EEG vizsgálat

Tartalom

Mit jelent az EEG vizsgálat?
Mik az EEG vizsgálat különböző típusai?
Mik az EEG vizsgálat előnyei és hátrányai?
Mikor hasznos az EEG vizsgálat elvégzése?
Hogyan lehet felkészülni az EEG vizsgálat előtt?
Hogyan zajlik az EEG vizsgálat?
Hogyan értelmezhető az EEG vizsgálat eredménye?

Mit jelent az EEG vizsgálat?

Az EEG vizsgálat a neurológia egyik fontos diagnosztikai eszköze, ami segítségével leképezhető az agy elektromos aktivitása. Az EEG vizsgálat az elektroenkefalográfia rövidítése, ami hasonló elven működik, mint az EKG, EMG vagy ENG vizsgálat. Mindegyik vizsgálat a sejtek elektromos aktivitásának változásait detektálja, a különbség a vizsgált sejtekben van. Az EEG az agyban található idegsejtek működéséről tájékoztat minket. Ehhez világszerte egyezményes rendszerben sok-sok elektródát rögzítenek a fejbőrhöz, amik az agy bizonyos pontjai felett érzékelik és továbbítják az elektromos jeleket. Speciális idegsebészeti beavatkozások előtt a szájpadlásra is helyeznek elektródákat, illetve műtét közben is történik közvetlenül elvezetés az agykéregről. Az EEG vizsgálat leképezi két elektróda közötti feszültség változást, ez adja az EEG görbe alapját. A modern készülékek egyszerre 16 csatornán rögzítik a feszültség különbségeket. Az 1930-as évek óta működő, de egyre finomodó technikával az agyról igen érzékeny információkat nyerhetünk. Általában egy EEG vizsgálat 30 percig tart, de léteznek 24 órás rögzítést lehetővé tevő, hordozható EEG készülékek is.

Az agy elektromos aktivitásának detektálásával azonosíthatóak bizonyos agyi rendellenességek, éppen ezért az EEG vizsgálat a neurológia egyik fontos és alap eszköze. Az EEG vizsgálat segíti különböző betegségek kizárását vagy megerősítését. A segítségével megkülönböztethetőek az epilepsziás rohamok más típusú, például migrénes vagy pszichogén eredetű rohamoktól. Az epilepsziás rohamok esetén az epileptikus góc forrása is lokalizálhatóvá válik egy EEG vizsgálat során, így műtéti úton pontosan eltávolítható lesz a góc.

Kapcsolódó cikkünk

Nincs szervi oka a fejfájásnak? A pszichológus segíthet

Szétrobban a fejem, hasogat a fejem, a fájdalomtól alig tudok felkelni – sokféleképpen jellemezhetjük a fejfájást, ami egy nagyon gyakori probléma. De mit lehet tenni ellene, ha a neurológiai vizsgálatok nem mutatnak szervi okot? Kispál Mónika , a Neurológiai Központ ...

Mik az EEG vizsgálat különböző típusai?

Attól függően, hogy mit szeretnénk diagnosztizálni, az EEG vizsgálat különbözőféleképpen alkalmazható. Az egyedi tünetek alapján a neurológus szakorvos meg tudja határozni, hogy az EEG vizsgálat melyik típusát kéri a páciensnek, amivel a legjobban kimutatható az elváltozás. Az EEG vizsgálat típusai a következők:

• Rutin EEG vizsgálat: A rutin EEG vizsgálat körülbelül 20-30 percig tart, melynek során különböző időpontokban fények villanak fel, illetve mély levegő vételekre kérhetik a pácienst.
• Hosszan tartó EEG vizsgálat: Ez a vizsgálat több információt nyújt, mint a rutin EEG vizsgálat, mert hosszabb ideig, akár egy órán át vagy tovább is zajlik. A hosszan tartó EEG vizsgálat a hosszabb időablak révén segíthet felismerni a rohamokat, amik a tünetek (például a memóriaromlás) hátterében állnak.
• Ambuláns EEG vizsgálat: Ennél a típusnál a páciens egy EEG eszközt visel egy vagy akár több napon keresztül is. A vizsgálat közben nyugodtan végezheti a mindennapi teendőit, míg az EEG-készülék nyomon követi az agy aktivitását.
• EEG videó-monitorozás: Ennek a vizsgálatnak a lényege, hogy az EEG felvétel mellett egy videófelvétel is készül, így párhuzamosan rögzíthető a roham, valamint az, hogy a páciens mit csinál közben.
• Alvási EEG: Az EEG vizsgálat az alvásvizsgálat fontos részét képezi. Segítségével követhetőek az alvási ciklusok, de különösen akkor lehet hasznos diagnosztikai eszköz, ha a beteg epilepszia miatti alvászavarban szenved.

Mik az EEG vizsgálat előnyei és hátrányai?

Az EEG vizsgálat egy fájdalommentes és valóban biztonságos diagnosztikai eszköz, úgy is mondhatjuk, hogy nem jár vele kockázat. Az EEG egy noninvazív vizsgálati eszközt jelent, ami valós időben rögzíti az agyi tevékenységeket. Összességében az EEG biztonságosan, kényelmesen és fájdalommentesen teszi láthatóvá az agy elektromos tevékenységét. Nagyon ritkán fordul elő, hogy mellékhatások alakuljanak ki az EEG vizsgálat miatt, de ha megtörténik, ezek akkor is enyhék. Néhányan például megszédülhetnek, amikor a vizsgálat során mély levegőt vesznek, valamint a fejbőrön viselt elektródák helyi irritációt is kiválthatnak. Epilepsziás betegek között előfordulhat, hogy a hiperventilláció vagy fény ingerlés epilepsziás rohamot vált ki, de fel van készülve a személyzet ilyen esetben a roham ellátására.

Mikor hasznos az EEG vizsgálat elvégzése?

Az EEG vizsgálat láthatóvá teszi az idegsejtek működését, ami segíthet bizonyos kórképek diagnosztizálásában. Az EEG vizsgálat önmagában csak kevés kórkép azonosításához elég, de ezek mellett máshol is segítheti a diagnózist vagy a differenciáldiagnózist. Leggyakrabban az epilepszia, továbbá az agyvelőgyulladás bizonyos vírus kiváltotta formája, a herpes simplex vírus okozta agyvelőgyulladás kimutatásában használják. Magyarországon szerencsére már nem találkozunk kanyaró vírus okozta agyvelőgyulladással a védőoltásnak köszönhetően, de ezen betegség okozta EEG eltérés is igencsak karakterisztikus. Szintén ritkán fordul elő az úgynevezett Jacob-Creutzfeld kór, melyet egy vírus okoz és gyors szellemi hanyatláshoz vezet. Ennek diagnózisa is kimondható az EEG vizsgálat alapján. Ugyanakkor az EEG vizsgálat igen érzékeny jelzője a máj kóma súlyosságának. A májkóma súlyos általános anyagcserezavarral és következményes agyödémával jár. Nem nélkülözhető az EEG vizsgálat a központi idegrendszer gyulladásos betegségeinek, az agyhártya- és agyvelőgyulladásnak a követésében.

A minden napos rutinban azonban az EEG vizsgálat elsősorban az epilepszia betegség követésében, a fejfájások elkülönítésében, és minden agy ödémával járó betegség vizsgálatában hasznos. Az agy éberségi állapota igen érzékenyen követhető EEG-vel, ezért alvászavarok (alvási apnoe) diagnosztikájában is jelentős szerepe van. Az EEG vizsgálat speciális változata az ún. provokációs vizsgálatok, amikor standardizált körülmények között fény, hang és fájdalom inger hatását vezetjük el az agykéregről. Epilepsziás betegeknél videó felvétellel társított EEG rögzítés is történik a rosszullétek epilepsziás vagy funkcionális elkülönítésére. Sajátos provokációs teszt az alvás megvonás után készült felvétel, mely gyakran 1 órát is meghaladó idő igényű. A normál rutin felvételben is alkalmazunk „provokációs” eljárásokat: ilyen a szemnyitás-szemcsukás hatása a felvételre, 4 percig tartó mély sóhajtozás, fotó stimuláció. Ez utóbbi egyre gyorsabb frekvenciájú fény felvillanásokat jelent a csukott szemmel fekvő beteg előtt.

Hogyan lehet felkészülni az EEG vizsgálat előtt?

Ahogy már korábban is bemutattuk, az EEG-nek különböző típusai vannak, amik eltérő előkészületeket igényelhetnek. A vizsgálat előtt az orvos minden esetben elmagyarázza, hogy milyen típusú vizsgálaton fog részt venni, mi fog történni ennek során, mennyi ideig fog tartani és hogy szükségesek-e bármilyen előkészületek. Előfordulhat, hogy arra kérik a pácienst, hogy ne aludjon a vizsgálatot megelőző éjszaka. A vizsgálat előtti este érdemes megmosni a hajat is, és kerülni a kondicionáló vagy egyéb hajformázó termékek használatát, amelyek befolyásolhatják az elektródákon az információ továbbítását. Az EEG vizsgálat előtt kérdezze meg orvosát a gyógyszerek szedéséről is, mert előfordulhat, hogy valamelyiket el kell hagyni. A rendszeresen szedett vérnyomáscsökkentők, vagy epilepszia ellenes készítmények szedése semmiképp ne maradjon ki, ugyanakkor lehetőség szerint a vizsgálatot megelőző 12 órában nyugtatatót, altatót már ne vegyen be. A teszt előtt 8 órával érdemes kerülni a koffein tartalmú italok fogyasztását is.

Hogyan zajlik az EEG vizsgálat?

Az EEG vizsgálat elvégzése 30-60 percet vesz igénybe. A vizsgálathoz háton kell feküdni, és a fejbőrre 16-25 elektróda kerül rögzítésre. A nemzetközi 10-20-as rendszer egy szabvány, ami az elektródák elhelyezésére vonatkozik: ez négy anatómiai referenciapontot jelöl ki, ahol az elektródákat 10, illetve 20%-os távolsággal helyezik el. Az elvezetések helyét nagybetűvel jelölik, a betűket követő páros számok a jobb, a páratlan számok a bal agyféltekére utalnak. A mindennapokban gumiszalag rögzíti az elektródákat. Nyugtalan betegnél, gyerekeknél, főképp hosszabb regisztrátum készítésekor ragasztott elektródákat is használnak. Az elektródák az agyról elektromos impulzus adatokat küldenek a felvevő gépre, amely képernyőn megjelenő vizuális mintákká alakítja azokat. A mintákat egy számítógép elmenti, így később ki tudja értékelni őket az orvos. A vizsgálat közben arra kérhetik a pácienst, hogy feküdjön nyugodtan, csukja be a szemét, lélegezzen mélyen vagy nézzen bizonyos ingereket (például képeket, fényeket). Ezek a tevékenységek közben változik az agy elektromos aktivitása, amit rögzít az EEG vizsgálat készüléke.

Hogyan értelmezhető az EEG vizsgálat eredménye?

Az EEG vizsgálat eredményét mindenképpen neurológus szakembernek kell értelmeznie. A központunkban végzett EEG vizsgálat esetén szolgáltatásunk része az orvosi írásos kiértékelés is. Érdemes tudni, hogy az EEG vizsgálat önmagában orvosi vizit és a klinikummal összevetés nélkül nem alkalmas diagnózisra, így természetesen orvosi vizittel is állunk pácienseink szolgálatára, ami azonban nem része az EEG vizsgálatnak.

Az EEG vizsgálat megmutatja, hogy az agyi hullámok frekvenciája és a mintájuk normális-e. A normál aktivitás azt jelenti, hogy nincs agyi rendellenesség, míg a rendellenes eredmény EEG vizsgálat során az alábbi kórképekre utalhat:

• epilepszia vagy más rohamok
• alvászavar
• bármely agy duzzadással járó betegség
• tumor
• kóros vérzés
• fejsérülés
• migrén
• alkohol- vagy kábítószer

  Téma szakértője

  

  • EEG vizsgálat

  • Specialitások:
    • fejfájás kivizsgálás
    • epilepszia vizsgálat
    • migrénes roham kivizsgálása

  ONLINE bejelentkezés

  +36 30 313-8792

  Kapcsolat