Bal kar fájdalom mellkasi fájdalom nélkül - mi lehet az oka?

Mikor veszélyes a bal kar fájdalom?

A bal karban jelentkező fájdalom lehet éles, lüktető, vagy éppen tartós, tompa jellegű, elképzelhető, hogy gyengeségérzet társul mellé, vagy a kar mozgatása válik nehezítetté. Ezeket a jelenségeket érdemes pontosan megfigyelni, és számon tartani. Az ilyen tünetek oka kereshető az ízületekben, a nyaki gerincben, vagy a környéki idegekben.
Ha azonos oldali végtagokban jelentkezik zsibbadás, gyengeség, esetleg különböző mértékű egyensúlyzavar, zavart gondolkodás, beszédzavar, komoly fejfájás is csatlakozik a tünetekhez, akkor mentőt kell hívni, hiszen ezek a stroke jelei is lehetnek. Amennyiben a bal kar fájdalma mellé mellkasi fájdalom, légszomj, hideg verítékezés társul, akkor szívinfarktusra kell gondolni. 

Mi okozhatja a bal kar fájdalmát?

Sérülés

Ha tudjuk, hogy a váll vagy a kar megsérült, például egy ütés vagy esés következtében, akkor ki kell zárni csonttörést, izomsérülést, vagy nagyobb vérömlenyt, erre röntgenfelvétel vagy ultrahangvizsgálat lehet alkalmas. 

Perifériás neuropátia

Az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek, vagyis a perifériás idegrendszer károsodása miatt kialakuló tünetek igen változatosak lehetnek. Fájdalom és érzéketlenség jelentkezhet a karokban, kezekben, alszárakban, lábfejekben, de mutatkozhat koordinációs nehézség, akaratlan izommozgások, a motoros feladatok elvégzésének nehézsége, és akár erős izzadás vagy emésztési problémák is színezhetik a betegséget.  Perifériás neuropátia nagyon gyakran cukorbetegeknél alakul ki, továbbá egyes autoimmun betegségekben (például reumatoid artritisz, lupus erythematosus), vitaminhiányos állapotokban (pl. B1, B12), valamint túlzott alkoholfogyasztás, és egyes gyógyszerek hatására.

Alagút szindróma

Az alagút egy szűk anatómiai rés, amely csatornául szolgál az ereknek és idegeknek. Ha ebben a csatornában kialakul egy duzzanattal, esetleg vizenyővel járó gyulladás, az az átmérő csökkenését fogja eredményezni, egyre inkább nyomás alá kerülnek az erek és az idegek, ami a panaszok kialakulásához vezet. Az alagút szindrómák sokféle tüneteket produkálhatnak. Zsibbadás, fájdalom, súlyosabb esetben érzéskiesés, gyengeség utalhatnak az adott területet, pl. a kart, az ujjakat beidegző idegek összenyomódására, megszorulására. A tünetek kezdetben enyhék, például furcsa zsibbadásérzésként jelentkeznek, súlyos esetben azonban izomsorvadás is kialakulhat. Egyes betegségek, állapotok növelik a kockázatot, mint például elhízás, terhesség, cukorbetegség, myxoedema, rheumatoid arthritis, köszvény, de az olyan foglalkozások is hajlamosító tényezőnek számítanak, amelyek erősen igénybe veszik a kart, a kezet, a csuklót, az ujjakat.

Migrén

A migrénes roham bevezető „aura” jelenségekkel járhat, ezek lehetnek vizuálisak (például látótérkiesés, fényes pontok a látómezőben), szenzorosak (például zsibbadás), motorosak (például végtaggyengeség), és jelentkezhet beszédzavar is. Az aurát követi maga a fejfájás, ami migrénnél tipikusan hang- és fénykerüléssel jár, a beteg pihenésre, csendes, sötét szobára vágyik, esetleg émelyeg is. A fejfájás megszűnése általában fokozatos, alvás és esetenként hányás után következik be.

Fontos az orvosi vizsgálat

- A bal kar fájdalmának számos oka lehet, ezért nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, mi okozza a tünetet – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. - Ha tehát nem nyilvánvaló az ok, ha a fájdalom nem múlik el néhány nap alatt, esetleg erősödik, vagy más tünetek – például zsibbadás, érzéskiesés, fejfájás, szédülés - is csatlakoznak mellé, akkor ki kell zárni idegrendszeri eredet lehetőségét. Ehhez gyakran műszeres vagy képalkotó diagnosztikát kell igénybe venni. 

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)