Hirtelen szédülés

Hirtelen szédülés

Módosítva: 2024.02.22 11:58

A hirtelen szédülés olyan kellemetlen, sokszor kiszámíthatatlanul jelentkező tünet, amelynek okát mihamarabb érdemes tisztázni, hiszen gyorsan orvosolható azonban súlyos betegség is állhat a hátterében.

Hirtelen szédülés - Tartalom

Mit jelent a hirtelen szédülés?

Hirtelen szédülés okai

Idegrendszeri problémákkal kapcsolatban fellépő hirtelen szédülés

Neurológiai vizsgálatok hirtelen szédülés esetén

Hirtelen szédülés kezelése

Hirtelen szédülés lehetséges következményei

Hirtelen szédüléssel kapcsolatos szolgáltatásaink

Online Bejelentkezés

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mit jelent a hirtelen szédülés?

A hirtelen szédülés egy olyan érzés, amely akkor jelentkezik, amikor a testünk elveszíti az egyensúlyát, vagy az agyunkban zavar keletkezik a tér- és időbeli orientációval kapcsolatban. Ez az érzés általában a szédülés mellett a környezetünk forgását vagy mozgását is jelzi.

A hirtelen szédülés különböző okok miatt jelentkezhet, beleértve az alacsony vagy magas vérnyomást, a belső fül problémáit, a szív- és érrendszeri rendellenességeket, az agyi vagy az idegrendszeri problémákat, az éhséget, a fáradtságot és a stresszt is.

A hirtelen szédülés általában átmeneti és magától múló, de ha az érzés gyakran jelentkezik, vagy tartósan fennáll, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Az orvosok általában fizikális vizsgálatot és különböző teszteket végeznek annak érdekében, hogy kiderítsék a hirtelen szédülés okát, és azonosítsák a megfelelő kezelést.Hirtelen szédülés - Neurológiai Központ

Hirtelen szédülés okai

A hirtelen szédülés különböző okokra vezethető vissza.

Belgyógyászati problémák: A szédülés oka lehet az alacsony vagy magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri rendellenességek, az alacsony vércukorszint, a fertőzések vagy a gyulladások.

Belső fül problémák: A belső fül problémái, mint például a szédüléses rohamok vagy a Menière-kór, szédülést, egyensúlyvesztést és fülfájást okozhatnak.

Idegrendszeri problémák: Az agyi vagy az idegrendszeri problémák, mint például az agyi érkatasztrófa, az agytumor vagy a migrén, szintén okozhatnak szédülést.

Gyógyszerek mellékhatásai: Bizonyos gyógyszerek, mint például a vérnyomáscsökkentők vagy a szorongás elleni gyógyszerek, mellékhatásként szédülést okozhatnak.

Környezeti hatások: A hirtelen szédülés oka lehet a hőguta, a dehidratáció, az éhség, az alváshiány vagy a stressz.

Mozgásszervi problémák: Az izom- és ízületi problémák, mint például a gerincbetegségek vagy az ízületi gyulladás, szintén okozhatnak szédülést.

Rosszindulatú daganatok: Néhány esetben a szédülés hátterében egy rosszindulatú daganat állhat.

A hirtelen szédülés oka sokféle lehet, ezért fontos, hogy ha gyakran tapasztalja ezt az érzést, forduljon orvoshoz annak érdekében, hogy kiderítse a szédülés okát és azonosítsa a megfelelő kezelést.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Idegrendszeri problémákkal kapcsolatban fellépő hirtelen szédülés

Az idegrendszeri problémák közül számos oka lehet a hirtelen szédülésnek.

  • Belső fül betegségei: Az idegrendszeri szédülés gyakran összefüggésbe hozható a belső fül betegségeivel, mint például a szédüléses rohamok vagy a Menière-kór. Ezek a betegségek zavarokat okoznak a belső fülben, ami szédülést és egyensúlyvesztést eredményez.
  • Agyi érkatasztrófa: Az agyi érkatasztrófa, más néven stroke, akkor következik be, amikor az agy egy részének vérellátása megszakad vagy korlátozódik. A szédülés az egyik tünete lehet a stroke-nak.
  • Agyi daganat: Az agyi daganat szédülést is okozhat, különösen akkor, ha a daganat nyomást gyakorol az agyra vagy az idegrendszerre.
  • Migrén: A migrén egy olyan fejfájás, amely gyakran kíséri a szédülés, a hányinger és a látászavarok.
  • Parkinson-kór: A Parkinson-kór egy olyan idegrendszeri betegség, amely az egyensúlyi rendszer károsodását okozhatja, ami szédülést és egyensúlyvesztést eredményezhet.
  • Szklerózis multiplex: A szklerózis multiplex egy autoimmun betegség, amely az idegrendszer károsodásához vezet. Ez szédülést és egyensúlyzavarokat okozhat.
  • Idegrendszeri fertőzések: Az idegrendszeri fertőzések, mint például az agyhártyagyulladás vagy az encephalitis, szintén okozhatnak szédülést.

Ha hirtelen szédülést tapasztal, és az nem múlik el, vagy gyakran előfordul, forduljon orvoshoz annak érdekében, hogy kiderítse a szédülés okát és meghatározza a megfelelő kezelést.

Hirtelen szédülés kivizsgálása

Ha hirtelen szédülést tapasztalunk és nem múlik el vagy gyakran előfordul, fontos, hogy orvoshoz forduljunk a megfelelő kivizsgálás érdekében. Hirtelen szédülés esetén az alábbi kivizsgálások a leggyakoribbak:

Orvosi vizsgálat: Az orvos által elvégzett fizikai vizsgálat során megmérik a vérnyomást, megvizsgálják az egyensúlyi rendszert, a hallást és a látást, valamint a szédülés egyéb tüneteit.

Laborvizsgálatok: A laborvizsgálatok segítenek az orvosnak abban, hogy kiderítse, vannak-e olyan kóros állapotok a háttérben, amelyek a hirtelen szédülést kiválhatták, például vérszegénység, cukorbetegség vagy vírusfertőzés.

EKG: Az elektrokardiogram (EKG) segíthet az orvosnak abban, hogy kiderítse, vannak-e szívproblémák, amelyek hirtelen szédülést okozhatnak.

CT vagy MRI: A koponya CT vagy MRI-vizsgálata segíthet az orvosnak abban, hogy kiderítse, vannak-e idegrendszeri problémák, például agyi érkatasztrófa, daganat vagy idegrendszeri fertőzés.

Egyensúlyteszt: Az egyensúlytesztek segíthetnek az orvosnak abban, hogy kiderítse, melyik szervrendszer vagy idegrendszer okozza a hirtelen szédülést. Az egyensúlyteszt segítségével az orvos meg tudja állapítani, hogy az egyensúlyvesztés az egyik vagy mindkét belső füllel kapcsolatos, vagy valamilyen idegrendszeri probléma következménye.

Fontos megjegyezni, hogy a hirtelen szédülés okai számos lehet, és a megfelelő kivizsgálás elengedhetetlen ahhoz, hogy a pontos diagnózis felálljon és a megfelelő kezelést megkezdjük. Ha hirtelen szédülést tapasztalunk, javasolt mielőbb orvoshoz fordulni.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen okai lehetnek a remegésnek?

A remegéssel kapcsolatban a legtöbb ember azonnal a Parkinson-kórra gondol, holott a tremornak sokféle oka lehet. Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus arról beszélt, hogy nem csak neurológiai betegségek válthatják ki ezt a zavaró ...

Neurológiai vizsgálatok hirtelen szédülés esetén

Ha hirtelen szédülést tapasztalunk, akkor az orvos az alábbi neurológiai vizsgálatokat is elvégezheti a kivizsgálás során:

  • Neurológiai vizsgálat: Az orvos megvizsgálja az egyensúlyi rendszert, a koordinációt, a mozgásokat, valamint az izomerőt és az érzékenységet. Ez segíthet az orvosnak abban, hogy kiderítse, vannak-e neurológiai problémák, például agyi érkatasztrófa vagy sclerosis multiplex.
  • Elektromiográfia (EMG): Az EMG segítségével az orvos meg tudja vizsgálni az izmok aktivitását, valamint az idegrendszer által közvetített jelek hatását. Ez a vizsgálat segíthet az orvosnak abban, hogy kiderítse, vannak-e neuromuszkuláris rendellenességek, amelyek a hirtelen szédülést okozhatják.
  • Elektroencefalográfia (EEG): Az EEG segítségével az orvos meg tudja vizsgálni az agy elektromos aktivitását. Ez a vizsgálat segíthet az orvosnak abban, hogy kiderítse, vannak-e agyi aktivitást befolyásoló rendellenességek, például epilepszia.
  • Vestibuláris vizsgálat: A vestibuláris vizsgálatok segítségével az orvos meg tudja vizsgálni az egyensúlyi rendszert, a szemmozgásokat és a vestibuláris idegeket. Ez a vizsgálat segíthet az orvosnak abban, hogy kiderítse, vannak-e belső fülre vagy vestibuláris idegekre vonatkozó rendellenességek, amelyek a hirtelen szédülést okozhatják.

Ezek a neurológiai vizsgálatok segítenek az orvosnak abban, hogy kiderítse, melyik szervrendszer vagy idegrendszer okozza a hirtelen szédülést és hogy meghatározza a megfelelő kezelési tervet. Ha hirtelen szédülést tapasztalunk, javasolt mielőbb orvoshoz fordulni, hogy a megfelelő vizsgálatok elvégezhetők legyenek.

Hirtelen szédülés kezelése

A hirtelen szédülés kezelése az alapvető októl függ, és az orvos által javasolt kezelési tervtől is függően változhat. Néhány általános kezelési módszer a hirtelen szédülés enyhítésére:

  • Pihenés: Ha az ok a túlzott stressz, fáradtság vagy alváshiány, akkor a pihenés és a megfelelő alvás segíthet a szédülés enyhítésben.
  • Gyógyszerek: Az orvos által felírt gyógyszerek segíthetnek a szédülés enyhítésében. Ezek lehetnek szédüléscsillapítók, émelygéscsillapítók, vérnyomáscsökkentők, valamint gyulladáscsökkentők.
  • Fizioterápia: A fizioterápia olyan gyakorlatokat foglal magában, amelyek segíthetnek az egyensúlyi rendszer javításában és az izomerő megerősítésében. A vestibuláris rehabilitáció segíthet az érintett személyeknek a hirtelen szédülés enyhítésében.
  • Életmódváltoztatások: Az egészséges életmódváltoztatások, például a dohányzás és az alkohol mellőzése, a megfelelő mennyiségű alvás, a stressz kezelése és a rendszeres testmozgás segíthetnek a szédülés enyhítésében.

Azonban, ha a hirtelen szédülés nagyon súlyos vagy más tünetekkel jár együtt, azonnal orvoshoz kell fordulni. A hirtelen szédülés okától függően az orvos további vizsgálatokat és kezelési lehetőségeket javasol.

Hirtelen szédülés lehetséges szövődményei

Ha a hirtelen szédülés okát nem kezelik megfelelően, vagy ha nem sikerül az okot felismerni, akkor bizonyos szövődmények jelentkezhetnek, amelyek a szervezet számára károsak lehetnek. Néhány lehetséges szövődmény a következők:

Sérülések: Ha a hirtelen szédülés miatt az egyensúlyérzék megbomlik, és az illető elesik vagy bármilyen más módon megsérül, akkor az súlyosabb következményekkel járhat.

Szorongás és depresszió: A hirtelen szédülés által okozott stressz, feszültség és a nehézkes egyensúlyérzék miatt az érintett személyek szorongóak és depressziósak lehetnek. Ez a szorongás és depresszió állapota tovább súlyosbíthatja a hirtelen szédülést.

Alultápláltság: A hirtelen szédülés által okozott hányinger és hányás miatt az érintett személyek kevesebb ételt fogyaszthatnak, ami akár az alultápláltsághoz vezethet.

Életveszélyes szövődmények: Bizonyos esetekben a hirtelen szédülés komolyabb problémára utalhat, mint például a stroke, a szívinfarktus vagy más életveszélyes állapotokra, amelyek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.

Téma szakértője

 

Hírek

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK