BPPV-vertigo – a leggyakoribb szédülésérzéssel járó kórkép

BPPV-vertigo – a leggyakoribb szédülésérzéssel járó kórkép

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 10:54 | Módosítva: 2019.10.01 16:52

A szédülékenység az egyik leggyakoribb panasz az ideggyógyászati vizsgálatra jelentkezők között. Hátterében az agy általános működés zavara áll, melynek számos oka lehet. Többnyire elesést nem okoz és időtartama viszonylag rövid. Általános tünetek általában nem kísérik, mint hányás, izzadás. Pontos háttere részletes kórelőzmény felvétellel és vizsgálattal tisztázható. Igen gyakran úgynevezett belgyógyászati betegségek része – mint vérkeringési zavarok, idült légzőszervi problémák. 

A Benignus Paroxysmalis Positionalis Vertigo - magyarul jóindulatú, rohamokban jelentkező, fejhelyzet változással összefüggő forgó szédülés, leginkább a rövidített elnevezéssel szerepel az orvosi dokumentációkban.

Mi okozza a forgó szédülést?

A forgó szédülés (vertigo) igen ijesztő, gyakran a beteget ágyba kényszerítő, rohamszerűen fellépő tünet. A belső fülben található egyensúlyozásért felelős szerv hosszabb-rövidebb működési zavara áll a hátterében. Közismert formája az úgynevezett tengeri betegség, vagy repülőgépen utazáskor a fel-, és leszálláskor jelentkező rosszullét. E szédülés-formát jellegzetesen hányinger, hányás, izzadás, vérnyomás ingadozás, igen rossz közérzet kíséri. Rendszeres jelentkezése a BPPV kórkép.

Gyakran társul középfül gyulladáshoz, felső légúti hurutos megbetegedésekhez. 

A becslések szerint minden ötödik páciens esetében BPPV kórkép áll fenn, aki vertigo-val fordul orvoshoz. Bármely életkorban előfordulhat.

A” BPPV szédülés” lehet rövid, enyhe épp úgy, mint heves, kínzó, intenzív szédüléses epizód. Általában a fej helyzetének speciális változásai váltják ki. Leginkább akkor fordul elő, ha felfelé vagy lefelé fordítjuk fejünket, leülünk, lefekszünk vagy amikor megfordulunk az ágyban.

A fül szerepe a BPPV szédüléses betegség esetében

A fül belsejében van egy apró szerv (vestibularis labirintus), 3 hurok alakú struktúrát tartalmaz, melyek folyékony és finom, hajszerű érzékelőkkel vannak ellátva és figyelik a fej forgását. A fülben lévő egyéb szervek figyelemmel kísérik a fej mozgását – felfelé és lefelé, jobbra és balra, oda-vissza, valamint a fej gravitációs helyzetét. Ezek a szervek olyan kristályokat tartalmaznak, amelyek érzékennyé teszik a gravitációt. Az egyensúlyozó szerv ödémája a kiváltó tényező ezt vírusfertőzés, vérkeringési zavar és még olyan ritka kórkép is, mint az otosclerosis is okozhatja. 

BPPV - vertigo szédülés kivizsgálása és kezelése a Neurológiai Központban.

A BPPV tünetei

  • szédülés – mint ha forognánk, vagy körülöttünk forogna minden
  • bizonytalanság, egyensúly elvesztése
  • hányinger, hányás

A BPPV tünetei hirtelen jelentkeznek és általában kevesebb, mint 1 percig tartanak. A tünetek és a tüneteket kiváltó tevékenységek személyenként eltérőek lehetnek, de leginkább a fej mozdításakor jelentkeznek, ritkábban sétálás vagy állás közben, vagy esetleg rendellenes, ritmikus szemmozgáskor.

Mikor javasolt orvoshoz fordulni?

  • visszatérő tünetek esetén
  • hirtelen jelentkező, súlyos tünetek jelentkezésekor
  • tartósan fennálló, megmagyarázhatatlan szédülés tapasztalásakor

Noha ritkán fordul elő, hogy a szédülés súlyos betegségre utal, azonnal forduljon kezelőorvosához, ha a szédülés az alábbi tünetekkel jelentkezik:

  • újszerű, a korábbitól eltérő súlyos fejfájás
  • láz
  • kettős látás vagy látásvesztés
  • halláskárosodás
  • beszédhiba
  • láb vagy kar gyengesége
  • eszméletvesztés
  • nehézségek járás közben, elesés
  • zsibbadás, bizsergés érzése

Kínzó fejfájás és szédülés

BPPV okai

A BPPV betegségnek gyakran nincsenek ismert okai, ezt hívjuk idiopátiás BPPV-nek.

Amikor az ok meghatározható, lehet:

  • fejfájás – a leggyakoribb
  • belső fület károsító rendellenességek – kevésbé gyakori
  • tartós háton fekvésből helyzetváltoztatás, fülműtét után, migrén – legritkábban előforduló okai a BPPV-nek

A vertigo kivizsgálásában erre képzett fül-orr-gégész és neurológus szoros együttműködése szükséges. Önálló szakmává vált az otoneurológia.

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus
Dr. Mező Anita

Dr. Mező Anita

neurológus

Hírek

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Milyen esetekben segít a diagnosztizálásban az ENG és az EMG vizsgálat?

Az idegrendszer két részre osztható: a központi (agy és gerincvelő), valamint a környéki (perifériás) idegrendszerre. Az ENG/ EMG vizsgálat az utóbbi, tehát a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus azokról a betegségekről beszélt, amelyek diagnosztizálásában nagy szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológus főorvosa, szomnológus arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben ki kell vizsgálni a hátteret.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica Egészséghálózat