Neurológiai szempontból a fejfájás egyrészt egy tünet, másrészt anatómiai elváltozás nélküli, önálló fejfájásbetegség. A tünet mögött organikus idegrendszeri betegség keresendő, míg az elváltozás nélküli fejfájásbetegség esetén a kezelés célja a fájdalom megszüntetése gyógyszerrel. A lelki feszültségek, a felgyülemlett érzelmek, a túlterheltség is fejfájáshoz vezethetnek.
Primer és szekunder fejfájásról beszélhetünk, a különbségtételnek nagy hatása van a kezelésre vonatkozóan.
A Primer – vagyis elsődleges fejfájásnak nincsenek nyilvánvaló fizikai okai, önálló betegségnek tekinthetőek. A leggyakoribbak:
A migrén leginkább a fej egyik oldalát – ritkábban mindkét oldalát – érintő heves fejfájás, rohamokban jelentkező, visszatérő, lüktető fájdalom. Látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg. Többnyire fiatal korban jelentkezik, 40 év fölött ritka.
Kétoldali, nyomó vagy szorító, enyhe vagy közepes erősségű fejfájás. Néhány percig, de akár napokig is eltarthat. Gyakrabban fordul elő idősebb embereknél. Előnyösebb, ha nem gyógyszeres kezelést alkalmazunk, hanem egyéb módszereket, mint pszichoterápiás módszerek vagy viselkedésterápiák.
A migrén egyik különleges formája. A fájdalmak éjszaka kezdődnek, néhány óráig tartanak, majd 1-2 órás szünet után újra kezdődnek. Gyakran kíséri könnyezés és orrfolyás. A kiváltó okok és a kezelés is hasonló a migrénhez.
A szekunder fejfájások más körülmények vagy betegségek miatt merülnek fel, mint pl. fejsérülés, agyhártyagyulladás, másnaposság. A fejfájások kivizsgálása és kezelése szaktudást és gondos odafigyelést igényel, csak ezt követően lehet egyedi kezeléseket alkalmazni.
Secunder – vagyus másodlagos fejfájásbetegségek
Ide tartoznak a különböző megbetegedéseket kísérő fejfájások, mint koponyatraumák, daganatok, infekciók.
A legfontosabb – így legelső lépés, kideríteni a fejfájás okát! A szakorvos egy konzultáció keretében először a pácienst jelenlegi tüneteiről kérdezi ki, illetve korábbi betegségeiről, családban előforduló megbetegedésekről – korábbi leletek meglétekor azok áttekintése után kórelőzmény felállítása történik. Ezt követően állapotfelmérő vizsgálatokat végez.
Egyszerű kérdések, melyek ellenőrzik a páciens állapotát:
Ezek segítségével megállapítható, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz, de nem biztos, hogy egyértelműen meghatározza az okot. Ilyenkor további vizsgálatokra lehet szükséges a diagnózis felállításához.
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
EEG vizsgálat
Dr. Jakab Gábor PhD
neurológus
A Parkinson-kór nemi különbségeinek vizsgálatára számos tanulmány született, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb, mint a nőknél. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a nemek közti különbségekről beszélt a betegség tekintetében.
A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek. Ugyanakkor dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban fontos ismerni azokat a tüneteket, amelyekkel orvoshoz kell fordulni.
