Lázgörcs

Az egyik leggyakoribb alkalmi görcsroham gyermekkorban a lázgörcs. A lázgörcsről kapcsolódó diagnosztikus jellemzőket, terápiás teendőket beleértve a lázgörcs fajtáit és a lázgörcsök rövid és hosszútávú kimenetelét ez az összefoglaló tartalmazza.  

További életkorhoz kötött csecsemő-, gyermek- és serdülőkori alkalmi rohamok 

Affect apnoe  

A csecsemőkortól az óvodás kor végéig jelentkező alkalmi roham a meglehetősen  ijesztően zajló affect apnoe-t. Ekkor – az erre hajlamos, sokszor meglehetősem akaratos alkatú, kifejezetten jól fejlett,  csecsemő vagy kisgyermek -  erős fájdalom inger, vagy valamely negatív érzelmi hatás nyomán (például valamit nagyon meg akar kapni, de azt nem kaphatja meg, továbbá  ijedtség kapcsán) erősen sírni kezd, és az igen erős, hiszterikus  síráskor  elakad a légvétele, szó szerint nem vesz levegő, elkékül vagy elsápad, szemei fennakadnak, gyakran mindenét elhagyja (pl. összecsuklik), rövid időre eszméletét vesztheti. Ezt követően állapota gyorsan rendeződik és panaszmentes lesz. Jellemző, hogy általában 3 éves életkorban van gyakoriságának maximuma, s ezután a respiratorikus rohamokra való hajlam fokozatosan visszafejlődik. Jellemző minden esetben sírás, vagy negatív érzelmi behatás előzi meg. A családban hasonló panaszok gyakran jelen voltak egyes családtagoknál hasonló életkorban. Probléma forrás lehet a gyakori (akár naponta ismételten fellépő) respiratorikus affect roham, mely a gyermek és család átlagos életvitelét kifejezetten zavarja. A terápia döntően a szülők megnyugtatása mellett a megfelelő következetes életvezetésen alapul.  

Ájulásos rosszullétek 

Iskolás és serdülőkortól gyakoriak a típusosan függőleges testhelyzetben, azaz ülő és álló helyzetben jelentkező ájulásos rosszullétek. Ezek típusosan reggeli tartós fekvésből való felkelés után – általában reggeli étkezés előtt jelentkeznek. Provokáló tényező az ájulásos epizódra a melegben, zárt térben való állás. Gyakori iskolai ünnepség, illetve templomban való állás során. További hajlamosító tényező a hormonális labilitás (serdülés), illetve pszichés stresszhelyzet. Ismertek olyan családok, akik több tagja vérvételkor, injekció során rendszeresen elájul.  
A rosszullét során a gyermek sápadt, verítékezik, összecsuklik, pillanatoktól kb. fél percig eszméletét veszti. Izomrángások és bevizelés kisérheti.  A rosszullét előtt bevezető tünetek lehetnek: a gyermek jelzi, hogy elsötétül előtte a világ, fülzúgása, fejfájása jelentkezik. Esetenként az ájulásos rosszullétek nehezen különíthetők el egyes epilepszia formáktól, narkolepsziától, bizonyos belgyógyászati betegségektől, különös tekintettel szív és érrendszeri betegségekre ill. anyagcsere betegségekre (pl. alacsony vércukorszint).  Az életvezetést zavaró, sérüléseket eredményező gyakori ájulások miatt kéri általában a család a szakember segítéséget. Az esetek többségében komoly segítséget jelent a megfelelő életvezetés (aktív, személyre szabott rendszeres sport, fizikai terhelés, rendszeres étkezés). 

Alvászavarok 

Az alkalmi rosszullétek számottevő hányada gyermekkorban valójában az éjjeli alvás során fellépő alvászavar. Az alvászavarok és egyes epilepszia formák elkülönítése esetenként nem egyszerű. Mindkettő epizodikusan, monoform tünetekkel lép fel és ismétlődik.   Komoly segítséget kapunk a célzott elektrofizológiai vizsgálatoktól. Kisgyermekkorban gyakoriak az éjszakai felriadások, az un. pavoros epizódok: a kb. 2-4 éves gyermek éjszakai alvása során vigasztathatatlanul sírva részlegesen megébred úgy, hogy környezetét, hozzátartozóit lényegében nem ismeri fel, kifejezetten ijedtnek-rémültek tűnik.  Gyakran ijesztő, negatív dolgokat kiabál-emleget, elhárító mozgásokat végez, hevesen tiltakozik, nehezen nyugtatható meg. Mindez percekig tart, majd a gyermek visszaalszik, másnap panaszmentesen ébred és a történtekre nem emlékezik. Az esetek döntő többségében pszichésen megterhelő faktorok (a gyermek számára nehezen feldolgozható, rémisztő események, történések, konfliktusok húzódnak meg a háttérben. Kifejezetten gyakori kiváltó ok kisgyermekkorban rémisztő tartalmú filmek, videok, internetes tartalmak megtekintése. Komoly segítséget kaphat a szakember az epizód során gyermekről készült otthoni videofelvétel elemzésével.  

Számos további alvászavar ismert gyermekkorban. Így például alvajárás, éjszakai bevizelés, alvásban történő beszéd, alvásban fellépő izomrángások, pl. alvási myoklonusok. Ezek az alvászavarok gyakran mutatnak családi halmozódást.  
Külön problémacsoport az elalvási és átalvási zavar, a gyakori megébredés. Szem előtt tartandó, hogy egy csecsemő vagy gyermek alvásigénye egyénenként eltérő.  Serdülőknél különösan gyakori az alvás - ébrenlét ciklusának felborulása, az álmatlansággal vagy a kialvatlansággal kapcsolatos krónikus, azaz elhúzódó fáradtság. Mindezek részletekbe menő felismerése szükséges a korrekt diagnózishoz és terápiához.  Nagyon fontos a gondos anamnézis, például a családi és iskolai környezet, a pszicho-szociális háttér megismerése. Fontos továbbá a serdülő életvezetésének, mobiltelefonozási - közösségi médiával kapcsolatos szokásainak tisztázása, melyek gyakran az éjszakai – hajnali órákig tartanak az iskolai szorgalmi időszakban is. Célzott elektrofizológiai vizsgálatok mellett alvás labor igénybevétele is szóbajön. Gyakran szükséges az első lépésként az alvás higiénia rendezése, komoly életvezetési tanácsokkal, pszichés támogatással. Célzott pszichés explorációval a háttérben meghúzódó pszichés faktorok tisztázhatók.    

Lényegesen ritkább gyermekkorban és gyakran nem könnyen diagnosztizálható alvászavar a narkolepszia, melyre jellemzőek a napközbeni elalvásos epizódok, a kellemetlen tartalmú alvási hallucinációk, érzelmi állapotok provokálta hirtelen bekövetkező izomtónus vesztések, pl. előreesés – összecsuklás formájában, ébredéskor fellépő nehezen oldódó, kellemetlen izombénulás megélése.     

Pszichogén rohamok 

Serdülőkortól gondolnunk kell a pszichogén rohamokra, amikor is a beteg lényegében utánozza, kvázi produkálja az epilepsziás rohamot és annak hátterében nem valós epilepsziás mechanizmus áll. A pszichogén rohamok esetenként átfedést mutatnak a pánik rohammal. Video-EEG vizsgálatokkal, továbbá a serdülő pszichés explorációjával állítható fel a helyes diagnózis. Kézenfekvő, hogy a pszichogén rohamok terápiája lényegesen különbözik az epilepsziák esetében alkalmazott görcsgátló gyógyszeres terápiáktól. Fontos annak szem előtt tartása, hogy nem ritkán az epilepsziás serdülőn is jelentkezhetnek pszichoghén rohamok.   

Egyéb alkalmi rohamok 

Egyes kardiológiai (szív ritmuszavarok, ingervezetései zavarok) betegségek, anyagcsere betegségek-zavarok, például vércukorszint problémák, sajátos pszichésen megterhelő élethelyzetek, elhúzódó alvásmegvonásos állapotok, villódzó fények, kábítószerfogyasztás, továbbá az ismerten epilepsziás betegnél a tartós, epilepszia ellenes gyógyszer terápia  kihagyása, valamint  a jól beállitott, azaz tartósan rohammentes epilepsziás betegnél  lázas állapot is  kiválthat alkalmi, azaz provokált epilepsziás rohamot. Ebben az esetben az alapbetegség, illetve provokáló faktor azonosításával igazoljuk a roham kiváltó tényezőket, betegségeket.  Pl. egy gondozott hosszúideje jól levő epilepsziás beteg esetében, amennyiben roham recidiva lép fel, javasolt a mielőbbi gyógyszerszint vizsgálat annak tisztázására, hogy az epilepsziás beteg szerveztében elegendő mennyiségben van-e jelen a gyógyszere (gyógyszerszint vizsgálat a vérből), azaz így órákon belül igazolható a gyógyszer kihagyás lehetősége.  

Összegezve, minden esetben javasolt részletekbe menően elemezni és vizsgálni a potenciális rohamkiváltó tényezőket. Amennyiben azonosítjuk a rohamkiváltó tényezőt, annak megelőzése/ kerülése, illetve annak megfelelő mielőbbi kezelése komoly terápiás eredményhez vezet: például ismerten cukorbeteg egyénnél a véletlen inzulin túladagolás okozta extrém alacsony vércukorszint megfelelő, azonnali kezelésével megelőzhető, illetve szüntethető az alacsony vércukorszint okozta alkalmi görcsroham.    

Time is Brain 

Külön fejezetet érdemel az idegrendszeri anyagcsere betegségek, az un. neuro-metabolikus betegségek csoportja. Ezek általában génhibára visszavezethető, speciális biokémiai betegségek. Jellemzőjük, hogy ritkák és egyik gyakori első, vezető klinikai tünetük a csecsemő ill. kisgyermekkori görcsroham, epilepsziás roham. Fontos, hogy kezdődő anyagcserebetegség esetén az első roham lehet akár lázgörcs. Figyelemre méltó, hogy ebben a betegségcsoportban előbb – utóbb egyéb kóros neurológiai kisérő tünetek is megjelennek, például kezdetben enyhefokú, majd mind egyértelműbb szellemi fejlődésben való elmaradás, járás, illetve beszédzavar. Csecsemőkorban fontos, hogy ezeket a betegeket elkülönítsük, pl. a lényegesen gyakoribb szülés körüli oxigénhiányos állapotra visszavezethető betegcsoporttól.   

- Kiemelendő, hogy az idegrendszert érintő anyagcsere betegségekben az idő előrehaladtával a klinikai eltérések - tünetek mind kifejezettebbek lesznek, röviden a beteg állapota fokozatosan rosszabbodik.  A kivizsgálást és a betegségfolyamatot befolyásoló célzott terápiát (pl. enzimpótló terápia ill. gén terápia) javasolt minél előbb megkezdeni, nevezetesen a már visszafordíthatlan agykárosodások bekövetkezése előtt. Ebben a betegség csoportban különösen igaz, hogy „Time is Brain” – hangsúlyozza dr. Farkas Viktor, a Neurológiai Központ – Prima Medica gyermekneurológusa.  

Tudástár:

https://www.cedars-sinai.org/health-library/diseases-and-conditions---pediatrics/s/syncope-in-children.html

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39579198/

Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)