BPPV-vertigo – a leggyakoribb szédülésérzéssel járó kórkép

A Benignus Paroxysmalis Positionalis Vertigo - magyarul jóindulatú, rohamokban jelentkező, fejhelyzet változással összefüggő forgó szédülés, leginkább a rövidített elnevezéssel szerepel az orvosi dokumentációkban.

Téma szakértői

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

Mi okozza a forgó szédülést?

A forgó szédülés (vertigo) igen ijesztő, gyakran a beteget ágyba kényszerítő, rohamszerűen fellépő tünet. A belső fülben található egyensúlyozásért felelős szerv hosszabb-rövidebb működési zavara áll a hátterében. Közismert formája az úgynevezett tengeri betegség, vagy repülőgépen utazáskor a fel-, és leszálláskor jelentkező rosszullét. E szédülés-formát jellegzetesen hányinger, hányás, izzadás, vérnyomás ingadozás, igen rossz közérzet kíséri. Rendszeres jelentkezése a BPPV kórkép.

Gyakran társul középfül gyulladáshoz, felső légúti hurutos megbetegedésekhez. 

A becslések szerint minden ötödik páciens esetében BPPV kórkép áll fenn, aki vertigo-val fordul orvoshoz. Bármely életkorban előfordulhat.

A” BPPV szédülés” lehet rövid, enyhe épp úgy, mint heves, kínzó, intenzív szédüléses epizód. Általában a fej helyzetének speciális változásai váltják ki. Leginkább akkor fordul elő, ha felfelé vagy lefelé fordítjuk fejünket, leülünk, lefekszünk vagy amikor megfordulunk az ágyban.

A fül szerepe a BPPV szédüléses betegség esetében

A fül belsejében van egy apró szerv (vestibularis labirintus), 3 hurok alakú struktúrát tartalmaz, melyek folyékony és finom, hajszerű érzékelőkkel vannak ellátva és figyelik a fej forgását. A fülben lévő egyéb szervek figyelemmel kísérik a fej mozgását – felfelé és lefelé, jobbra és balra, oda-vissza, valamint a fej gravitációs helyzetét. Ezek a szervek olyan kristályokat tartalmaznak, amelyek érzékennyé teszik a gravitációt. Az egyensúlyozó szerv ödémája a kiváltó tényező ezt vírusfertőzés, vérkeringési zavar és még olyan ritka kórkép is, mint az otosclerosis is okozhatja. 

A BPPV tünetei

• szédülés – mint ha forognánk, vagy körülöttünk forogna minden
• bizonytalanság, egyensúly elvesztése
• hányinger, hányás

A BPPV tünetei hirtelen jelentkeznek és általában kevesebb, mint 1 percig tartanak. A tünetek és a tüneteket kiváltó tevékenységek személyenként eltérőek lehetnek, de leginkább a fej mozdításakor jelentkeznek, ritkábban sétálás vagy állás közben, vagy esetleg rendellenes, ritmikus szemmozgáskor.

Mikor javasolt orvoshoz fordulni?

• visszatérő tünetek esetén
• hirtelen jelentkező, súlyos tünetek jelentkezésekor
• tartósan fennálló, megmagyarázhatatlan szédülés tapasztalásakor

Noha ritkán fordul elő, hogy a szédülés súlyos betegségre utal, azonnal forduljon kezelőorvosához, ha a szédülés az alábbi tünetekkel jelentkezik:

• újszerű, a korábbitól eltérő súlyos fejfájás
• láz
• kettős látás vagy látásvesztés
• halláskárosodás
• beszédhiba
• láb vagy kar gyengesége
• eszméletvesztés
• nehézségek járás közben, elesés
• zsibbadás, bizsergés érzése

BPPV okai

A BPPV betegségnek gyakran nincsenek ismert okai, ezt hívjuk idiopátiás BPPV-nek.

Amikor az ok meghatározható, lehet:

• fejfájás – a leggyakoribb
• belső fület károsító rendellenességek – kevésbé gyakori
• tartós háton fekvésből helyzetváltoztatás, fülműtét után, migrén – legritkábban előforduló okai a BPPV-nek

A vertigo kivizsgálásában erre képzett fül-orr-gégész és neurológus szoros együttműködése szükséges. Önálló szakmává vált az otoneurológia.