Idegsejt és környezete

Idegsejt és környezete

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2021.08.19 15:03 | Módosítva: 2021.08.19 15:10

Az idegsejt –más néven neuron- az idegrendszer legkisebb, önálló működési egysége. Ezeknek a specifikus sejteknek a milliónyi kapcsolatából épül fel az idegrendszer, mely szabályozza testünk működését.

Az idegsejtek felépítése

Az idegsejtek nyúlványos felépítésű, változatos alakú és működésű sejtek. Kívülről sejthártya határolja őket, belülről sejtplazma tölti kis a sejttestet. A citoplazmában megtalálható az eukarióta sejtekre jellemző sejtmag, mely tartalmazza az örökítőanyagot, illetve a kizárólag idegsejtekben előforduló fehérjeszintetitázló szemcsék, az úgynevezett Trigroid rögök.


A sejttestből erednek az idegsejt nyúlványai, melyekből a faágszerűen elágazó, rövidebb nyúlványokat dendriteknek, a nagyobbakat axononak nevezzük.  Dendritekből sejtenként általában egy, míg axonokból kettő, vagy akár több is előfordulhat. A legtöbb axont velőshüvely szigeteli, melynek szerepe az ingerületterjedés gyorsítása és védelme. A velőshüvellyel borított axont idegrostnak nevezzük.
Az axon vége végfácskákra ágazik, melyen keresztül halad az ingerület egyik sejtről a másik felé. Az ingerület csak egy irányba terjed, a sejttest, vagy a dendrit felől az axon felé.

Az idegsejtek típusai

Az idegsejtek összeköttetést teremtenek szerveink között azáltal, hogy behálózzák egész szervezetünket. Működésük alapján 3 féle idegsejttípust különböztetünk meg. Ezek lehetnek érző-, mozgató-, vagy asszociációs idegsejtek.

Az érző idegsejtek felelősek a környezetből érkező ingerek felfogásáért. Ilyen inger lehet a fény, vagy a bőrt ért hőmérsékleti változás. Ezekben a sejtekben az inger hatására elektromos jel, ingerület keletkezik, mely a töltésviszonyoknak megfelelően tovaterjed az idegsejteken.  

A mozgató idegsejtek valamilyen végrehajtó szervvel állnak kapcsolatban. Ez a végrehajtó szerv lehet izom, de akár egy külső elválasztású mirigy is. Ingerület hatására az izom összerándul, a mirigy kiengedi váladékát a testfelszínre.

Az érző- és mozgató idegsejtek közti kapcsolatot az asszociációs idegsejtek tartják fent.

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Torák Gyöngyi

Dr. Torák Gyöngyi

neurológus, neurofiziológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

Hírek

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Az alagút szindróma a test több pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat, később izomsorvadást és mozgáskorlátozottságot okozva. Leggyakrabban azonban a karban, a kézben alakul ki. Dr. Mező Anita , a Neurológiai Központ neurológusa a diagnózis felállításának ...
A demencia 10 korai jele

A demencia 10 korai jele

A demencia szakkifejezés a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelent. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokra a korai jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek észlelése esetén részletesen ki kell vizsgálni a beteget, sok esetben el kell kezdeni a gyógyszeres ...
Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Az alagút szindrómák tünetei kialakulhatnak gyorsan, pl. akut sérülés, vagy fokozatosan, lassabban, például ismétlődő mikrotrauma, vagy a perifériás idegek károsodását okozó betegségek (pl. cukorbetegség, rheumatoid arhritis, pajzsmirigy alulműködés), illetve toxikus tényezők (pl. alkohol) ...

Prima Medica Egészséghálózat