Milyen típusai vannak a szédülésnek?

A szédülésnek Gács doktor összefoglalásában három fő típusa van, néhány nagyon ritka okon kívül.

BBPV (beningnus paroxizmalis pozícionális vertigo)

A testhelyzet változtatással összefüggő szédülés egy gyakori betegség, ami azonban megijesztheti a beteget, ezért viszonylag gyorsan orvoshoz is fordul. Ezt jól is teszi, ugyanis az úgynevezett Epley manőverrel gyorsan meg lehet szabadulni tőle. Ezt bár egyszerű végrehajtani, fontos orvostól megtanulni a pontos kivitelezését.

Meniére betegség

Főként a középkorúaknál alakulhat ki a Meniére betegség, amelynek közvetlen oka, hogy a labyrinth nevű szervben megnő a folyadék mennyisége. A betegség jellemző tünetei a forgó jellegű szédülés, az egyik oldalon jelentkező fülzúgás és a hallásromlás, de ezen három fő tünet sokszor nincs egyszerre jelen. A szédülésnek ugyanakkor részét képezheti a hányinger, hányás, erős szívdobogás, nystagmus (szemtekerezgés). Azért is nagyon kínzó ez a betegség, mert rohamokban jelentkezik, és a tünetek megnehezítik a munkavégzést, gépjárművezetést, az akár tartós hallásromlás pedig az emberekkel való kapcsolattartást. A pszichés teher olyan jelentős lehet, hogy depresszió is kialakulhat.

Vesztibuláris migrén

A visszatérő szédülések viszonylag gyakori oka a migrénes szédülés is. Amikor tehát valakinek migrén jellegű fejfájása van és egyidejűleg szédül, akkor nagy valószínűséggel a vesztibuláris migrén áll a háttérben.

A konkrét kórképeknél a tüneteket jól látható, érzékelhető jelenségek (például nystagmus) kísérik.

Mit jelent a szubjektív szédülés?

- A neurológusok, így én magam is lassan, fokozatosan vettük észre, hogy vannak bizonyos szédüléses esetek, amelyek egyik fenti kategóriába sem sorolhatók – meséli Gács doktor.- Két jellegzetes eset gondolkodtatott el igazán. Egy nagyon alacsony nőbetegem számolt be róla évtizedekkel ezelőtt, hogy úgy érzi, mintha egy oszlop tetején állna, ahonnan úgy érzi, le fog esni. A másik egy karmester volt, akinek az volt a benyomása, hogy a pulpitusról fog beesni a zenekari árokba. Talán az a megfigyelés kapcsolta bennem össze ezeket az eseteket, hogy a karmester vejem felhívta rá a figyelmem, hogy Hitchcock Vertigo című filmje is hasonló jelenséget mutat be. Végül összekapcsolódtak az ismeretek, a tapasztalatok és nevet kapott a kórkép, én magam a szubjektív szédülés megnevezést tartom a legpontosabbnak. Ez körülbelül azt az érzést írja le, amikor a beteg úgy érzi, nincs megfelelő, normális kapcsolatban a világgal, kicsit a tériszonyhoz hasonlatosan szédül. Jellemző, hogy ilyen esetben a lehető legtöbb kivizsgáláson már túl van beteg, a CT-tól az MRI-ig, és a negatív leletek birtokában jut el olyan szakemberhez, akinek eszébe jut a szubjektív szédülés lehetősége.

Affektív zavarokkal kapcsolatos szédülés

Ma már széles körben ismert az affektív zavar kifejezés, amely tulajdonképpen az érzelmi élet zavarára utal. Ebbe a nagy csoportba sorolható többek közt a depresszió és a pánikbetegség. Ezek mögött egy bizonyos agyterület, a limbikus rendszer működési zavara áll, amely különféle formákban nyilvánulhat meg. Az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy ezek a szubjektív szédüléses panaszok leginkább az affektív zavarokra hasonlítanak, akár a több betegségben is megjelenő lebegő érzés miatt is.
- Végül én magam is eljutottam oda, hogy említett két esetemet is az affektivitásra ható gyógyszerekkel próbáltam gyógyítani és egyértelmű sikerrel jártam. Sőt, ez más, szubjektív szédüléses esetekben is olyan jó hatásfokkal vált be, mint amilyennel például a depresszió vagy a pánikbetegség gyógyítható. Ez gyakorlatilag 70-80%-os sikerességet jelent. Tehát tulajdonképpen, ha azonosítható, hogy az adott esetben a szédülés egy affektív zavar és azokkal a gyógyszerekkel próbálkozunk, amelyek az ismert affektív zavarokban használatosak, akkor ez egy nagyon jól járható út. Persze nem mindig könnyű az ilyen beteget meggyőzni arról, hogy a testi tüneteiért nem valamiféle szervi probléma okolható, hanem az affektivitást irányító agyterület működészavara, de ezt el kell magyarázni. Kitartó kérdezősködés után sokszor az is kiderül, hogy a betegnél vagy a felmenőinél már diagnosztizáltak pánikzavart vagy depressziót, melyek örökölhetősége igen magas arányú.

Milyen gyógyszer segíthet a szubjektív szédülésen?

- Ahogyan az affektív zavaroknál, az ide sorolható szubjektív szédülésnél is két nagy gyógyszercsoport között választhatnánk. Azért mondom feltételes módban, mert szeretném elérni, hogy minél kevesebben válasszanak a direkt szorongásgátló gyógyszerek csoportjából, amelyek ugyanis – az alkoholhoz hasonlóan, ami szintén oldja átmenetileg a szorongást – erősen addiktívak, vagyis nagy a hozzászokás kockázata. Ezért inkább a másik gyógyszercsoportból választok, amelyeknél nem áll fenn a hozzászokás rizikója – hangsúlyozza dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa, szédülés specialista. - Ezeknek azonban van két „rossz tulajdonsága”. Az egyik, hogy lassan hatnak, a másik, hogy az első napokban fokozhatják a tüneteket. Ezért nagyon fontos a beteg felvilágosítása, hiszen a pácienseknek tudniuk kell, hogy az eleinte fokozódó szédülés nem azért van, mert nem hat a gyógyszer és a javulás sem két nap alatt, hanem hetek múlva lesz érezhető. Ha ezt megértik és elfogadják, jó eséllyel lassan megszabadulhatnak a szubjektív szédüléstől, illetve más esetben a más jellegű affektív zavartól. 

Tudástár:

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9422745/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19645922/

Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)