Idegsejt és környezete

Idegsejt és környezete

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2021.08.19 15:03 | Módosítva: 2021.08.19 15:10

Az idegsejt –más néven neuron- az idegrendszer legkisebb, önálló működési egysége. Ezeknek a specifikus sejteknek a milliónyi kapcsolatából épül fel az idegrendszer, mely szabályozza testünk működését.

Az idegsejtek felépítése

Az idegsejtek nyúlványos felépítésű, változatos alakú és működésű sejtek. Kívülről sejthártya határolja őket, belülről sejtplazma tölti kis a sejttestet. A citoplazmában megtalálható az eukarióta sejtekre jellemző sejtmag, mely tartalmazza az örökítőanyagot, illetve a kizárólag idegsejtekben előforduló fehérjeszintetitázló szemcsék, az úgynevezett Trigroid rögök.


A sejttestből erednek az idegsejt nyúlványai, melyekből a faágszerűen elágazó, rövidebb nyúlványokat dendriteknek, a nagyobbakat axononak nevezzük.  Dendritekből sejtenként általában egy, míg axonokból kettő, vagy akár több is előfordulhat. A legtöbb axont velőshüvely szigeteli, melynek szerepe az ingerületterjedés gyorsítása és védelme. A velőshüvellyel borított axont idegrostnak nevezzük.
Az axon vége végfácskákra ágazik, melyen keresztül halad az ingerület egyik sejtről a másik felé. Az ingerület csak egy irányba terjed, a sejttest, vagy a dendrit felől az axon felé.

Az idegsejtek típusai

Az idegsejtek összeköttetést teremtenek szerveink között azáltal, hogy behálózzák egész szervezetünket. Működésük alapján 3 féle idegsejttípust különböztetünk meg. Ezek lehetnek érző-, mozgató-, vagy asszociációs idegsejtek.

Az érző idegsejtek felelősek a környezetből érkező ingerek felfogásáért. Ilyen inger lehet a fény, vagy a bőrt ért hőmérsékleti változás. Ezekben a sejtekben az inger hatására elektromos jel, ingerület keletkezik, mely a töltésviszonyoknak megfelelően tovaterjed az idegsejteken.  

A mozgató idegsejtek valamilyen végrehajtó szervvel állnak kapcsolatban. Ez a végrehajtó szerv lehet izom, de akár egy külső elválasztású mirigy is. Ingerület hatására az izom összerándul, a mirigy kiengedi váladékát a testfelszínre.

Az érző- és mozgató idegsejtek közti kapcsolatot az asszociációs idegsejtek tartják fent.

Téma szakértői

Dr. Szekeres György PHD

Dr. Szekeres György PHD

pszichiáter, egyetemi docens
Dr. Veres Andrea

Dr. Veres Andrea

pszichiáter, főorvos
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, alvásszakértő

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok