Enyhe lefolyású stroke

Enyhe lefolyású stroke

Létrehozva: 2023.03.17 08:31 | Módosítva: 2023.12.14 11:03

Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes, globális vagy fokális zavarral jellemezhető. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik, kialakulásának oka az agyi érrendszerben kialakuló elváltozás.

Enyhe lefolyású stroke - Tartalom

Mi az a stroke?

Stroke okai

Stroke típusai

Enyhe lefolyású stroke megelőzése

Enyhe lefolyású stroke tünetei

Enyhe lefolyású stroke diagnózisa

Enyhe lefolyású stroke kezelése

Enyhe lefolyású stroke lehetséges szövődményei

Enyhe lefolyású strokeal kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi az a stroke?

A stroke (magyarul: agyvérzés vagy szélütés) az agy egy részének hirtelen bekövetkező véráramlási zavara, amely általában az agyi erek elzáródása vagy szakadása miatt következik be. A stroke súlyos egészségügyi állapot, amely hosszú távú vagy akár maradandó károsodást okozhat az érintett személy életminőségében.

Az enyhe lefolyású stroke általában azt jelenti, hogy az agyban fellépő keringési zavar kevésbé súlyos. Az enyhe lefolyású stroke általában akkor következik be, amikor az agy vérellátása csak részben zavart, és a szövetek csak minimális károsodást szenvedtek el. Az enyhe lefolyású stroke tünetei általában rövid távúak, enyhék, és gyorsan javulhatnak.

Stroke okai

A stroke kialakulásának hátterében számos lehetséges ok állhat, azonban általában a keringéssel odakerülő vérrög ami elzárja az artériát és keringési zavart okoz. A leggyakoriabbak okok a stroke hátterében:

  • Véráramlási zavarok: A stroke leggyakoribb oka az agyban lévő artériák elzáródása vagy szakadása, amely az agyban lévő vérellátás drasztikus csökkenését eredményezi.
  • Magas vérnyomás: A magas vérnyomás hosszabb távon károsíthatja az agyban lévő ereket, növeli a stroke kockázatát.
  • Szívbetegségek: A vérrög keletkezhet a szívben, és az agyi erekbe jutva okozhat agyi keringési zavart, strokeot.
  • Rák: Bizonyos típusú daganatos betegségek, például a leukémia és a tüdőrák, növelik a stroke kialakulásának kockázatát.
  • Dohányzás: Az aktív dohányzás növeli a stroke kockázatát, mivel a nikotin szűkíti az ereket és növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát.
  • Túlsúly és inaktivitás: Az egészségtelen életmód és az inaktivitás hozzájárulhat a stroke kockázatának növekedéséhez.
  • Diabetes: A cukorbetegség összefüggésbe hozható az artériák károsodásával és az érszűkület kialakulásával, ami növeli a stroke kialakulásának kockázatát.

Fontos kiemelni, hogy a stroke kialakulása esetében az életmódbeli tényezők befolyásolhatók és megelőző lépésekkel csökkenthető a stroke kialakulásának kockázata.

Stroke típusai

A stroke két fő típusa van: az iszkémiás stroke és a vérzéses stroke.Enyhe lefolyású stroke - Neurológiai Központ

Iszkémiás stroke

 Ez a típusú stroke akkor következik be, ha az agy valamely részét ellátó artéria elzáródik, így a vér és az oxigén nem tud eljutni az agyba. Az iszkémiás stroke kialakulásának oka lehet vérrög, plakk vagy egyéb anyaglerakódás az artériákban. Az iszkémiás stroke a stroke esetek több mint 80 százalékát teszi ki.

Vérzéses stroke

Ez a típusú stroke akkor következik be, ha az agy valamely részében lévő artéria elreped, és vér áramlik az agyba, ami az agysejtek károsodásához vezet. A vérzéses stroke általában kevésbé gyakori, mint az iszkémiás stroke, azonban sajnos általában súlyosabb következményekkel jár.

Mindkét típusú stroke súlyos egészségügyi állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. Az iszkémiás stroke esetében a korai kezelés általában a vérrög feloldását vagy eltávolítását jelenti, míg a vérzéses stroke esetében a vérzés kontrollálása és az agy véráramlásának stabilizálása a cél.

Enyhe lefolyású stroke megelőzése

Az enyhe lefolyású stroke megelőzése érdekében fontos az egészséges életmód fenntartása és az alábbi ajánlások betartása:

 Az egészséges étrend segíthet csökkenteni az érelmeszesedés, így a stroke kockázatát és javítani az általános egészségi állapotot. Az étrendnek magas rost-, gyümölcs- és zöldségtartalmúnak kell lennie, és javasolt elkerülni a magas zsír- és sótartalmú élelmiszereket.

A rendszeres testmozgás hozzájárul az egészséges vérnyomás és a koleszterinszint fenntartásához, és csökkenti az elhízás kockázatát.

A dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatással van az egészségre és növeli a stroke kockázatát.

A stressz csökkentése, például a meditáció vagy a relaxáció segíthet csökkenteni a stroke kockázatát.

Az egészségügyi állapot folyamatos ellenőrzése, beleértve a vérnyomás, a koleszterinszint és a cukorbetegség rendszeres monitorozását, fontos a stroke kockázatának csökkentése érdekében.

A rendszeres orvosi vizsgálatok segítenek felismerni az egészségügyi problémákat, mielőtt azok súlyosak lesznek.

Az enyhe stroke megelőzése fontos a stroke súlyosabb formáinak megelőzése érdekében.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Enyhe lefolyású stroke tünetei

Az enyhe lefolyású stroke tünetei változóak lehetnek, és a stroke helyétől és mértékétől függenek, azonban általában enyhék és rövid ideig tartanak.

  • Az arc, a kar vagy a láb enyhe gyengesége vagy zsibbadása egyik oldalon.
  • Beszédproblémák, mint a beszéd nehezítettsége, zavarossága vagy félreértése.
  • Homályos látás vagy egy szemlátás hirtelen csökkenése.
  • Kóros fáradtság, amely nem magyarázható más okokkal.
  • Szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordinációs zavarok.
  • Fejfájás, amely általában nem súlyos, és nem jár hányingerrel vagy hányással.
  • Rövid távú memóriavesztés, zavartság vagy félreértés.

Az enyhe lefolyású stroke tünetei gyorsan javulhatnak, és az áldozatok általában az első 24 órában teljesen felépülhetnek. Azonban az enyhe lefolyású stroke komoly figyelmeztető jel, és fontos, hogy az áldozatok azonnal kérjenek orvosi segítséget, mivel az enyhe lefolyású stroke is növeli a súlyosabb stroke kialakulásának kockázatát a jövőben.

Enyhe lefolyású stroke diagnózisa

Az enyhe lefolyású stroke diagnózisa hasonló ahhoz, mint a súlyosabb stroke diagnózisa. Az első az anamnézis felvétele, majd a fizikális vizsgálat, mely során az enyhe lefolyású stroke jeleit keresik, ezért megvizsgálják a páciens arcát, karjait, lábait, hogy azonosítsák az esetleges zsibbadását, gyengeségét, koordinációját és egyensúlyát. Emellett képalkotó vizsgálatok rendkívül fontosak az agyi károsodás helyének és mértékének azonosításában. A leggyakoribb képalkotó vizsgálatok közé tartoznak az agyi CT és az agyi MRI. Ezentúl vérvizsgálat elvégzése is fontos lehet, hogy kizárják más kórképeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.

Egyes neuropszichológiai tesztek segítségével pontosabban fel lehet mérni a beteg kognitív állapotát és értékelni a memóriát, a figyelmet, a nyelvi képességeket és az általános mentális állapotot.

Az enyhe lefolyású stroke diagnózisa nehéz lehet, mivel az enyhe tünetek jelentős része rövid életű és gyorsan javul.

Enyhe lefolyású stroke kezelése

Az enyhe lefolyású stroke kezelése azonnali orvosi beavatkozást igényel, még akkor is, ha a tünetek rövid életűek vagy enyhék. Az időben történő kezelés nagyon fontos az agyi károsodás minimalizálása és a felépülés elősegítése érdekében. Az enyhe lefolyású stroke kezelése általában a következőket tartalmazhatja:

Gyógyszeres kezelés:  Általában vérhígító gyógyszereket vagy aszpirint írnak fel az enyhe stroke kezelésére. A vérhígítók csökkentik a vérrögök kialakulásának kockázatát, míg az aszpirin segít a vérrögök feloldásában és a véráramlás javításában.

Fizikoterápia: A fizikoterápia célja, hogy segítse a beteget a motoros funkciók javításában és az egyensúly, koordináció helyreállításában.

Beszédterápia: A beszédterápia segíthet a betegnek a kommunikáció és a nyelvi képességek helyreállításában. Különféle gyakorlatok segítségével segítenek az érthető beszéd visszaállításában, az olvasási és írási képességek javításában.

Életmódváltás: Az egészséges életmód fenntartása nagyon fontos a stroke megelőzése és az enyhe stroke utáni felépülés szempontjából is. A dohányzás abbahagyása, az egészséges étrend és az aktív életmód kialakítása jelentős szereppel bír a stroke kockázatának csökkentésében.

Kapcsolódó cikkünk

Fejfájás a COVID-19 után? Így lehet kezelhető

A COVID-19 után jelentkező neurológiai tünetek közt sokaknál vezet a fejfájás. Van, akinél csak néhány hétig, van, akinél hónapokig szinte folyamatosan jelentkezik a kínzó fájdalom, ami ellen házi módszerekkel is lehet tenni, de dr. Vida Zsuzsanna , a Neurológiai ...

Enyhe lefolyású stroke lehetséges szövődményei

Az enyhe lefolyású stroke (más néven transzitorikus iszkémiás attack, röviden TIA) olyan állapot, amikor a vérellátás átmenetileg megszakad az agy egy részében. Az enyhe lefolyású stroke általában rövid ideig tartó tüneteket okoz, és a legtöbb esetben a tünetek 24 órán belül spontán elmúlnak.

Azonba a nem időben felismert vagy nem megfelelően kezelt enyhe lefolyású stroke súlyos szövődményekkel járhat.

  • Az enyhe lefolyású strokeot szenvedett betegeknek nagyobb valószínűsége van nagyobb stroke kialakulására az elkövetkező napokban vagy hetekben. Az enyhe lefolyású stroke után beszédzavar jelentkezhet, amely a kommunikáció nehézségeit okozhatja.
  • Az enyhe lefolyású stroke után mozgássérülés jelentkezhet, amely megnehezíti a beteg járását és egyensúlyát.
  • Az enyhe lefolyású stroke után  memóriazavarok is előfordulhatnak, amelyek nehezítik a beteg emlékezetét és az új információk feldolgozását.
  • Az enyhe lefolyású stroke után a betegek számára gyakran nehéz megfelelően kezelni az állapotukat, ami depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.
  • Az enyhe lefolyású stroke után az agyi érrendszer továbbra is sérülékeny maradhat, ami elzáródáshoz és más agyi érrendszeri problémákhoz vezethet.

Ha Ön is a strokera utaló tünetet tapasztal, azonnal forduljon orvosho a mihamarabbi diagnózis és megfelelő terápia kialakításának érdekében.

Téma szakértője

  • Dr. Simon Márta

  • Szakterületek:
    • neurológus, alvásszakértő
  • Specialitások:
    • fejfájás 
    • migrén
    • szédülés
    • alvászavarokkal összefüggő panaszok

    Rendelés típusa:

    Személyes, rendelői vizit

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok