Igen gyakori a neurológiai és a szembetegségek közötti kapcsolat – mindkettő terület betegsége okozhat tüneteket a másik területen. Ilyenek a tikkelés és a szem remegése. A leggyakoribb a fejfájás miatt kialakuló szemprobléma.
Több szembetegség is okozhat különböző erejű és mértékű fejfájást, azonban ez fordítva is igaz: fejfájás is okozhat látási tüneteket és szembetegségeket.
Gyakran előfordul, hogy a hosszan tartó monitornézés fejfájást okoz, ez azonban még nem feltételezi szembetegség meglétét. A tevékenység gyakoribb megszakításával (és „szemtornával”), vagy sok esetben a munkakörnyezet megfelelő ergonómiai beállításaival elkerülhető az ilyen módon kialakuló fejfájás.
A ministroke-nak is nevezett TIA, vagyis az átmeneti agyi keringészavar ugyanolyan tünetekkel jár, mint a stroke, de ezek a tünetek néhány perc múlva, legkésőbb 24 órán belül megszűnnek. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa elmondja, miért fontos tudnunk arról, ha TIA-n estünk át.Kapcsolódó cikkünk
Honnan tudhatjuk, hogy átmeneti keringészavar játszódott le az agyunkban?
A nem kezelt rövid- vagy távollátás gyakori oka a fejfájásnak. A fénytörési rendellenességek (asztigmia) során a szaruhártya egyenetlensége miatt a szemnek nem egyetlen, hanem több fókuszpontja is van, ami homályos látást és emiatt a szem túlerőltetéséből eredő, akár tenziós fejfájást okoz. Kezelése legtöbb esetben a megfelelő erősségű szemüveg hordása. A kontaktlencse viselése ebben az esetben nem javasolt, mert a közvetlen érintkezéssel tovább ronthatja a szaruhártya állapotát.
Ezen kívül azonban több szembetegség is okozhat fejfájást. A zöld hályog (glaukóma) heveny és krónikus formájának tünete a szem- és a fejfájás egyaránt. Ennek háttere, hogy a látóidegek fokozottabb ütemben pusztulnak a normálisnál, ami eleinte kisebb-nagyobb kieséseket okoz a látótérben, és a kezelések elmaradásával vakság következhet be.
A szembetegségek közül továbbá a scleritis (a szemfehérje gyulladása), az iritis (a szivárványhártya gyulladása) okozhat még erős fejfájást.
A migrénes fejfájás a magyar lakosság 10%-át érinti, és nem ritka a családi öröklődése sem. Tüneteinek megjelenése egész változatos lehet: a rohamok időtartama 4-72 óra között változhat, ugyanígy változó a gyakorisága is.
A migrénes rohamok alatt a fejfájás féloldali, lüktető-görcsös, és hányingerrel-hányással, a külvilág ingeri iránti túlérzékenységgel társulhat. A migrénesek negyedénél a fejfájás-rohamok során gyakran érzékelnek látásbeli tüneteket is: az úgynevezett „aura” érzettel kezdődik, a beteg fénylő pontokat lát, csillagszerű vagy cikázó vonalakat.
Más esetekben ennek az ellenkezője, csőlátás, látótérkiesés figyelmeztet a rohamok kezdetére. Ez az „aura” mindig fokozatosan alakul ki és szűnik meg, általában 10-20 percig tart. A tünetekhez olykor szédülés is társulhat.
A szemproblémák jelentkezését követően javasolt mielőbb szemész szakorvost felkeresni mielőbbi kivizsgálás céljából.
Jelentkezzen be szemészeti vizsgálatra
Téma szakértői
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
Dr. Mező Anita
neurológus
Professzor Dr. Holló Gábor
szemész szakorvos, zöldhályog (glaukóma) specialista
Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.
A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben ki kell vizsgálni a hátteret.
