
Szédülés, fülzúgás, hallásromlás - Meniére betegség is lehet
A forgó jellegű szédülés, a hallásromlás, a fülzúgás olyan kínzó tünetek, amelyek nagyon megnehezíthetik bárki napjait. Dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista, a gyakran a panaszok mögött álló Meniére betegség kezelési lehetőségeiről beszélt.
A Meniére betegség tünetei
Testünkben három helyen mutatható ki zárt térben található folyadék, amely egészséges esetben arányosan termelődik és felszívódik – és ez a folyamat egyensúlyban van. Ha azonban megbomlik ez az egyensúly, háromféle állapot, betegség is kialakulhat: a vízfejűség (hydrocephalus), a zöldhályog és a Meniére betegség.
Ez utóbbi esetén a belső fület, egyensúlyozó szervet kitöltő folyadék (endolympha) gyűlik fel. Ennek a felgyülemlésnek számos oka lehet, mint például gyulladás, autoimmun betegség, trauma, de szerepe lehet a genetikai okoknak és a stressznek is.
- Főként a középkorúaknál alakulhat ki a Meniére betegség, amelynek közvetlen oka, hogy a labyrinth nevű szervben megnő a folyadék mennyisége. A betegség jellemző tünetei a forgó jellegű szédülés, az egyik oldalon jelentkező fülzúgás és a hallásromlás, de ezen három fő tünet sokszor nincs egyszerre jelen. A szédülésnek ugyanakkor részét képezheti a hányinger, hányás, erős szívdobogás, nystagmus (szemtekerezgés). Azért is nagyon kínzó ez a kórkép, mert rohamokban jelentkezik, és a tünetek megnehezítik a munkavégzést, gépjárművezetést, az akár tartóssá is váló hallásromlás pedig az emberekkel való kapcsolattartást. Sokaknál a pszichés teher olyan jelentős, hogy akár depressziót is eredményezhet.
A diagnózist nem mindig könnyű felállítani
Gács tanár úrtól tudható, hogy bár Magyarországon nincs olyan méretű MR, amivel kimutatható a felgyülemlett folyadék a belső fülben, a Meniére betegség diagnosztizálására természetesen van lehetőség.
- A kivizsgálás során elsősorban a tünetek leírása adhat támpontot. Ugyanakkor mivel nem mindig van jelen minden tünet, a beteget vizsgáló orvosok gyakran nehezen jutnak el a Meniére diagnózisához. Sokáig úgy gondolták, hogy csak akkor diagnosztizálható ez a betegség, ha mindhárom tünet jelen van, holott ez nem így van. Más szédüléses kórképnél nem jellemző például, hogy a tüneteket megelőző másodpercekben a beteg gyakran megérzi a roham érkezését. Ez, illetve, hogy a kísérő fülzúgás és halláscsökkenés csak az egyik oldalon jelentkezik és általában a tünetek lezajlása után fokozatosan rendeződik, szintén segíti a diagnózis felállítását. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy az idők folyamán a fülzúgás és a fokozódó hallásromlás állandósulhat. Előfordulhat az is, hogy egy adott betegnek csak fülzúgása van. Ilyenkor a diagnózis aligha állítható fel, hiszen a fülzúgásnak számos oka lehet. A diagnózis akkor sem könnyű, ha csak halláscsökkenés van jelen, de nincs szédülés. " Bár az MR itt Magyarországon még nem segíti a diagnózist, de a szerencsésebb kutatók által kimutatott MR leletek tették számunkra is nyilvánvalóvá, hogy a Meniére betegség tüneteinek több variációja fordul elő, s ezért beszélhetünk ma spektrum betegségről –
ismerteti dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai Központ neurológusa.
A tünetek kezelhetők
Amint megszületik a Meniére betegség diagnózisa, több lehetőség is van a tünetek csökkentésére, a betegség maga ugyanis nem gyógyítható. A rohamok ritkíthatók olyan gyógyszerekkel, amelyek a labyrinth működését csökkentik, bizonyos szerek pedig az endolympha termelődését gátolják. Visszaszorítható a szédülés intenzitása is, bizonyos más gyógyszerekkel. Akut szerekkel lehet hatni a hányinger, hányás ellen is. Szteroidokkal lehet próbálkozni a heveny rohamok kezelésében, bár ez nem mindig hoz teljes sikert. Végső esetben a betegnél, aki már nem is hall az érintett fülére, de a rohamok még mindig jelentkeznek (bár ez nem jellemző), bizonyos gyógyszer helyi adagolásával a labyrinth működése véglegesen felfüggeszthető.
Ugyanakkor a beteg is sokat tehet önmagáért, például ajánlott kerülnie az alkohol, a koffein, a nikotin fogyasztást, és a víz visszatartás elkerülése érdekében a túlzott sózást. Ezen kívül mindenképpen hasznos valamilyen stresszkezelő módszer elsajátítása.
Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés neurológiai kivizsgálásra
Téma szakértője
-
Professzor Dr. Gács Gyula
-
Szakterületek:
- Neurológus
-
Specialitások:
- szédülés
- fejfájás
- migrén
- demencia
- pszichiátriai kórképek
Rendelés típusa:
Személyes, rendelői vizit
Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett!)
Orvos válaszol
Édesapám (80 éves, de sosem volt beteg, fitt, fiatalos, tevékeny) november 3-án óriás szédüléssel bekerült a veszprémi neurológia osztályra. A szédülési roham következtében elesett, kicsit megsérült. November 7-én haza engedték. A neurológus tájékoztatása szerint belsőfül kristály elmozdulásra gondolnak.
Olvastam a felületükön, hogy ezt a helyzetet mielőbb kezelni kell, akkor gyorsan rendbe jöhet az érintett. Ilyen kezelésre nem utalt édesapám kezelőorvosa, ezért szeretnék érdeklődni, hogy van e erre lehetőség, mi lenne a teendőm.
Előre is köszönöm a tájékoztatásukat!
Tisztelettel:
Németh Edina
A hosszantartó és igen súlyos szédülés biztosan nem "kristály elmozdulás" , valószínű belsőfül gyulladás, vagy bármi más. Ha édesapja panaszmentes lett, lehet, hogy nincs teendő. Mi természetesen készséggel fogadjuk, ha úgy döntenek orvosával.
Üdvözlettel: Dr. Gács Gyula
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Precíz
További véleményekA Doktor úr rendkívül precíz és alapos vizsgálatott végzett rajtam. Szédülés miatt jelentkeztem be hozzá, aminek sikeresen kiderítette az okát!