Alvászavarok

Mit jelent az alvás és mik az alvás fázisai?
Miért jelentenek problémát az alvászavarok?
Milyen alvászavarok hátterében állnak neurológiai betegségek?
Milyen neurológiai betegségekben alakulhatnak ki másodlagosan alvászavarok?
Hogyan segíthet a neurológus alvászavarok esetén?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

• Neurológiai szakorvosi vizit
• Neuropszichológia
• EEG vizsgálat
• Gyógyszeres kezelés

Mit jelent az alvás és mik az alvás fázisai?

Az alvást azt az - ideális esetben – 6-8 órás éjszakai időtartamot foglalja magában, amikor az agyunk és a szervezetünk pihen. Több fázisból áll, amelyeket két fő kategóriába sorolhatunk: a nem-REM (NREM) és a REM (rapid eye movement, vagyis gyors szemmozgás) alvás fázisaiba. Az alvás során ezeket a fázisokat ciklikusan ismételjük az alfázisaikkal együtt, egy teljes ciklus körülbelül 90 percig tart. Egy átlagos éjszaka során kb. 4-6 ilyen alvási ciklust élünk át. Az alvás fázisai a következőképpen oszlanak meg:

Nem-REM (NREM) alvás

Ez az alvás első szakasza, amely tovább osztható négy fázisra:

• 1. fázis: Ez az elalvás első szakasza, a szendergés állapota, amely átmenetet képez az ébrenlét és az alvás között. Az izmok ellazulnak, a légzés és a szemmozgások lelassulnak, és az agy tevékenysége is lecsökken. Ezt a szakaszt az alfa és théta hullámok jelenléte jellemez az EEG-n. 
• 2. fázis: Az alvás mélyül, az agyhullámok tovább lassulnak (a théta és delta hullámok a jellemzőek EEG-n rögzítve), de időnként rövid aktivitásnövekedések, úgynevezett "alvási orsók" és K-komplexumok is megjelennek. A testhőmérséklet csökken és a szívverés is lassul ebben az egyébként leghosszabb alvási fázisban. Szemmozgások már nincsenek jelen ilyenkor.
• 3. fázis: A NREM szakasz harmadik fázisában tovább lassulnak az agyhullámok, valamint az izomrelaxáció is. Ilyenkor már főként delta hullámokat látunk, de még K-komplexumok is megjelenhetnek.
• 4. fázis: Ezt a fázist mély alvásnak vagy lassú hullámú alvásnak is nevezik, ugyanis ilyenkor az agyhullámok tovább lassulnak, és az agy kizárólag delta hullámokat hoz létre. Ez a legpihentetőbb alvási fázis, ilyenkor vannak a leginkább elernyedve az izmok. 

REM alvás (gyors szemmozgások szakasza)

Ez az alvás utolsó fázisa, amely jellemzően az alvási ciklus végén jelentkezik, és az éjszaka folyamán minden ciklusban egyre hosszabb ideig tart. Ebben a szakaszban az agy nagyon aktív, hasonló aktivitási szintet mutat, mint az ébrenléti állapotban. Ilyenkor a szívverés és a légzés is gyorsul, valamint gyors szemmozgások jelennek meg, amiről a nevét kapta ez az alvási fázis. A REM alvás során spontán erekció is előfordulhat. A REM szakasz során álmodunk, valamint valószínűleg ilyenkor rögzül és rendszereződik a megszerzett tudásanyag. A REM szakasz további jellemzője, hogy nagyon csökkent az izomtónus, szinte a bénultsághoz hasonlít (ez az alvási paralízisként is elterjedt állapot), ami segít abban, hogy megakadályozzuk az álmok fizikailag történő megvalósítását.

Kapcsolódó cikkünk

Fejfájás? 5 ok, ami miatt orvoshoz kell fordulni

A fejfájás a leggyakoribb panasz, ami miatt ideggyógyászhoz fordulnak az emberek. Dr. Prinz Géza , a FájdalomKözpont neurológusa, infektológus, pszichiáter azokat a jeleket vette számba, amelyek esetén nem szabad csupán a fájdalomcsillapítókra hagyatkozni.

Miért jelentenek problémát az alvászavarok?

Az alvás a fizikai alapszükségleteink egyike: a vízhez vagy a táplálékhoz hasonlóan nem tudunk hosszútávon élni nélküle. Kritikus fontosságú mind a fizikai, mind a neurológiai fejlődés szempontjából. Még nem pontosan ismeri az orvostudomány, hogy mi is történik alvás során és hogy hogyan zajlik az alvás, de egyre többet tudunk meg erről a területről. Az alvás szervezetünk pihenését és megújulását segíti elő, az elalvást követő egy percen belül már jelentős változások indulnak el mind az agyban, mind a testben. Neurológiai szempontból kiemelhető, hogy az alvás kritikus fontosságú az agy megfelelő működéséhez, beleértve az emlékezetet, a tanulást, az érzelmek szabályozását és az általános kognitív funkciókat. Az alvászavarok éppen ezért számos neurológiai és más komoly szervi betegségekhez is vezethetnek. 

Az alvászavarok tehát kihatnak az érintett fizikai, mentális és érzelmi jóllétére is. Rövidtávon fáradtság és kimerültség jelenhet meg az alvászavarok miatt, ami csökkentheti az egyén hatékonyságát és teljesítőképességét. Az alvászavarok gyakran vezetnek koncentrációs és éberségi problémákhoz, ami gondot okozhat a munkahelyen vagy az iskolában, és növelheti a közlekedési balesetek kockázatát. Az alvászavarok a hangulati életre is hatással vannak, és gyakran depresszió, szorongás vagy frusztráció kialakulásával járnak. Meg kell említeni azt is, hogy az alvászavarok gyengíthetik az immunrendszert, növelve ezzel a betegségek kockázatát.

Hosszútávon az alvászavarok számos krónikus betegséget okozhatnak. Kialakulhatnak például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és elhízás. Állandósulhatnak a hangulati zavarok és szorongás, depresszió és más mentális egészségügyi problémák jöhetnek létre az alvászavarok miatt. Neurológiai szempontból fontos, hogy az alvászavarok komoly memóriaproblémákat okozhatnak hosszútávon. Az alvászavarok hatással vannak ugyanis a kognitív funkciókra, nehezebbé válhat a tanulás és a munkavégzés és demenciához hasonló tünetek jelenhetnek meg a régóta fennálló alvászavarok miatt.

Milyen alvászavarok hátterében állnak neurológiai betegségek?

Az alvászavarok és a neurológiai betegségek szorosan összefüggenek, valójában sokszor ok-okozati viszonyban állnak egymással. Sok alvászavar hátterében ugyanis azonosítható valamilyen neurológiai rendellenesség, míg más esetekben az alvászavarok miatt jönnek létre neurológiai elváltozások. Az alvás és az ébrenlét ciklusának a szabályozása ugyanis az agy alapvető funkciója, az agytörzs, a thalamus és felszálló retikuláris rendszer felelős érte. Számos olyan neurológiai állapot létezik, amely megzavarja ezt a szabályozási rendszert és alvászavarok kialakulásához vezet. Ilyenek például a következő, neurológiai eredetű alvászavarok:

• Központi idegrendszeri hipersomnia: Az ilyen típusú alvászavarok az agy éberségszabályozásában részt vevő rendszerek hibás működéséből erednek. Az alvást elősegítő rendszerek túlzott aktivitása vagy az éberséget fenntartó rendszerek alulműködése hipersomniához, vagyis túlzott nappali álmossághoz vezethetnek függetlenül az alvás mennyiségétől és minőségétől.
• Központi alvási apnoe: A központi alvási apnoe az agytörzs légzésszabályozásának zavara, amely az alvás közbeni légzés szüneteléséhez vezet. Ez hirtelen ébredéseket okoz, ami miatt megjelennek az alvászavarok.
• Cirkadián ritmuszavarok: A cirkadián ritmuszavarok az alvás-ébrenlét ciklus zavarai, amelyek akkor lépnek fel, ha az egyén belső biológiai órája eltér a környezeti időtől, például éjszakai műszak esetén. Ilyen esetekben gyakoriak az alvászavarok.
• Narkolepszia: A narkolepszia egy krónikus neurológiai alvászavar, fő tünete a túlzott nappali álmosság és a hirtelen elalvás epizódjai. Neurológiai szempontból a narkolepszia az orexin (hypocretin) nevű neuropeptid hiányával függ össze, amely az agy éberség- és alvásregulációs központjában található. A narkolepsziásoknál gyakran előfordul kataplexia (az izomtónus hirtelen elvesztése), hallucinációk és alvási paralízis.
• Paraszomniák: A paraszomniák olyan alvászavarok, amelyek során az alvó személy kóros viselkedést, mozgást vagy érzetet tapasztal az alvás különböző fázisai alatt. Ide tartozik például az alvajárás, az éjszakai rémálmok, a hirtelen felébredések (pavor nocturnus) és az ágybavizelés. Ezek az alvászavarok az alvás és ébrenlét határán zajlanak, amikor az agy egyes részei aktívak, míg mások alszanak.
• REM alvási viselkedési zavar: Az alvászavarok ezen típusában az alvó személy élénk és gyakran erőszakos mozdulatokat végez álmában. A háttérben a REM szakasz allati izomparalízis hiánya állhat, ami lehetővé teszi, hogy az alvó személy fizikailag reagáljon az álmaira. Ez a zavar gyakran neurodegeneratív betegségek, például Parkinson-kór és Lewy-testes demencia előjeleként jelentkezik, mivel ezek a betegségek befolyásolják az agytörzs azon részeit, amelyek a REM alvás alatti izomparalízisért felelősek.

Milyen neurológiai betegségekben alakulhatnak ki másodlagosan alvászavarok?

Sok esetben az alvászavarok az első tünetek, amik felhívják a figyelmet valamilyen háttérben zajló, komoly neurológiai rendellenességre. Az alvászavarok ugyanakkor neurológiai eltérések szövődményeként vagy következményeként is megjelenhetnek. Mindkét esetben másodlagos alvászavarok jönnek létre, ilyenkor a neurológiai betegség kezelésével oldódhatnak csak meg az alvási problémák. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár példát, hogy milyen egyéb neurológiai rendellenesség miatt jöhetnek még létre alvászavarok:

• Alzheimer-kór és más demenciák
• Epilepszia
• Neuromuszkuláris rendellenességek
• Parkinson-kór
• Stroke

Fontos megemlíteni az obstruktív alvási apnoe betegségét (OSAS) is, ez ugyanis az alvászavarok egyik leggyakoribbja. A háttérben időnkénti légzéskimaradások állnak a garat lágyrészeinek összecsúszása miatt. Az OSAS tehát légzéskimaradásokat okoz, ami rövid ideig tartó hipoxiát eredményez az agyban és beindítja az ébredési mechanizmust. Hiába tart ugyan rövid ideig a hipoxia az agyban, ha krónikussá válik a betegség, az komoly neurológiai kockázattal jár: stroke, kognitív károsodás és demencia jelenhet meg az alvászavarok miatt.

Hogyan segíthet a neurológus alvászavarok esetén?

Érdemes tudni, hogy nem mindig neurológiai betegség áll az alvászavarok hátterében. Ennek ellenére rendkívül fontos, hogy történjen neurológiai vizsgálat az alvászavarok pontos okainak feltárásához. Az idegrendszer vizsgálatával kizárhatóak vagy azonosíthatóak a korábban említett neurológiai elváltozások, így kideríthető, hogy neurológiai vagy egyéb okok állnak az alvászavarok hátterében. A neurológus részt vehet az alváslaborlaboratóriumi vizsgálat kiértékelésében is a típusos EEG hullámok azonosításával. Amennyiben kiderül, hogy neurológiai betegség áll a háttérben, az alvászavarok kezelésében is részt vesz a neurológus. Összességében azonban az alvászavarok kivizsgálása és kezelése egy multidiszciplináris csapat feladata, melyben a neurológus más szakemberekkel, például pszichiáterrel, pulmonológussal vagy alvásspecialistákkal is együttműködik, hogy a beteg a lehető legjobb ellátást kapja.

Téma szakértője

• EEG vizsgálat

• Specialitások:
  • fejfájás kivizsgálás
  • epilepszia vizsgálat
  • migrénes roham kivizsgálása

ONLINE bejelentkezés

+36 30 313-8792

Kapcsolat