A napszúrás egy nyáron gyakorta előforduló probléma, amely bárkit érinthet, aki egy kicsit óvatlan. Sokan nem gondolnák, de neurológiai eredetű tünetegyüttesről van szó, hiszen elsősorban az agyhártyát érő, külső behatások okozzák.
Tartalom
A napszúrás és az agyhártya kapcsolata
Mennyi idő, míg elmúlik a napszúrás?
Napszúrás gyanúja esetén érdemes orvost felkeresni
A napszúrás tünetei rendkívül kellemetlenek és szerteágazóak, amik a kellemetlenség és fájdalom mellett riadalmat is okozhatnak, nem csak gyermekek, de felnőttek esetében is. Alapvetően az esetek többségében nincsenek súlyos következményei és nem szenved el maradandó károsodást az, akit érint. A napszúrás tünetei azonban mindenképpen figyelmet igényelnek, hiszen akár még hőguta is kialakulhat, ami pedig már egy jóval komolyabb problémának tekinthető.Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Az agyhártya nem más, mint egy vékony hártya, ami magát az agyat fedi. Egyfajta védőburokként is lehet rá tekinteni, ami mintegy védi az agy ellátásáért felelős ereket, illetve így maga az agyvelő nem érintkezik közvetlenül a koponyacsonttal. Kétféle agyhártya létezik, az egyik az úgynevezett kemény agyhártya, míg a másik a lágy agyhártya. Utóbbi érintkezik közvetlenül az aggyal; e kettő között kering az agyvíz, vagy más néven liquor – az agy-gerincvelői folyadék. Amennyiben az agyhártya gyulladásban van, az minden esetben ezt – a lágy hártyát – érinti.
Meglepő lehet, de a napszúrás gyakorlatilag nem más, mint az agyhártya infekció nélküli gyulladása. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben és az agyban nincs jelen semmiféle baktérium, vírus vagy éppen gomba, ami a gyulladást indikálná. A fertőzés nélküli agyhártyagyulladás oka mindig valami külső forrásban, tényezőben keresendő. Ilyen tényező a napszúrás is. Kapcsolódó cikkünk
Látászavar, zsibbadás a fejfájás alatt? Ezt lehet tenni az aurás migrénnel
Már maga a kifejezés is árulkodó: a napszúrás oka, a hosszú időn át, (főként) tűző napon történő tartózkodás. Önmagában ez még nem elegendő, hiszen hűvösebb időjárás esetén is előfordul tartós napsütés. A napszúrás kialakulásához tehát, a hosszas napon tartózkodás mellett, a nagy meleg, illetve a kánikula is hozzájárul. Ilyenkor ugyanis az egész test – különösen a fej -, hosszú ideig van kitéve magas hőhatásnak, melynek következtében a testhőmérséklet is tartósan, jelentősen megnövekszik, ezzel egyfajta zavar keletkezik a hőháztartásban. Ez az oka annak is, hogy a napszúrás nyáron érinti az embereket. A kialakulás kockázatát növeli, ha például az egyén napon sportol, vagy esetleg véletlenül elalszik napozás közben. A haj, a fejkendő és a különféle sapkák minimális védelmet jelentenek ezekben a helyzetekben. Meg kell említeni, hogy a tűző napon történő tartózkodás nem csak a napszúrás kialakulásának esélyeit növeli, de bőrkárosító hatása is van.
A napszúrás tünetei súlyosságától függően változóak lehetnek. Elsődleges tünetként tartható számon a kivörösödött arc, a hűvös érzetű bőr, miközben maga a fej forró. Enyhe napszúrás esetében a jellemző tünetek:
A fenti tünetek akár jelzésértékkel is bírhatnak, mielőtt valaki tovább tartózkodna a napon, ezért érdemes figyelni ezekre. A súlyosnak minősíthető napszúrás tünetei az alábbiak:
Ebben az esetben semmiképpen nem szabad otthon megpróbálni kezelni az érintettet, mindenképpen mentőt kell hívni, hogy szakszerű ellátásban részesülhessen!
A tünetekből látható, hogy a napszúrás egy másik formája, mondhatni fokozata a hőguta, sokkal súlyosabb és komolyabb tünetekkel jár. Ha tarkómerevség észlelhető, az egy egyértelmű jelnek tekinthető. Ilyenkor a magas hőmérséklet miatt gyulladásban lévő agyhártya duzzadtabbá válik, mint napszúrás esetében, olyannyira, hogy végső esetben az érintett akár kómába is eshet az agyat érő nyomás következtében. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kiszáradás fokozottan jelen van. A visszafordíthatatlan károk elkerülése érdekében azonnali orvosi segítség és a megfelelő, intenzív terápiás kezelés megkezdése szükséges!
A napszúrás legjellemzőbb és egyik elsődleges tünete a fejfájás: ez jellemzően igen erőteljes és nehezen múló. Aki hajlamos migrénre vagy migrénje van, előfordulhat, hogy intenzívebben jelentkezik nála a fájdalom, emellett szédülés, hányás is előfordulhat. A fejfájás és a szédülés külön-külön, de együtt is jelezhet más problémát, ezért érdemes figyelni, hogy valóban a napszúrás tüneteiről van-e szó, illetve, hogy mennyi időn keresztül áll fenn a fejfájás, fájdalomcsillapító hatására enyhül/elmúlik-e. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Az első és legfontosabb teendő, hogy mindenképp és mihamarabb hűvös, árnyékos helyre kell húzódni az érintettel. A beteg nyugalomba helyezése és lefektetése elsődleges feladat. A lábak felpolcolása enyhítheti a hányingert, illetve stabilizálhatja a vérnyomást. Mivel a test hőmérséklete még enyhe napszúrás esetén is megnövekszik, így a hideg vizes borogatás (akárcsak magas, nehezen múló láz esetében) segíthet csökkenteni a testhőt. A hideg borogatások legideálisabb, ha a csuklókra, homlokra, mellkasra kerülnek. Legyezéssel lehet segíteni a hűtésen, amit belsőleg is célszerű megerősíteni: hideg vizet kell inni. Gyakori hiba, a lázcsillapító beszedése/beadása – ezt kerülni kell, hiszen gyakorlatilag nem lázról van szó. A testhőmérséklet ellenőrzése is fontos feladat.
A napszúrás diagnózisának esetében fontos, hogy tudni kell – ha nem is pontosan -, hogy a beteg mennyi ideig tartózkodott közvetlenül a napon. Ez az eset súlyosságában is segíthet a megállapításban, továbbá minden jelentkező tünetet is ismerni kell, különösen abban az esetben, ha tudatzavar is fellépet.
Enyhébb esetben szerencsére egy viszonylag gyorsan múló állapotról van szó. A fejfájás ellen lehet – és javasolt is – fájdalomcsillapító szedése, ami enyhítheti a panaszokat. Továbbá a melegen/melegben való tartózkodást is kerülni kell pár napig. Szükség esetén a hideg vizes borogatás is folytatható. Mivel a hőháztartás felborulása is megtörténik napszúrás esetén, a folyadék pótlása mellett a só pótlás is fontos. Az állapot elmúlásáig mindenképpen hűvös, sötét szobában érdemes tartózkodni.
Amennyiben a napszúrás tünetei észlelését követően megtörténnek a szükséges lépések, tehát az árnyékba húzódás, hideg vizes borogatás – úgy abban az esetben általában minden gond nélkül megszűnnek a napszúrás okozta panaszok és kellemetlenségek. Ha ezek elmaradnak, úgy a napszúrás tünetei és maga a napszúrás is fokozódhat, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel hőguta alakul ki, ami már egy jóval súlyosabb állapotnak minősül és feltétlenül (kórházi) kezelést igényel. Ha napszúrás után esetleg fennmaradt az érzés, hogy valami továbbra sincs teljesen rendben, érdemes szakorvost felkeresni, hogy kivizsgálja van-e esetleg valami visszamaradt tünet – ez jellemzően nem fordul elő.
A napszúrás elkerülésére létezik néhány tipp, amiket érdemes betartani, nem csak ennek okán, hanem az UV sugarak, bőrre gyakorolt káros hatásai miatt is. Az első és legfontosabb, hogy nem szabad, de legalábbis a lehető legrövidebb időt lehet eltölteni a szabadban, abban a kritikus időszakban, amikor a legerősebb a napsütés és a sugárzás. Ez általában délelőtt 11 és délután 15 óra közé tehető. Ebben az időszakban a fürdőzés sem ajánlatos. A kellő mennyiségű vízfogyasztásra is figyelni kell, hiszen az izzadással sok folyadékot és sót veszít a szervezet. A fej mindig legyen védve: akár fehér kendővel, fehér sapkával, ugyanis ez valamennyi védelmet nyújt a fej túlzott felmelegedése ellen. A sötét színű fejfedő viselése nem célszerű, hiszen elnyeli a nap sugarait. A legjobb megoldás azonban lehetőség szerint hűvös helyen, árnyékban vagy esetleg szűrt napfényben történő tartózkodás.
A napszúrás tüneteit könnyű összekeverni akár más betegségek (akár neurológiai), főként különféle fertőzések tüneteivel. Így a tünetek súlyosságától függetlenül is érdemes lehet orvost felkeresni. Különösen akkor, ha a fejfájás fokozódik, ugyanis akár migrén is állhat a háttérben, melynek szintén tünete lehet a szédülés is, súlyosabb esetben pedig akár a hányinger és a hányás is. Rendelés típusa: *Szakorvosi másodvélemény, valamint vizsgálati eredmények kiértékelésekor első alkalommal javasolt távkonzultációra bejelentkezni. Téma szakértője
Dr. Vida Zsuzsanna