Hogyan növelheti az alvászavar a demencia kockázatát?

Alvás közben az agy egyfajta „tisztító rendszert” működtet, amely eltávolít bizonyos anyagcsere-termékeket, köztük a béta-amiloid fehérjét. Ez a fehérje szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. Ha valaki tartósan keveset alszik, gyakran felébred, rossz minőségű az alvása vagy kezeletlen alvási apnoéja van, akkor ezek a káros fehérjék könnyebben felhalmozódhatnak az agyban. Több kutatás szerint a krónikus alváshiány és az alvási apnoé összefügg a későbbi kognitív hanyatlással és demenciával. Ennek utóbbinak az oka, hogy a légzéskimaradások során csökken a vér oxigénszintje, a széndioxidszint viszont emelkedik, ami megemeli az adrenalinszintet, így emelkedik a vérnyomás és a pulzus is. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára. Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a cukorbetegségé, a szívinfarktusé, stroke-é, a demenciáé.

Hogyan okozhat a demencia alvászavart?

A demencia az agy olyan területeit is érintheti, amelyek az alvás-ébrenlét ciklust szabályozzák. Emiatt gyakori:

• az éjszakai felébredés,
• a nappali aluszékonyság,
• a korai ébredés,
• az éjszakai zavartság (naplemente-szindróma, vagyis késő délutáni, esti fokozódó zavartság, nyugtalanság),
• a nyugtalan viselkedés vagy kóborlás éjszaka.

Különösen gyakoriak az alvászavarok a Lewy-testes demencia esetén, ahol az élénk álmok és az álom közbeni mozgások (REM alvási viselkedészavar) akár évekkel a demencia tüneteinek megjelenése előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor az illető "eljátssza" az álmait, beszél, üt, rúg alvás közben.

Demenciánál nagyon gyakori az alvászavar

A demenciában szenvedők jelentős részénél alakul ki valamilyen alvás- vagy éjszakai viselkedészavar a betegség során. Bár az arányok a demencia típusától és súlyosságától függenek, a kutatások alapján:

• Az alvászavarok összességében a demenciával élők körülbelül 25–60%-át vagy még ennél is nagyobb részét érintik.
• Az éjszakai felébredések, nyugtalan alvás és a nappali aluszékonyság különösen gyakoriak.
• A középsúlyos és súlyos demencia esetén az éjszakai problémák előfordulása tovább nő.
• Az úgynevezett "naplemente-szindróma" (késő délutáni, esti fokozódó zavartság, nyugtalanság) a demens betegek jelentős részénél megfigyelhető valamilyen mértékben.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy az alvászavar önmagában nem jelent demenciát. Idősebb korban nagyon gyakoriak más okok is, például a demenciával nem összefüggő alvási apnoé, a depresszió vagy szorongás, a gyógyszermellékhatások, a fájdalom, a gyakori éjszakai vizelési inger és a rossz alváshigiéné.
Ami inkább felveti a demencia gyanúját, az az, ha az alvászavar mellett megjelenik többek közt a memóriaromlás, az ismétlődő kérdezgetés, a tájékozódási nehézségek, a pénzügyek vagy gyógyszerek kezelésének romlása, a személyiség- vagy viselkedésváltozás.

A demencia nem gyógyítható, de a kezelés fontos

- A legtöbb demenciatípus esetében jelenleg nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani a betegséget, de sok esetben lassítható az állapotromlás, és javítható az életminőség – hangsúlyozza dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. – Az egyik legfontosabb teendő a kezelhető okok és társbetegségek rendezése, ezek ugyanis gyakran jelentősen befolyásolják a szellemi teljesítményt. Ezért sokszor kezelni kell a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet, korrigálni kell a hallás- és látásproblémákat, kezelést igényel a depresszió és a szorongás, felül kell vizsgálni a gondolkodási képességet befolyásolható gyógyszereket és ha jelen van, az alvási apnoét is rendezni kell, szomnológus segítségével. Emellett rengeteg számít az életmód, vagyis a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, és az aktív társas és szellemi élet.
A neurológustól tudható, hogy egyes esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Bizonyos demenciatípusokban a gyógyszerek átmenetileg javíthatják vagy stabilizálhatják a tüneteket. Ezek nem gyógyítják meg a betegséget, de egyes betegeknél hónapokkal vagy évekkel késleltethetik a funkcióromlást.

Dióhéjban

A demencia és az alvászavar gyakran erősítik egymást. A rossz alvás fokozhatja a memória- és gondolkodási problémákat, míg a demencia maga is okozhat éjszakai ébredéseket, zavartságot és nyugtalan alvást. Ezért fontos mindkettőt kezelni. Az alvászavarok kivizsgálása azért fontos, mert néhány gyakori ok (például az alvási apnoé, a depresszió vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatása) kezelhető, és ezek rendezésével a memória- és figyelmi panaszok is javulhatnak. A demencia kezelésében pedig a gyógyszeres terápia, a rendszeres mozgás, a szellemi aktivitás, a társas kapcsolatok és a jó alvás együtt adhatják a legjobb esélyt az állapotromlás lassítására.

Tudástár:

https://www.alzheimersresearchuk.org/news/dreaming-of-a-world-without-dementia/?gad_source=1&gad_campaignid=22838175547&gbraid=0AAAAACUWuFVUhzinm8uflIq4_aF8WXkWc&gclid=Cj0KCQjwo_PRBhDNARIsAEcVALUWfnqY2YaXCz8zUxWgqlXm5JlIEcuqJlXe8a01ly2v3chF90QIhTgaAranEALw_wcB

https://www.alzheimers.org.uk/about-dementia/stages-and-symptoms/sleep

Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)