Perifériás idegrendszer

Perifériás idegrendszer

Szerző: Neurológiai Központ | Létrehozva: 2019.08.23 11:22 | Módosítva: 2021.08.19 15:01

Az idegrendszer minden területe egy nagy egységként működik együtt, mely az egyes területek szoros kapcsolatát, egymásra való hatását igényli.
Az idegrendszer felosztása működési területek alapján:

  • érzőműködés
  • mozgatóműködés
  • vegetatív működés

Az érzőműködés

Az inger által kialakuló potenciálváltozás központi idegrendszerbe történő juttatását és feldolgozását nevezzük érzőműködésnek. Maga az érzet az agykéregben alakul ki, hiszen itt találhatóak a legfelsőbb agyi központok.
Az inger érzékelésére kialakult speciális sejtek a receptorsejtek. A receptorok által felfogott energiaformák a következőek lehetnek: mechanikai, fény, hő és kémiai energia.  Minden receptor alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkezik egyfajta, úgynevezett adekvát ingerre, energiaformára nézve.

Léteznek úgynevezett fájdalomérző receptorok, melyek a környező szövetek negatív irányú behatásával ingerelhetőek. Ezeknek a receptoroknak nincs adekvát ingerük.

A receptorok által felfogott ingerek akciós potenciálsorozatot indítanak el az idegek közvetítésével, melynek végeredményeként az agykéregben kialakul az érzet.

Az érzőműködéssel kapcsolatos fontosabb területek:

  • Látás
  • Hallás
  • Egyensúlyérzékelés
  • Ízlelés
  • Szaglás
  • Bőr érzőműködése

Mozgatóműködés

A periférián elhelyezkedő receptorok felfogják az ingerületet (például egy tűszúrást), majd a potenciálváltozás sorozat elindul az érzőidegsejtek axonján, átkapcsolódik a gerincvelőben az  interneuronokon, majd a mozgatóneuronokra kerül az ingerület, ami végül beidegzi a harántcsíkolt izomszövetet. Az információ az ideg-izom szinapszison jut az izomrostok membránjába.

Külön említést érdemel a szomatikus reflexek működése, melynek összerendezését a központi idegrendszer felsőbb régiói, a homloklebeny hátsó része végzi. Kísérleteknek hála kiderült, hogy minél finomabb, precízebb mozgásra képes az adott testrész, annál nagyobb területet foglal el a homloklebenyből a testrész képviselete.
A homloklebeny kéregrészletének idegsejtjei a nagyagy belsejébe futnak. Attól függően, hogy a lefele szálló pályák átkapcsolódnak, vagy kikerülik a törzsmagvakat, beszélhetünk extrapiramidális- és piramidális rendszerről. Az extrapiramidális rendszer felelős a durva mozdulatok, a már megtanult, automatikus mozgások kivitelezéséért, míg a piramidális rendszer szükséges a pontos, finom mozgások beindításáért, valamint az új mozdulatok megtanulásáért.

Vegetatív működés

A vegetatív (autonóm) idegrendszer szabályozza a szervezet megannyi szövetének, szervének működését. Ilyenek a szívizomzat és a simaizom, a külső elválasztású mirigyek működése. Felelős a szervezet belső környezeti állandójának, a homeosztázisnak a megtartásáért.
A vegetatív idegrendszer két, szorosan együttműködő egységének jelenlétével biztosítja a belső állandósság megtartását. Ezeket nevezzük szimpatikus-, és a paraszimpatikus idegrendszernek.

A szimpatikus idegrendszer mozgósítja a szervezet energiáit, ezzel felkészítve a szervezetet egy esetleges támadás kivédésére, vagy az élelem megszerzésére. Szimpatikus hatásra a pupilla tágul, szűkülnek a bőr és az emésztőrendszer erei, csökken a vizeletkiválasztás mennyisége, növekszik a szívizom-összehúzódások száma.

A paraszimpatikus idegrendszer ezzel ellentétben nyugalmi állapotba helyezi a testet. Ilyenkor töltődnek fel a test energiaraktárai, tágulnak a bőr és tápcsatorna erei, megindul az emésztés folyamata, fokozódik a vese vizeletkiválasztása.

A vegetatív működések (szimpatikus és paraszimpatikus hatás) szabályozása a vegetatív reflexek szabályozásán, összerendezésén keresztül történik. Az egyszerű reflexekre a nyúltagyi elsődleges központok vannak hatással. Erre hatnak a másodlagos központok (híd, középagy).
Az idegrendszeren felül a hormonrendszer is hatással bír a vegetatív működésre, így közösen befolyásolják a táplálkozást, légzést és a keringést.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus
Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

Hírek

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Karzsibbadás? ENG vizsgálattal diagnosztizálható az alagút szindróma

Az alagút szindróma a test több pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat, később izomsorvadást és mozgáskorlátozottságot okozva. Leggyakrabban azonban a karban, a kézben alakul ki. Dr. Mező Anita , a Neurológiai Központ neurológusa a diagnózis felállításának ...
A demencia 10 korai jele

A demencia 10 korai jele

A demencia szakkifejezés a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelent. Dr. Jakab Gábor PhD , a Neurológiai Központ neurológusa azokra a korai jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek észlelése esetén részletesen ki kell vizsgálni a beteget, sok esetben el kell kezdeni a gyógyszeres ...
Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Nem tud a sarkára állni? Peroneus alagút szindróma is lehet

Az alagút szindrómák tünetei kialakulhatnak gyorsan, pl. akut sérülés, vagy fokozatosan, lassabban, például ismétlődő mikrotrauma, vagy a perifériás idegek károsodását okozó betegségek (pl. cukorbetegség, rheumatoid arhritis, pajzsmirigy alulműködés), illetve toxikus tényezők (pl. alkohol) ...

Prima Medica Egészséghálózat