BPPV – a leggyakoribb szédülésérzéssel járó kórkép

BPPV – a leggyakoribb szédülésérzéssel járó kórkép

Szerző: dr. Babai László | Módosítva: 2024.08.28 11:40

A szédülékenység az egyik leggyakoribb panasz az ideggyógyászati vizsgálatra jelentkezők között. A szédülés lehet forgó jellegű, állandóan fennálló vagy rohamokban jelentkező, és kísérhetik egyéb tünetek is, például hányás. Az alábbi cikkben szédülés érzés leggyakoribb formája, a benignus paroxizmális pozícionális vertigo (BPPV) kerül bemutatásra.

Tartalom
Mit jelent a BPPV?
Mik lehetnek a BPPV okai?
Milyen szerepet játszik a fül a BPPV kialakulásában?
Milyen tünetekkel jelentkezik a BPPV?
Mikor javasolt orvoshoz fordulni BPPV esetén?
Milyen más állapotokban léphet fel szédülés?
Hogyan kezelhető a BPPV?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

Mit jelent a BPPV?

A BPPV a benignus paroxizmális pozícionális vertigo rövidítése. Magyarra úgy fordítható a BPPV, hogy jóindulatú, rohamokban jelentkező, fejhelyzet változással összefüggő forgó szédülés. A BPPV a szédülés leggyakoribb típusa, becslések szerint minden ötödik páciens esetében BPPV kórkép áll fenn, aki vertigo-val (forgó szédüléssel) fordul orvoshoz. A forgó szédülés (vertigo) egy igen ijesztő, gyakran a beteget ágyba kényszerítő, rohamszerűen fellépő tünet. A belső fülben található egyensúlyozásért felelős szerv hosszabb-rövidebb működési zavara áll a hátterében. Közismert formája az úgynevezett tengeri betegség, vagy repülőgépen utazáskor a fel-, és leszálláskor jelentkező rosszullét. E szédülés-formát jellegzetesen hányinger, hányás, izzadás, vérnyomás ingadozás, igen rossz közérzet kíséri. Rendszeres jelentkezése a BPPV kórkép. A BPPV gyakran társul középfülgyulladáshoz, felső légúti hurutos megbetegedésekhez.

Általában a fej helyzetének speciális változásai váltják ki a BPPV tüneteit; leginkább akkor fordul elő a BPPV okozta szédülés érzet, ha felfelé vagy lefelé fordítjuk fejünket, leülünk, lefekszünk vagy amikor megfordulunk az ágyban. A szédülés általában hirtelen lép fel, reggel, vagy éjszaka jelentkezik először. A panaszok általában nem tartanak sokáig és enyhék, kb. 40-50 másodperces rohamok formájában jelentkezik a BPPV. Gyakori azonban a heves, kínzó, intenzív szédüléses epizód is BPPV esetén, ami akár hányingerrel, hányással is járhat.

Bármely életkorban előfordulhat BPPV, de leggyakrabban 50 év felett jön létre. A BPPV gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál. A BPPV hátterében fejsérülés vagy a fül egyensúlyszerveinek rendellenessége állhat. Érdemes tudni, hogy a BPPV egy jóindulatú betegség, általában nem valamilyen komoly szervi elváltozás miatt jön létre. Habár a BPPV tünetei zavaróak lehetnek, az állapot ritkán súlyos, kivéve, ha növeli az esések esélyét. A BPPV kezelése otthon is megoldható körülbelül 3-4 hét alatt, néhány speciális gyakorlat ismétlésével.

Kapcsolódó cikkünk

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről ...

Mik lehetnek a BPPV okai?

A BPPV betegségnek gyakran nincsenek ismert okai, ez az idiopátiás BPPV. Amennyiben mégis van ismert oka, a BPPV gyakran a fejre mért kisebb-nagyobb ütések következtében alakul ki. A BPPV fejfájások során is jelentkezhet, a migrénnel is összefüggésbe hozták. A BPPV ritkább okai közé tartoznak a belső fület károsító rendellenességek, vagy ritkán előfordulhat BPPV fülműtét vagy a hosszú ideig tartó háton fekvés során, például fogorvosi székben bekövetkező károsodás miatt.

Milyen szerepet játszik a fül a BPPV kialakulásában?

A BPPV hátterében a belső fülben lévő apró kalciumkristályok rendellenes mozgása áll. A fül belsejében van egy apró szerv, ami 3 hurok alakú struktúrát tartalmaz. Ez a 3 hurok (félkörös ívjáratok) a tér három irányába tekint, belsejükben pedig folyadék kering. A félkörös ívjáratok finom, hajszerű érzékelőkkel (szőrsejtekkel) vannak ellátva és a folyadék mozgása alapján azonosítják a fej forgását és pozícióját. A fülben lévő egyéb szervek (sacculus és utriculus) is figyelemmel kísérik a fej mozgását. Ezek a szervek apró kalcium-karbonát kristályokat tartalmaznak, amelyek a gravitációval megegyező módon elmozdulnak a fej mozgatására. Összességében a belső fülben található, elmozdulást érzékelő szervek segítségével meghatározható a fej mozgása: felfelé és lefelé, jobbra és balra, oda-vissza érzékelik a fej elmozdulását és pozícióját.

Bizonyos esetekben azonban a kalcium-karbonát kristályok leválhatnak az utriculusról és a félkörös csatornákba sodródhatnak, ami szédülés érzését okozza. A fej ütése vagy sérülése elősegíti a kalcium-karbonát kristályok leválását, de az öregedéssel és a szövetek gyengülésével együtt is könnyebben leválhatnak. Az egyensúlyozó szerv ödémája következtében is létrejöhet BPPV, ennek a kiváltó tényezője lehet vírusfertőzés, vérkeringési zavar és még olyan ritka kórkép is, mint az otosclerosis. Bizonyos belső fülbetegségek, mint például a labirintitisz, akusztikus neuróma vagy a vesztibuláris neuritis tünete is lehet a BPPV.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen tünetekkel jelentkezik a BPPV?

A BPPV tünetei hirtelen jelentkeznek és általában kevesebb, mint 1 percig tartanak. A tünetek és a tüneteket kiváltó tevékenységek személyenként eltérőek lehetnek, de a BPPV leginkább a fej elmozdításakor jelentkezik. Ritkábban sétálás vagy állás közben, vagy esetleg rendellenes, ritmikus szemmozgáskor is létrejöhet a BPPV. Bár a BPPV általában egyszerre csak az egyik fület érinti, potenciálisan mindkét fület érintheti.

A BPPV fő tünete a forgó jellegű szédülés. Ez a szédülés az enyhétől a súlyosig terjedhet. Emellett más tünetek is előfordulhatnak BPPV esetén:

  • Egyensúlyzavarok
  • Hányinger és hányás
  • Homályos látás
  • Nystagmus (gyors, önkéntelen szemmozgások)
  • Szédülés – mint ha forognánk, vagy körülöttünk forogna minden
  • Bizonytalanság érzete

Mikor javasolt orvoshoz fordulni BPPV esetén?

A BPPV általában jóindulatú betegség, de mindenképp érdemes kivizsgáltatni. Amennyiben a BPPV tüneteit tapasztalja, kérjen időpontot orvosához! Orvosa tanácsokat is tud majd adni, hogyan kezelje a BPPV tüneteit. Különösen fontos a BPPV kivizsgáltatása a következő esetekben:BPPV - Neurológiai Központ

  • visszatérő tünetek esetén
  • hirtelen fellépő, súlyos tünetek jelentkezésekor
  • tartósan fennálló, megmagyarázhatatlan szédülés tapasztalásakor

Noha ritkán fordul elő, hogy a BPPV súlyos betegség tünete legyen, azonnal forduljon kezelőorvosához, ha a BPPV szédülés az alábbi tünetekkel együtt jelentkezik:

Milyen más állapotokban léphet fel szédülés?

A szédülés egy gyakori tünet, melynek hátterében az agy általánosi működés zavara áll. A szédülésnek számos oka lehet, és többnyire nem okoz elesést, valamint viszonylag rövid ideig áll fent. A szédülést ritkán kísérheti hányás vagy fokozott izzadás. A szédülés pontos háttere részletes kórelőzmény felvétellel és vizsgálattal tisztázható, de igen gyakran belgyógyászati betegségek (vérkeringési zavarok, idült légzőszervi problémák) részeként jelentkezik. A szédülés többek között a következő betegségek vagy állapotok tünete lehet:

Vestibuláris rendszer zavarai:

  • Belső fül gyulladása (labirintitisz)
  • Belső fül fertőzése (vestibuláris neuritis)
  • Meniere-betegség
  • BPPV (benignus paroxizmális pozícionális vertigo)

Keringési problémák:

  • Ortostatikus hipotenzió (hirtelen felálláskor jelentkező alacsony vérnyomás)
  • Szívbetegségek (pl. aritmia)
  • Agyvérzés vagy TIA (tranziens ischaemiás attak)

Neurológiai betegségek:

Pszichológiai állapotok:

Gyógyszerek mellékhatásai:

  • Egyes vérnyomáscsökkentők
  • Nyugtatók
  • Antidepresszánsok

Anyagcsere-rendellenességek:

  • Cukorbetegség (hipoglikémia)
  • Anémia

Egyéb okok:

A szédülés mögött meghúzódó okok diagnosztizálása és kezelése érdekében mindig érdemes orvoshoz fordulni! Ez különösen igaz, ha a szédülés gyakori, súlyos, vagy más tünetekkel társul.

Hogyan kezelhető a BPPV?

A BPPV leghatékonyabban fizikoterápiás gyakorlatokkal, úgynevezett repozícionálással kezelhető. Ez egy lépésről-lépésre megtanulandó gyakorlatsort jelent, melynek célja, hogy a kalcium-karbonát részecskék kimozduljanak a félkörös csatornákból, és visszakerüljenek az utriculusba. Az esetek 80-90%-ában egyetlen mozdulattal hatékonyan kezelhető a BPPV. A tünetek enyhítése érdekében szedhet utazási betegség elleni gyógyszereket is. Ezeket a gyógyszereket azonban nem szabad hosszú távon szedni. Ritka esetekben, amikor a repozíciós eljárás nem működik, orvosa sebészeti beavatkozást javasolhat.

A BPPV repozíciós eljárást elsőként az orvos végzi el, majd megtaníthatja a betegnek is, hogy a forgó szédülés jelentkezésekor otthon is oldani tudja a tüneteket. A manőver lépései a következők:

  • 1. lépés: Egy ágyon vagy asztalon ülve fordítsa a fejét 45 fokkal az érintett fül felé.
  • 2. lépés: Gyorsan feküdjön hátra, miközben a fejét az érintett fül felé fordítva tartja, kissé lelógatva az ágy vagy az asztal széléről. Várjon körülbelül egy percet, vagy amíg a tünetek megszűnnek.
  • 3. lépés: A fej felemelése nélkül gyorsan fordítsa a fejét az ellenkező irányba, hogy a „jó füle" párhuzamos legyen az asztallal vagy az ágy szélével, továbbra is kicsit lelógatva a fejét. Várjon körülbelül egy percet, vagy amíg a tünetek megszűnnek.
  • 4. lépés: Forduljon a ,,jó fül” oldalára. Folytassa a fejének további 90 fokos elfordítását a 3. lépéssel megegyező irányba úgy, így végső soron az orra a padló felé nézzen. Várjon körülbelül egy percet.
  • 5. lépés: Tartsa az állát a válla felé behúzva, és üljön fel óvatosan.

    Téma szakértője

Hírek

Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Ezért szükséges az EEG az epilepszia diagnózisához

Az epilepszia tünetei nagyon ijesztőek lehetnek, ezért az érintettek viszonylag gyorsan orvoshoz fordulnak, ha ismeretlen eredetű rosszulléteket, rohamokat, megmagyarázhatatlan ájulásokat élnek át. De mi a különbség az epilepsziás roham és az epilepszia betegség közt, és mi a szerepe a diagnosztizálásban az EEG ...
A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK