Ez a szédülés 4 leggyakoribb típusa

• Vertigó: Amikor úgy érezzük, forog velünk a világ, és ez az érzés mozgásra, felülésre csak fokozódik, vertigóról beszélhetünk. Ez a jelenség sokszor igen súlyos, van, hogy hányinger, hányás is kíséri.
• Presyncope: Ez gyakorlatilag az ájulás előtti állapot. A presyncope megnevezés arra a gyengeségérzésre utal, amelyet ájulás előtt érezhetünk, ezt a jelenséget azonban valódi eszméletvesztés nem követi. Ugyanakkor úgy érezhetjük, minden erőnk elhagyott, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz.
• Egyensúlyvesztés: Amikor bizonytalannak érezzük a járást, egyensúlyzavart érzékelünk, és ezzel orvoshoz fordulunk, elképzelhető, hogy több szakorvos vizsgálatára lesz szükség, amíg pontos diagnózis születik.
• Szédülékenység és bizonytalanság érzés: ez egy furcsa, lebegésszerű szédüléses állapot.

Ilyen vizsgálatokra lehet szükség a szédülés kivizsgálásához

• Kikérdezés: a neurológiai kivizsgálás első lépése az alapos kikérdezés. Az orvos többek közt arra kérdez rá, melyek a panaszainak fő jellemzői, további tünetek társulnak-e mellé, mióta, milyen gyakran, milyen hosszan jelentkezik, tudja-e valamihez kötni, milyen alapbetegségei vannak, milyen gyógyszereket szed.
• Általános fizikai vizsgálat: az orvos felméri a páciens állapotát, beleértve a vérnyomást, a pulzust és az egyensúlyt.
• Neurológiai vizsgálat: olyan általános neurológiai teszteket végez el az orvos, mint a reflexek és az izomerő felmérése, a látás és a hallás ellenőrzése, a koordináció ellenőrzése.

További lehetséges vizsgálatok

• Laborvizsgálatok: a neurológus rendelése szerinti értékeket kell ellenőrizni, például a vérszegénységnek, a vas- vagy nátriumhiánynak, fertőzéseknek kell utánajárni.
• Vestibuláris vizsgálatok: az egyensúlyszervi vizsgálatok segíthetnek az egyensúlyproblémák és a belső fül rendellenességeinek diagnosztizálásában. Ide tartoznak a vestibuláris ideg elektrofiziológiai vizsgálatai vagy az egyensúlyszervi tesztek.
• Képalkotó vizsgálatok: az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy a CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatok segíthetnek az agy vagy a belső fül sérülésének vagy rendellenességeinek kimutatásában.
• Egyéb specifikus tesztek: az orvos egyéb speciális teszteket is elrendelhet, például az Elektrokokleográfiát (ECoG), a videonystagmográfiát (VNG) vagy a kalorikus vizsgálatokat, amelyek az egyensúlyszervi rendszer működését értékelik.
• További szakorvosi vizsgálatok: az is előfordulhat, hogy más szakorvosok – fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus, pszichiáter, pszichológus – bevonása is szükséges.

- A szédülés egy gyakori, de nehezen megfogható, leírható és sokszor nehezen is vizsgálható tünet, azonban a kivizsgálása és okának diagnosztizálása már csak azért is elengedhetetlen, mert ugyan ritkábban, de súlyosabb neurológiai betegségek, például stroke, Parkinson-kór és szklerózis multiplex is felfedezhetők a szédülés hátterében – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. - A kivizsgálásra azonban nincs univerzális protokoll, mivel az okok sokféle lehetnek. A beteg panaszai és az anamnézis alapján választjuk ki a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, majd ezekre építve állíthatjuk fel a diagnózist és a kezelési tervet.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)