Fejfájás

A fejfájás tünetei:

• hányinger
• szédülés
• kettős látás

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

EEG vizsgálat

---

A fejfájás típusai: 

Primer és szekunder fejfájásról beszélhetünk, a különbségtételnek nagy hatása van a kezelésre vonatkozóan. 

A Primer – vagyis elsődleges fejfájásnak nincsenek nyilvánvaló fizikai okai, önálló betegségnek tekinthetőek. A leggyakoribbak:

• migrén
• tenziós fejfájás
• cluster fejfájás

Migrén

A migrén leginkább a fej egyik oldalát – ritkábban mindkét oldalát – érintő heves fejfájás, rohamokban jelentkező, visszatérő, lüktető fájdalom. Látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg. Többnyire fiatal korban jelentkezik, 40 év fölött ritka.

Tenziós fejfájás

Kétoldali, nyomó vagy szorító, enyhe vagy közepes erősségű fejfájás. Néhány percig, de akár napokig is eltarthat. Gyakrabban fordul elő idősebb embereknél. Előnyösebb, ha nem gyógyszeres kezelést alkalmazunk, hanem egyéb módszereket, mint pszichoterápiás módszerek vagy viselkedésterápiák.

Cluster-fejfájás

A migrén egyik különleges formája. A fájdalmak éjszaka kezdődnek, néhány óráig tartanak, majd 1-2 órás szünet után újra kezdődnek. Gyakran kíséri könnyezés és orrfolyás. A kiváltó okok és a kezelés is hasonló a migrénhez.

A szekunder fejfájások más körülmények vagy betegségek miatt merülnek fel, mint pl. fejsérülés, agyhártyagyulladás, másnaposság. A fejfájások kivizsgálása és kezelése szaktudást és gondos odafigyelést igényel, csak ezt követően lehet egyedi kezeléseket alkalmazni.

Secunder – vagyus másodlagos fejfájásbetegségek

Ide tartoznak a különböző megbetegedéseket kísérő fejfájások, mint koponyatraumák, daganatok, infekciók.

A fejfájás kivizsgálása

A legfontosabb – így legelső lépés, kideríteni a fejfájás okát! A szakorvos egy konzultáció keretében először a pácienst jelenlegi tüneteiről kérdezi ki, illetve korábbi betegségeiről, családban előforduló megbetegedésekről – korábbi leletek meglétekor azok áttekintése után kórelőzmény felállítása történik. Ezt követően állapotfelmérő vizsgálatokat végez.

Egyszerű kérdések, melyek ellenőrzik a páciens állapotát:

• mentális állapot és beszédkészség
• mozgás koordináció, járás, egyensúly
• izomerő
• látás
• egyéb érzékelési funkciók
• reflexek

Ezek segítségével megállapítható, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz,  de nem biztos, hogy egyértelműen meghatározza az okot. Ilyenkor további vizsgálatokra lehet szükséges a diagnózis felállításához.

Neurológiai vizsgálatok

• MR
• CT
• röntgen
• elektrofiziológiai vizsgálatok (EEG, ENG, EMG)
• laboratóriumi vizsgálatok