb zsibbadása
  • Zsibbadás, izomgyengeség, izzadás? A perifériás neuropátia szerteágazó tünetei
  • Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet
  • Fáradtság és látászavar is lehet a szklerózis multiplex korai tünete
  • Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Mitől jöhet létre az isiász?

Alapvetően az isiász az ülőideg nyomása vagy irritációja miatt alakul ki. Az isiász tehát egy olyan típusú ideggyulladás, ami valamilyen károsító tényezők hatására alakul ki. Az isiász leggyakoribb okai a következők:

• Porckorongsérv: Ez az egyik leggyakoribb ok az isiász hátterében. Akkor jön létre, hogyha a csigolyák között található porckorong belső kocsonyás része előboltosul. Ez nyomást gyakorolhat az ülőidegre, ami fájdalmat és a korábban említett egyéb tüneteket okozhatja.
• Gerincproblémák: Az ágyéki gerinc problémái, például a csigolyatestek gyulladása, a gerinccsatorna szűkülete vagy csigolyatest-sérülések is nyomást gyakorolhatnak az ülőidegre.
• Degeneratív betegségek: Az ilyen típusú betegségek, például az osteoarthritis vagy a spondylosis, idővel megváltoztathatják a gerinc vagy a csípőízület szerkezetét, és szintén nyomást gyakorolhatnak az ülőidegre.
• Daganatok vagy ciszták: Ritkább esetekben daganatok vagy ciszták is nyomást gyakorolhatnak az ülőidegre, ami isiász kialakulását eredményezheti.
• Izomgörcs vagy izommerevség: Az alsó háti szakaszon vagy a farokcsontnál fellépő hirtelen izomgörcs vagy hosszú távú izommerevség is nyomást gyakorolhat az ülőidegre.
• Fizikai sérülések: Balesetek és sérülések is vezethetnek isiász kialakulásához.
• Fertőzések vagy gyulladások: Fertőző betegségek is megtámadhatják az ülőideget, amik isiász kialakulását okozzák. Ilyenek például a például a herpeszvírus vagy a Lyme-kór.
• Terhesség: A terhesség alatt a növekvő méh nyomása következtében is létrejöhet isiász.

Az isiász kialakulásában szerepet játszhatnak még genetikai tényezők is, valamint nem szabad elfeledkezni az életmód fontosságáról. A fizikai aktivitás alacsony szintje és a tartós ülőmunka, valamint az egyéb egészségügyi állapotok (például az elhízás és a dohányzás) is hajlamosító faktort jelentenek.

Hogyan vizsgálható ki az isiász?

Az isiász kivizsgálása során az első lépés a szakorvos által végzett alapos kikérdezés és a beteg kórtörténetének felvétele. Ilyenkor értékes információk derülhetnek ki a tünetek kezdetéről, azok jellegéről, időtartamáról, és arról, hogy milyen körülmények között jelentkeznek. Ezután következik a fizikális vizsgálat, amely során az orvos megvizsgálja a beteg hátát, lábát és az egyéb érintett területeket. Fontos külön is megvizsgálni az ülőideg mentén futó érzőidegek és az izmok állapotát. Ezt követően képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra kerülhet sor. A röntgenfelvétel segít láthatóvá tenni az esetleges csonteltéréseket, pl. csigolyatöredezettséget vagy porckorongsérvet. Az MRI segítségével részletes képeket lehet készíteni a gerinc lágyrészeiről és az ülőidegről. Az EMG  és az ENG olyan eljárások, amelyek az izmokban és az idegrendszerben keletkező elektromos jeleket méri. Ez segíthet az orvosnak megállapítani az ülőideg károsodásának mértékét és pontos helyét. A fenti vizsgálatok kiegészíthetőek egyéb eljárásokkal, hogy pontosan felismerésre kerülhessön az isiász oka. Fertőzés gyanúja esetén például vérvételből vagy likvór vizsgálatból azonosítható az isiász oka.

Van lehetőség kezelni az isiász tüneteit?

Az isiász kezelése eltérő attól függően, hogy akut vagy krónikus isiász áll-e fent. Az akut isiász kezelésének elsődleges célja a fájdalom, a gyulladás és az ödéma csökkentése, valamint az ülőideg nyomás alól történő felszabadítása. Ehhez adhatnak szájon át szedhető fájdalomcsillapítókat, izomlazítókat, valamint a fájdalom és gyulladás közvetlen csökkentésére injekciós terápiát. A kezelés részeként gyakran alkalmaznak hideg vagy meleg borogatást, valamint nyújtó gyakorlatokat, amelyek enyhíthetik az idegi fájdalmat, az ideg nyomását és serkenthetik a vérkeringést.

A krónikus isiász kezelésében nagyobb hangsúlyt kapnak a különböző fizioterápiás módszerek és mozgásterápiák, például a gyógytorna, gyógymasszázs vagy a McKenzie torna. A fizioterápiás kezelés során kifejezetten az isiászra összpontosított gyakorlatok alkalmazása ajánlott, amelyek segíthetnek csökkenteni az idegfájdalmat, javítani a láb mobilitását és mozgásterjedelmét, valamint elősegíteni a lágyrészek gyógyulását. A gyakorlatok rendszeres és megfelelő végrehajtása elengedhetetlen a kezelés sikeréhez.

A kezelésben alkalmazható továbbá hideg-meleg terápia, valamint olyan természetes hatásmechanizmusú kezelések, mint az orvosi kollagén injekció vagy a lökéshullám terápia. Fontos szempont még a gerinckímélet, amely magában foglalja az ülőmunka rendszeres megszakítását, a nyújtózkodásokat és a tartáskorrekciót. Súlyos esetekben, ha más kezelések nem eredményeznek megfelelő javulást, epidurális szteroid injekció is alkalmazható. Ahogy már a bevezetésben is említettük a modern életmódhoz kapcsolódó hosszabb ideig tartó ülés- és mozgáshiány hajlamosít az isiász kialakulására. Éppen ezért az isiász megelőzésében is fontos az aktív életmód fenntartása és az ergonómikus ülőhelyzetek biztosítása.

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus