Porckorongsérv
A porckorongsérv egy egyre gyakoribb kórképnek számít napjainkban, ami elsősorban a modern, ülő életmódunknak köszönhető. Akkor is létrejöhet, ha a gerinc tartósan fokozott terhelésnek van kitéve. A porckorongsérv gyakran okoz fájdalmat, valamint korlátozza a mozgást és a mindennapi tevékenységeket, amik miatt mihamarabbi kezelésre van szükség.
Tartalom
Milyen betegség a porckorongsérv?
Hogyan alakul ki a porckorongsérv?
Mik a porckorongsérv jellemző tünetei?
Hol fordul elő leggyakrabban a porckorongsérv?
Hogyan azonosítható a porckorongsérv?
Milyen kezelési lehetőségek adottak porckorongsérv esetén?
Mit lehet tenni a porckorongsérv megelőzése érdekében?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban
- szakorvosi vizit
- CT
- MRI
- ENG/EMG vizsgálat
- gyógyszeres kezelés
- gyógytorna
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Milyen betegség a porckorongsérv?
A porckorongsérv a porckorong belső, puha szövetének a kitüremkedése. A porckorongsérv valójában azt az állapotot jelenti, amikor a belső, kocsonyás anyag kitüremkedése olyan nagyfokú, hogy az már átszakítja a külső rostgyűrűket. A porckorongsérv betegségének mélyebb megértéséhez tekintsük át először a gerinc felépítését! A gerincoszlopot elsődlegesen csigolyák alkotják. Méretük és elhelyezkedésük szerint háromféle csigolya különböztethető meg egymástól: a nyaki csigolyák (összesen 7 darab), a háti csigolyák (12 darab), illetve az ágyéki csigolyák, melyekből 5 darab van. Továbbá a gerinchez tartozik még az ágyéki csigolyák alatt található kereszt- és farokcsont is. A csigolyák adják a gerincoszlop merev szerkezetét, míg a rugalmasságért a porckorongok felelősek. A csigolyák és a porckorongok mellett természetesen ott vannak még az ízületek, szalagok és az izmok is.
A porckorongok a gerinc teljes hosszának mintegy negyedét alkotják. Alakjukat tekintve szabálytalanok, a gerinc görbületének megfelelően elölről vagy hátulról kissé elvékonyodó szerkezetűek, amelyek élei a csigolya testek alakjához igazodnak. Szerkezetük egyenetlen: kívül sűrűbb rostgyűrű van, belül pedig puhább, úgynevezett kocsonyás szövettel van tele. Egy porckorongot úgy lehet elképzelni, mint egy kis szivacsos párnát vagy egy lekvárral töltött fánkot. A két alkotóeleme:
- Annulus fibrosus: Ez képezi a szilárd, erős külső réteget. Koncentrikus kollagénrostokból épül fel, amelyek feladata megvédeni a puha, belső réteget, valamint kezelni a gerinc nagy terheléseit és elnyelni az ütéseket.
- Nucleus pulposus: Ez adja a gélszerű belső részt. Valójában mucoprotein gélben felfüggesztett rostok laza hálózata alkotja, ami további párnázottságot és rugalmasságot biztosít a mozgásokhoz.
A porckorongok tehát rugalmas szövetekből állnak, és csökkentik a gerincoszlop terhelését, lengéscsillapítóként funkcionálnak, valamint lehetővé teszik a gerinc mozgékonyságát és hajlékonyságát. Porckorongsérv akkor fordul elő, amikor a porckorongok külső, rostos héja megsérül vagy meggyengül, és a belső géles mag kitüremkedik rajta. A kiszivárgó anyag nyomhatja a gerincvelő idegeket, ami számos tünet, köztük a fájdalom kialakulásához vezethet. A porckorongsérv gyakori tünetei közé tartozik a derékfájás, a lábakba sugárzó fájdalom, a zsibbadás és a gyengeség. A gerinc bármely részén kialakulhat porckorongsérv, de leggyakrabban a derék magasságában, a lumbális szakaszon látjuk, a 4. és 5. csigolyája magasságában. Ennek oka, hogy üléskor és álláskor ez a terület viseli a felsőtest terhét. Ritkábban a nyaki és a felső háti szakaszon is létrejöhet porckorongsérv. Évente körülbelül az emberek 1-2%-ánál alakul ki porckorongsérv. Kapcsolódó cikkünk
Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma
Hogyan alakul ki a porckorongsérv?
A porckorongsérv kialakulása egy hosszabb folyamat eredménye, a gerinc folyamatos terhelésére van szükség a létrejöttéhez. 
Egy egyszeri rossz mozdulat vagy rossz pozíció tehát nem okoz porckorongsérvet, de a hónapokig, évekig fennálló terhelés már okozhat, főként, ha fennállnak egyéb rizikótényezők is. A porckorongsérv megelőző állapota az, amikor a rostgyűrűk még nem szakadnak át, csak a kocsonyás szövet kitüremkedése tapasztalható. Ebben az állapotban is kialakulhat enyhe fájdalom és egyéb tünetek, hiszen a kitüremkedés nyomás alá helyezheti az idegeket, illetve a gerinccsatornát. A rostgyűrű további gyengülése a tok átszakadásához és a belső, géles mag kijutásához vezet, ami maga a porckorongsérv állapota.
A legtöbb esetben a porckorongok elhasználódása, kopása okozza a porckorongsérvet. Szakszóval ezt degenerációnak nevezik, aminek folyamata nagyjából a 20-as évek közepén kezdődik el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az időskor velejárója lenne a porckorongsérv! Bármely életkorban létrejöhet, sőt a 30 és 50 év közötti korosztályban alakul ki legnagyobb valószínűséggel a porckorongsérv. Ahogyan ugyanis öregszik a szervezet, a porckorongok vízhiányossá válhatnak és veszítenek rugalmasságukból. Emellett az ülő életmód, valamint a helytelen, gerincet terhelő ülés is fokozott veszélyt jelent a porckorongsérv kialakulásának szempontjából. De a szakszerűtlen sportolás, a fokozott fizikai terhelés, a nehéz tárgyak emelése, a dohányzás és a túlsúly is okozója lehet. A veleszületett rendellenességek közé tartozik például a gerincferdülés, illetve a Scheuermann-kór, ami jellemzően gyermekkorban kialakuló betegség.
Mik a porckorongsérv jellemző tünetei?
A porckorongsérv fő tünete a fájdalom, ennek helye és súlyossága, valamint az egyéb tünetek függenek a porckorongsérv elhelyezkedésétől. A tünetek általában mozgással súlyosbodnak, pihenéssel pedig javulnak. Hogyha nem nyom ideget a porckorongsérv, akár teljesen tünetmentes is lehet. A porckorongsérv tünetei a következők lehetnek:
- végtagzsibbadás (ez lehet akár mind a két oldalt érintő és állandó vagy időszakos)
- érzéskiesés
- erős fájdalom
- izomgyengeség
- a mozgás beszűkülése (pl. lehajlási képesség)
- ágyéki érintettség esetén előfordulhat here fájdalom
- vizelettartási zavar (inkontinencia)
Hol fordul elő leggyakrabban a porckorongsérv?
A porckorongsérv nem csak az ágyéki régiót érinti – bár ez a leggyakoribb -, hanem ugyanúgy előfordulhat a nyaki, illetve a háti szakaszon is. A tünetek árulkodóak lehetnek, hiszen míg a nyaki porckorongsérv esetében jellemzően a lapocka irányába és a karokba sugárzik a fájdalom és a zsibbadás, addig az ágyéki porckorongsérv esetében az alsó végtagokban érezhető a bizsergés. Rendkívül súlyos esetben az utóbbi okozhat akár járásbeli problémákat is. Ritkán előfordulhat, hogy az idegi eredetű fájdalom olyan erős, hogy a beteg mozdulni is csak nehezen tud.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan azonosítható a porckorongsérv?
A porckorongsérv tüneteit laikusként könnyen össze lehet téveszteni más állapotokkal, ezért feltétlenül érdemes neurológiai, illetve reumatológiai kivizsgálást kérni. Alapvetően egy gerinc eredetű problémáról van szó, azonban az idegek érintettsége miatt a neurológiai kivizsgálás megkerülhetetlen. Az anamnézis felvételen és a fizikális vizsgálaton túl szükség lehet röntgen, CT vagy MR vizsgálatra. Az ENG/EMG vizsgálatok is segíthetnek megállapítani azt, hogy az ideggyökök sérültek-e, és ha igen, akkor milyen mértékben. Az ENG vizsgálat során a bőrön keresztül elektromos árammal ingerlik az idegeket. A vizsgálat némi kellemetlenséggel jár, azonban rendkívül pontos képet ad arról, hogy melyik idegek sérültek.
Milyen kezelési lehetőségek adottak porckorongsérv esetén?
A legtöbb esetben a konzervatív kezelési módszerek elegendőek a porckorongsérv tüneteinek enyhítéséhez. Sebészeti beavatkozásra akkor lehet szükség, ha a konzervatív kezelés nem hoz megfelelő eredményt, vagy a porckorongsérv súlyosabb. Az alábbiakban bemutatjuk a porckorongsérv fő kezelési lehetőségeit:
- Gyógyszeres kezelés: Sajnos nem létezik olyan gyógyszer, ami meg tudná gyógyítani a porckorongsérvet, így a gyógyszeres kezelés főképp fájdalomcsillapítókból és nem szteroid gyulladáscsökkentőkből áll. Ilyen például a diclofenac vagy az ibuprofen. Szükség esetén előfordulhat izomlazítók adása is.
- Fizikoterápia: Krónikusan, régóta fennálló panaszok esetén, valamint a porckorongsérv megelőző állapotában is hasznos lehet a fizikoterápia. Ennek során általában az úgynevezett lágylézer kezelés történik. Ez az eljárás sejtszinten hoz javulást: mélyen javítja a szövetek keringését, ezáltal gyorsabb javulást hoz el.
- Gyógytorna: A fizikoterápiához hasonlóan, a gyógytornának is főként a megelőző állapotokban van jelentős szerepe, hiszen ilyenkor sok esetben a folyamat még akár vissza is fordítható; és megelőzhető a rostgyűrű átszakadása. Ilyenkor rendszeres gerinctorna javasolt gyógytornász szakemberhez vezetésével.
- Orvosi segédeszközök és pihenés: Fájdalom vagy fellángolás esetén természetesen pihenésre van szükség, azonban fontos, hogy ez maximum néhány napig tartson. Az izmoknak szüksége van a mozgásra, így érdemes kerülni a hetekig ágyban tartózkodást. A folyamatos fekvés csak ronthat az állapoton! Szükség esetén gerincfűző hordását is javasolhatja az orvos, ami a helyes testtartásban segíthet, ezáltal csökkentheti a nyomást az idegeken.
- Műtét: A porckorong műtéti kezelésére abban az esetben van szükség, ha a tünetek súlyosak. Ilyenek például a vizelési és székelési zavarok, vagy a bénulás. Indikáció lehet még, ha a gyógyszeres kezelés, fizikoterápia és gyógytorna néhány hónap alatt nem hoz javulást a páciens állapotában. Sajnos azonban ez sem jelent végleges megoldást a problémára, a sérv kiújulhat.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
- Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet - Neurológiai Központ
- Miből áll az ortopédiai vizsgálat? - Fájdalom Központ
- Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma - Neurológiai Központ
- Mi a különbség a remutalógia és az ortopédia között? - Fájdalom Központ
Mit lehet tenni a porckorongsérv megelőzése érdekében?
A porckorongsérv kialakulásában jelentős szerepe van az életmódunknak, így annak megváltoztatásával csökkenthetjük a kialakulási kockázatot. Az ülő életmódot folytatóknak érdemes néhány lépést bevezetni a mindennapjaikba. Első lépésként szükséges egy helyes ülőmagatartás kialakítása és (megtartása); ezt el lehet érni deréktámasztó párnával, vagy ülőlabda használatával, ami a gerincnek kifejezetten hasznos. Nehéz hosszasan egyhelyben ülni, ezért nap közben érdemes többször felállni, megmozgatni kicsit a végtagokat, elkerülve ezzel a helytelen ülést. Érdemes megtanulni a helyes emelési technikát is a nehéz tárgyak emeléséhez. A rendszeres testmozgás és gerinctorna segíthet a gerinc izmainak megerősítésében. Neurológiai szakorvosi vizsgálatok az alábbi betegségekben: Elektrofiziológiai vizsgálatok (ENG/EMG): Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelési helyszíne: 1147 Budapest, Csömöri út 18. Rendelés típusa: ENG/EMG vizsgálatok végzése. Személyes, rendelői vizit. Téma szakértője
Dr. Mayer Ibolya
