Tartalom
Mit jelent a BPPV?
Mik lehetnek a BPPV okai?
Milyen szerepet játszik a fül a BPPV kialakulásában?
Milyen tünetekkel jelentkezik a BPPV?
Mikor javasolt orvoshoz fordulni BPPV esetén?
Milyen más állapotokban léphet fel szédülés?
Hogyan kezelhető a BPPV?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Neurológiai Központban

• Neurológiai szakorvosi vizit
• Neuropszichológia
• Fizioterápia
• Gyógyszeres kezelés
• CT
• MRI
• gyógyszeres kezelés

Mit jelent a BPPV?

A BPPV a benignus paroxizmális pozícionális vertigo rövidítése. Magyarra úgy fordítható a BPPV, hogy jóindulatú, rohamokban jelentkező, fejhelyzet változással összefüggő forgó szédülés. A BPPV a szédülés leggyakoribb típusa, becslések szerint minden ötödik páciens esetében BPPV kórkép áll fenn, aki vertigo-val (forgó szédüléssel) fordul orvoshoz. A forgó szédülés (vertigo) egy igen ijesztő, gyakran a beteget ágyba kényszerítő, rohamszerűen fellépő tünet. A belső fülben található egyensúlyozásért felelős szerv hosszabb-rövidebb működési zavara áll a hátterében. Közismert formája az úgynevezett tengeri betegség, vagy repülőgépen utazáskor a fel-, és leszálláskor jelentkező rosszullét. E szédülés-formát jellegzetesen hányinger, hányás, izzadás, vérnyomás ingadozás, igen rossz közérzet kíséri. Rendszeres jelentkezése a BPPV kórkép. A BPPV gyakran társul középfülgyulladáshoz, felső légúti hurutos megbetegedésekhez.

Általában a fej helyzetének speciális változásai váltják ki a BPPV tüneteit; leginkább akkor fordul elő a BPPV okozta szédülés érzet, ha felfelé vagy lefelé fordítjuk fejünket, leülünk, lefekszünk vagy amikor megfordulunk az ágyban. A szédülés általában hirtelen lép fel, reggel, vagy éjszaka jelentkezik először. A panaszok általában nem tartanak sokáig és enyhék, kb. 40-50 másodperces rohamok formájában jelentkezik a BPPV. Gyakori azonban a heves, kínzó, intenzív szédüléses epizód is BPPV esetén, ami akár hányingerrel, hányással is járhat.

Bármely életkorban előfordulhat BPPV, de leggyakrabban 50 év felett jön létre. A BPPV gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál. A BPPV hátterében fejsérülés vagy a fül egyensúlyszerveinek rendellenessége állhat. Érdemes tudni, hogy a BPPV egy jóindulatú betegség, általában nem valamilyen komoly szervi elváltozás miatt jön létre. Habár a BPPV tünetei zavaróak lehetnek, az állapot ritkán súlyos, kivéve, ha növeli az esések esélyét. A BPPV kezelése otthon is megoldható körülbelül 3-4 hét alatt, néhány speciális gyakorlat ismétlésével.

Kapcsolódó cikkünk

Infúziós terápiákkal gyorsabb lehet a gyógyulás

A gyógyításban, a fájdalomcsillapításban és a tünetek csökkentésében ma már szerencsére számos hatékony módszer elérhető, amelyek egyike az infúziós terápia. Dr. Galambos Krisztina , a Neurológiai Központ oxiológusa a módszer ...

Mik lehetnek a BPPV okai?

A BPPV betegségnek gyakran nincsenek ismert okai, ez az idiopátiás BPPV. Amennyiben mégis van ismert oka, a BPPV gyakran a fejre mért kisebb-nagyobb ütések következtében alakul ki. A BPPV fejfájások során is jelentkezhet, a migrénnel is összefüggésbe hozták. A BPPV ritkább okai közé tartoznak a belső fület károsító rendellenességek, vagy ritkán előfordulhat BPPV fülműtét vagy a hosszú ideig tartó háton fekvés során, például fogorvosi székben bekövetkező károsodás miatt.

Milyen szerepet játszik a fül a BPPV kialakulásában?

A BPPV hátterében a belső fülben lévő apró kalciumkristályok rendellenes mozgása áll. A fül belsejében van egy apró szerv, ami 3 hurok alakú struktúrát tartalmaz. Ez a 3 hurok (félkörös ívjáratok) a tér három irányába tekint, belsejükben pedig folyadék kering. A félkörös ívjáratok finom, hajszerű érzékelőkkel (szőrsejtekkel) vannak ellátva és a folyadék mozgása alapján azonosítják a fej forgását és pozícióját. A fülben lévő egyéb szervek (sacculus és utriculus) is figyelemmel kísérik a fej mozgását. Ezek a szervek apró kalcium-karbonát kristályokat tartalmaznak, amelyek a gravitációval megegyező módon elmozdulnak a fej mozgatására. Összességében a belső fülben található, elmozdulást érzékelő szervek segítségével meghatározható a fej mozgása: felfelé és lefelé, jobbra és balra, oda-vissza érzékelik a fej elmozdulását és pozícióját.

Bizonyos esetekben azonban a kalcium-karbonát kristályok leválhatnak az utriculusról és a félkörös csatornákba sodródhatnak, ami szédülés érzését okozza. A fej ütése vagy sérülése elősegíti a kalcium-karbonát kristályok leválását, de az öregedéssel és a szövetek gyengülésével együtt is könnyebben leválhatnak. Az egyensúlyozó szerv ödémája következtében is létrejöhet BPPV, ennek a kiváltó tényezője lehet vírusfertőzés, vérkeringési zavar és még olyan ritka kórkép is, mint az otosclerosis. Bizonyos belső fülbetegségek, mint például a labirintitisz, akusztikus neuróma vagy a vesztibuláris neuritis tünete is lehet a BPPV.

Milyen tünetekkel jelentkezik a BPPV?

A BPPV tünetei hirtelen jelentkeznek és általában kevesebb, mint 1 percig tartanak. A tünetek és a tüneteket kiváltó tevékenységek személyenként eltérőek lehetnek, de a BPPV leginkább a fej elmozdításakor jelentkezik. Ritkábban sétálás vagy állás közben, vagy esetleg rendellenes, ritmikus szemmozgáskor is létrejöhet a BPPV. Bár a BPPV általában egyszerre csak az egyik fület érinti, potenciálisan mindkét fület érintheti.

A BPPV fő tünete a forgó jellegű szédülés. Ez a szédülés az enyhétől a súlyosig terjedhet. Emellett más tünetek is előfordulhatnak BPPV esetén:

• Egyensúlyzavarok
• Hányinger és hányás
• Homályos látás
• Nystagmus (gyors, önkéntelen szemmozgások)
• Szédülés – mint ha forognánk, vagy körülöttünk forogna minden
• Bizonytalanság érzete

Mikor javasolt orvoshoz fordulni BPPV esetén?

A BPPV általában jóindulatú betegség, de mindenképp érdemes kivizsgáltatni. Amennyiben a BPPV tüneteit tapasztalja, kérjen időpontot orvosához! Orvosa tanácsokat is tud majd adni, hogyan kezelje a BPPV tüneteit. Különösen fontos a BPPV kivizsgáltatása a következő esetekben:

• visszatérő tünetek esetén
• hirtelen fellépő, súlyos tünetek jelentkezésekor
• tartósan fennálló, megmagyarázhatatlan szédülés tapasztalásakor

Noha ritkán fordul elő, hogy a BPPV súlyos betegség tünete legyen, azonnal forduljon kezelőorvosához, ha a BPPV szédülés az alábbi tünetekkel együtt jelentkezik:

• újszerű, a korábbitól eltérő súlyos fejfájás
• láz
• kettős látás vagy látásvesztés
• halláskárosodás
• beszédhiba
• láb vagy kar gyengesége
• eszméletvesztés
• nehézségek járás közben, elesés
• zsibbadás, bizsergés érzése
• kínzó fejfájás és szédülés

Milyen más állapotokban léphet fel szédülés?

A szédülés egy gyakori tünet, melynek hátterében az agy általánosi működés zavara áll. A szédülésnek számos oka lehet, és többnyire nem okoz elesést, valamint viszonylag rövid ideig áll fent. A szédülést ritkán kísérheti hányás vagy fokozott izzadás. A szédülés pontos háttere részletes kórelőzmény felvétellel és vizsgálattal tisztázható, de igen gyakran belgyógyászati betegségek (vérkeringési zavarok, idült légzőszervi problémák) részeként jelentkezik. A szédülés többek között a következő betegségek vagy állapotok tünete lehet:

Vestibuláris rendszer zavarai:

• Belső fül gyulladása (labirintitisz)
• Belső fül fertőzése (vestibuláris neuritis)
• Meniere-betegség
• BPPV (benignus paroxizmális pozícionális vertigo)

Keringési problémák:

• Ortostatikus hipotenzió (hirtelen felálláskor jelentkező alacsony vérnyomás)
• Szívbetegségek (pl. aritmia)
• Agyvérzés vagy TIA (tranziens ischaemiás attak)

Neurológiai betegségek:

• Migrén
• Parkinson-kór
• Szklerózis multiplex

Pszichológiai állapotok:

• Szorongás
• Pánikbetegség

Gyógyszerek mellékhatásai:

• Egyes vérnyomáscsökkentők
• Nyugtatók
• Antidepresszánsok

Anyagcsere-rendellenességek:

• Cukorbetegség (hipoglikémia)
• Anémia

Egyéb okok:

• Kiszáradás
• Hőguta
• Fáradtság
• Fülfertőzések

A szédülés mögött meghúzódó okok diagnosztizálása és kezelése érdekében mindig érdemes orvoshoz fordulni! Ez különösen igaz, ha a szédülés gyakori, súlyos, vagy más tünetekkel társul.

Hogyan kezelhető a BPPV?

A BPPV leghatékonyabban fizikoterápiás gyakorlatokkal, úgynevezett repozícionálással kezelhető. Ez egy lépésről-lépésre megtanulandó gyakorlatsort jelent, melynek célja, hogy a kalcium-karbonát részecskék kimozduljanak a félkörös csatornákból, és visszakerüljenek az utriculusba. Az esetek 80-90%-ában egyetlen mozdulattal hatékonyan kezelhető a BPPV. A tünetek enyhítése érdekében szedhet utazási betegség elleni gyógyszereket is. Ezeket a gyógyszereket azonban nem szabad hosszú távon szedni. Ritka esetekben, amikor a repozíciós eljárás nem működik, orvosa sebészeti beavatkozást javasolhat.

A BPPV repozíciós eljárást elsőként az orvos végzi el, majd megtaníthatja a betegnek is, hogy a forgó szédülés jelentkezésekor otthon is oldani tudja a tüneteket. A manőver lépései a következők:

• 1. lépés: Egy ágyon vagy asztalon ülve fordítsa a fejét 45 fokkal az érintett fül felé.
• 2. lépés: Gyorsan feküdjön hátra, miközben a fejét az érintett fül felé fordítva tartja, kissé lelógatva az ágy vagy az asztal széléről. Várjon körülbelül egy percet, vagy amíg a tünetek megszűnnek.
• 3. lépés: A fej felemelése nélkül gyorsan fordítsa a fejét az ellenkező irányba, hogy a „jó füle" párhuzamos legyen az asztallal vagy az ágy szélével, továbbra is kicsit lelógatva a fejét. Várjon körülbelül egy percet, vagy amíg a tünetek megszűnnek.
• 4. lépés: Forduljon a ,,jó fül” oldalára. Folytassa a fejének további 90 fokos elfordítását a 3. lépéssel megegyező irányba úgy, így végső soron az orra a padló felé nézzen. Várjon körülbelül egy percet.
• 5. lépés: Tartsa az állát a válla felé behúzva, és üljön fel óvatosan.

  Téma szakértői

  

  Professzor Dr. Gács Gyula

  Neurológus

  

  Dr. Fülöp Györgyi

  fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista

  

  Dr. Para Szabolcs

  neurológus, fejfájás specialista