Igen gyakori a neurológiai és a szembetegségek közötti kapcsolat – mindkettő terület betegsége okozhat tüneteket a másik területen. Ilyenek a tikkelés és a szem remegése. A leggyakoribb a fejfájás miatt kialakuló szemprobléma.
Több szembetegség is okozhat különböző erejű és mértékű fejfájást, azonban ez fordítva is igaz: fejfájás is okozhat látási tüneteket és szembetegségeket.
Gyakran előfordul, hogy a hosszan tartó monitornézés fejfájást okoz, ez azonban még nem feltételezi szembetegség meglétét. A tevékenység gyakoribb megszakításával (és „szemtornával”), vagy sok esetben a munkakörnyezet megfelelő ergonómiai beállításaival elkerülhető az ilyen módon kialakuló fejfájás.
A koronavírusnak egyre több és szerteágazó akut és hosszútávú tünete válik ismertté, melyek közül nem kevés az idegrendszert érinti. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus a súlyosabb és könnyebben átvészelhető problémákra és azok kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.Kapcsolódó cikkünk
Látászavartól a tanulási nehézségig - a COVID-19 neurológiai szövődményei
A nem kezelt rövid- vagy távollátás gyakori oka a fejfájásnak. A fénytörési rendellenességek (asztigmia) során a szaruhártya egyenetlensége miatt a szemnek nem egyetlen, hanem több fókuszpontja is van, ami homályos látást és emiatt a szem túlerőltetéséből eredő, akár tenziós fejfájást okoz. Kezelése legtöbb esetben a megfelelő erősségű szemüveg hordása. A kontaktlencse viselése ebben az esetben nem javasolt, mert a közvetlen érintkezéssel tovább ronthatja a szaruhártya állapotát.
Ezen kívül azonban több szembetegség is okozhat fejfájást. A zöldhályog (glaukóma) heveny és krónikus formájának tünete a szem- és a fejfájás egyaránt. Ennek háttere, hogy a látóidegek fokozottabb ütemben pusztulnak a normálisnál, ami eleinte kisebb-nagyobb kieséseket okoz a látótérben, és a kezelések elmaradásával vakság következhet be.
A szembetegségek közül továbbá a scleritis (a szemfehérje gyulladása), az iritis (a szivárványhártya gyulladása) okozhat még erős fejfájást.
A migrénes fejfájás a magyar lakosság 10%-át érinti, és nem ritka a családi öröklődése sem. Tüneteinek megjelenése egész változatos lehet: a rohamok időtartama 4-72 óra között változhat, ugyanígy változó a gyakorisága is.
A migrénes rohamok alatt a fejfájás féloldali, lüktető-görcsös, és hányingerrel-hányással, a külvilág ingeri iránti túlérzékenységgel társulhat. A migrénesek negyedénél a fejfájás-rohamok során gyakran érzékelnek látásbeli tüneteket is: az úgynevezett „aura” érzettel kezdődik, a beteg fénylő pontokat lát, csillagszerű vagy cikázó vonalakat.
Más esetekben ennek az ellenkezője, csőlátás, látótérkiesés figyelmeztet a rohamok kezdetére. Ez az „aura” mindig fokozatosan alakul ki és szűnik meg, általában 10-20 percig tart. A tünetekhez olykor szédülés is társulhat.
A szemproblémák jelentkezését követően javasolt mielőbb szemész szakorvost felkeresni mielőbbi kivizsgálás céljából.
Jelentkezzen be szemészeti vizsgálatra
Rendelés típusa: Páciensek fogadása COVID fertőzés után:Téma szakértője
Dr. Csobay Ildikó
A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni. Dr. Torák Gyöngyi, a Neurológiai Központ neurológusa, neurofiziológus válaszolt a kérdésekre.
Az már egyre inkább közismert, hogy a koronavírus fertőzés a központi és a perifériás (környéki) idegrendszerre is hatással van. Utóbbi jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés, azonban egyre többen tapasztalják az érző- és mozgató idegeket érintő panaszokat is. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a COVID-hoz köthető neuropátia furcsa, nehezen azonosítható tüneteire hívta fel a figyelmet.
