Perifériás idegrendszer

Perifériás idegrendszer

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2019.08.23 11:22 | Módosítva: 2021.10.12 15:31

Az idegrendszer minden területe egy nagy egységként működik együtt, mely az egyes területek szoros kapcsolatát, egymásra való hatását igényli.
Az idegrendszer felosztása működési területek alapján:

  • érzőműködés
  • mozgatóműködés
  • vegetatív működés

Az érzőműködés

Az inger által kialakuló potenciálváltozás központi idegrendszerbe történő juttatását és feldolgozását nevezzük érzőműködésnek. Maga az érzet az agykéregben alakul ki, hiszen itt találhatóak a legfelsőbb agyi központok.
Az inger érzékelésére kialakult speciális sejtek a receptorsejtek. A receptorok által felfogott energiaformák a következőek lehetnek: mechanikai, fény, hő és kémiai energia.  Minden receptor alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkezik egyfajta, úgynevezett adekvát ingerre, energiaformára nézve.

Léteznek úgynevezett fájdalomérző receptorok, melyek a környező szövetek negatív irányú behatásával ingerelhetőek. Ezeknek a receptoroknak nincs adekvát ingerük.

A receptorok által felfogott ingerek akciós potenciálsorozatot indítanak el az idegek közvetítésével, melynek végeredményeként az agykéregben kialakul az érzet.

Az érzőműködéssel kapcsolatos fontosabb területek:

  • Látás
  • Hallás
  • Egyensúlyérzékelés
  • Ízlelés
  • Szaglás
  • Bőr érzőműködése

Mozgatóműködés

A periférián elhelyezkedő receptorok felfogják az ingerületet (például egy tűszúrást), majd a potenciálváltozás sorozat elindul az érzőidegsejtek axonján, átkapcsolódik a gerincvelőben az  interneuronokon, majd a mozgatóneuronokra kerül az ingerület, ami végül beidegzi a harántcsíkolt izomszövetet. Az információ az ideg-izom szinapszison jut az izomrostok membránjába.

Külön említést érdemel a szomatikus reflexek működése, melynek összerendezését a központi idegrendszer felsőbb régiói, a homloklebeny hátsó része végzi. Kísérleteknek hála kiderült, hogy minél finomabb, precízebb mozgásra képes az adott testrész, annál nagyobb területet foglal el a homloklebenyből a testrész képviselete.
A homloklebeny kéregrészletének idegsejtjei a nagyagy belsejébe futnak. Attól függően, hogy a lefele szálló pályák átkapcsolódnak, vagy kikerülik a törzsmagvakat, beszélhetünk extrapiramidális- és piramidális rendszerről. Az extrapiramidális rendszer felelős a durva mozdulatok, a már megtanult, automatikus mozgások kivitelezéséért, míg a piramidális rendszer szükséges a pontos, finom mozgások beindításáért, valamint az új mozdulatok megtanulásáért.

Vegetatív működés

A vegetatív (autonóm) idegrendszer szabályozza a szervezet megannyi szövetének, szervének működését. Ilyenek a szívizomzat és a simaizom, a külső elválasztású mirigyek működése. Felelős a szervezet belső környezeti állandójának, a homeosztázisnak a megtartásáért.
A vegetatív idegrendszer két, szorosan együttműködő egységének jelenlétével biztosítja a belső állandósság megtartását. Ezeket nevezzük szimpatikus-, és a paraszimpatikus idegrendszernek.

A szimpatikus idegrendszer mozgósítja a szervezet energiáit, ezzel felkészítve a szervezetet egy esetleges támadás kivédésére, vagy az élelem megszerzésére. Szimpatikus hatásra a pupilla tágul, szűkülnek a bőr és az emésztőrendszer erei, csökken a vizeletkiválasztás mennyisége, növekszik a szívizom-összehúzódások száma.

A paraszimpatikus idegrendszer ezzel ellentétben nyugalmi állapotba helyezi a testet. Ilyenkor töltődnek fel a test energiaraktárai, tágulnak a bőr és tápcsatorna erei, megindul az emésztés folyamata, fokozódik a vese vizeletkiválasztása.

A vegetatív működések (szimpatikus és paraszimpatikus hatás) szabályozása a vegetatív reflexek szabályozásán, összerendezésén keresztül történik. Az egyszerű reflexekre a nyúltagyi elsődleges központok vannak hatással. Erre hatnak a másodlagos központok (híd, középagy).
Az idegrendszeren felül a hormonrendszer is hatással bír a vegetatív működésre, így közösen befolyásolják a táplálkozást, légzést és a keringést.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus
Dr. Mező Anita

Dr. Mező Anita

neurológus

Hírek

Fáradtság és látászavar is lehet a szklerózis multiplex korai tünete

Fáradtság és látászavar is lehet a szklerózis multiplex korai tünete

A szklerózis multiplex (SM) a központi idegrendszer hullámzóan vagy folyamatosan előrehaladó betegsége. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár ez a betegség jelenleg még nem gyógyítható, de korán elkezdett speciális kezeléssel eredményesen ...
Okozhat-e a légszennyezettség idegrendszeri tüneteket?

Okozhat-e a légszennyezettség idegrendszeri tüneteket?

Évről évre egyre több figyelmeztetést hallhatunk a levegő szennyezettségéről. De vajon a szubjektív érzéseinken túl hatással van-e a légszennyezettség, a szmog az idegrendszeri működésre? A kérdésre dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus ...
A koordinációs zavarok, a beszéd érthetetlensége is lehet kisagyi ataxia tünete

A koordinációs zavarok, a beszéd érthetetlensége is lehet kisagyi ataxia tünete

Az izommozgások rendezettségének zavara, a többek közt a beszédet, a szemmozgásokat, a járást érintő rendellenesség az ataxia. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokról az állapotokról, betegségekről beszélt, amelyek ataxiához vezethetnek, valamint felhívta a figyelmet ...

Prima Medica Egészséghálózat