Tartalom

Guillain-Barré szindrómához kapcsolódó neurológiai szolgáltatásaink
Mit jelent a Guillain-Barré szindróma?
Milyen okai lehetnek a Guillain-Barré szindróma kialakulásának?
Milyen tünetekkel jellemezhető a Guillain-Barré szindróma?
Mik a Guillain-Barré szindróma különböző típusai?
Hogyan zajlik a Guillain-Barré szindróma kivizsgálása?
Hogyan kezelhető a Guillain-Barré szindróma?

Guillain Barré szindrómához kapcsolódó neurológiai szolgáltatásaink

• szakorvosi vizit
• ENG/EMG vizsgálat
• gyógyszeres kezelés 
• gyógytorna 
• fizioterápia

Online Bejelentkezés

Dr. Prinz Géza

+36 30 313 8792

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mit jelent a Guillain-Barré szindróma?

A Guillain-Barré szindróma (GBS) egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer tévesen támadja meg a perifériás idegrendszert. Az immunrendszer a test elsődleges védelmi vonala a különböző fertőzések és betegségek ellen. Néha azonban az immunrendszer szabályozásába hiba csúszik és váratlanul a saját test sejtjei ellen támad. Ilyenkor alakulhatnak ki autoimmun betegségek, többek között a Guillain-Barré szindróma. A perifériás idegrendszer az agy és a gerincvelőn kívüli idegsejtekből és idegrostokból áll, amelyek az izmokat és a belső szerveket látják motoros, a bőrt pedig érző beidegzéssel. Guillain-Barré szindrómában ezek a perifériás idegek károsodnak, mert az immunrendszer „idegennek” ismeri fel őket és megpróbálja elpusztítani, ahogyan a kórokozókkal is teszi. A Guillain-Barré szindróma ezért oda vezet, hogy az izmok nem képesek többé megfelelően működni, és súlyos izomgyengeség, bénulás és más neurológiai tünetek léphetnek fel.

Milyen okai lehetnek a Guillain-Barré szindróma kialakulásának?

A Guillain-Barré szindróma pontos oka ismeretlen, de valószínűleg több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A Guillain-Barré szindrómában szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: például hasmenésen, felső légúti fertőzésen. Ez azt sugallja, hogy a Guillain-Barré szindróma kialakulásakor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, és ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjelenek, a fertőzés már lezajlott.

A Guillain Barré betegség kialakulását az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:

• Influenza vírusok
• Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz
• Cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz
• Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis
• Mycoplasma pneumoniae – tüdőgyulladást okoz
• Covid-19 vírus
• Zika vírus
• HIV/AIDS vírus
• Műtét
• Trauma
• Hodgkin-limfóma
• Oltások: Ritkán influenza elleni védőoltások vagy gyermekkori védőoltások is okozhatnak Guillain-Barré szindrómát.

Ezenkívül a Guillain-Barré szindróma kialakulását számos egyéb tényező is elősegítheti, például genetikai hajlam, stressz vagy egyéb betegségek. Az is fontos megjegyezni, hogy a Guillain-Barré szindróma nem fertőző, így nem terjed emberről emberre.

Kapcsolódó cikkünk

Okozhat-e a légszennyezettség idegrendszeri tüneteket?

Évről évre egyre több figyelmeztetést hallhatunk a levegő szennyezettségéről. De vajon a szubjektív érzéseinken túl hatással van-e a légszennyezettség, a szmog az idegrendszeri működésre? A kérdésre dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, ...

Milyen tünetekkel jellemezhető a Guillain-Barré szindróma?

A Guillain-Barré szindróma tünetei hirtelen kezdenek kialakulni, és gyakran pár nappal vagy hetekkel egy vírusfertőzés után jelentkeznek.

A Guillain-Barré szindróma leggyakoribb tünetei lehetnek:

• Izomgyengeség: Az izmok gyengesége a Guillain-Barré szindróma legjellemzőbb tünete. A jellegzetes klinikai megjelenés napok alatt lábujjaktól induló egyre feljebb terjedő mozgás gyengeség, melyet változó intenzitású érzészavar kísér. Kezdetben általában a lábakban és a karokban jelentkezik, majd fokozatosan terjedhet feljebb a testben. Súlyos esetben a teljes test lebénulhat.
• Légzési nehézségek: A súlyos Guillain-Barré szindróma eseteiben a légzőizmok gyengesége léphet fel, ami légzési nehézségeket okozhat és akár lélegeztetésre is szükség lehet. Ez a légző izmok érintettsége miatt alakulhat ki, amelyek a vázizmokhoz hasnolóan gyengülnek, bénulnak. Előfordulhat, hogy a beteg átmenetileg gépi lélegeztetésre is szorulhat a Guillain-Barré szindróma miatt.
• Érzészavarok: Az érintettek érzetvesztést vagy bizsergést tapasztalhatnak az érző idegeik károsodása miatt.
• Fájdalom: Az izmok és idegek károsodása fájdalmat is okozhat. A Guillain-Barré szindróma egyik jellemző tünete az erős derékfájás. A fájdalom éjszaka rosszabbodhat.
• Koordinációs problémák: A mozgások koordinációjának nehézségei is előfordulhatnak az izmok érintettsége miatt Guillain-Barré szindrómában.
• Arc mozgatásával járó nehézségek: Nehezített lehet a beszéd, rágást vagy nyelés Guillain-Barré szindrómában.
• Kettős látás vagy a szem mozgatásának képtelensége
• Nehézségek a hólyag vagy a bélműködés szabályozásában
• Szapora szívverés
• Alacsony vagy magas vérnyomás
• Általában 2 hétig tart a rosszabbodás, 2 hétig a tünetek stagnálnak majd lassú javulás spontán is elindulhat. Javasolt azonban a kezelés mielőbbi megkezdése, mivel a betegség kiterjedése előre nem látható, és akár olyan súlyos szövődményekkel is társulhat, mint a légzési nehézségek. A Guillain-Barré szindróma utáni felépülés hónapokat, éveket vehet igénybe.

Mik a Guillain-Barré szindróma különböző típusai?

A Guillain-Barré szindrómának több formája van. A fő típusok a következők:

• Akut gyulladásos demyelinizáló poliradikuloneuropátia (AIDP): Ez a Guillain-Barré szindróma leggyakoribb formája Európában. Az AIDP leggyakoribb jele az izomgyengeség, amely a test alsó részén kezdődik és felfelé terjed. Ebben a betegségben az idegeket borító mielinhüvely károsodik
• Miller-Fisher-szindróma (MFS): Sajátos formája a betegségnek az úgynevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség és a szemizmok változó mértékű működési zavara. Az MFS bizonytalan járással is jár.
• Az akut motoros axonális neuropátia (AMAN) és az akut motoros-érzékszervi axonális neuropátia (AMSAN): Főként ázsiai országokban gyakori a Guillain-Barré szindróma ezen típusa, jellemző rá, hogy maguk az idegrostok (axon) károsodnak.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  Mozgásszervi fájdalmak csillapítása - Fájdalom Központ
  Ezek a leggyakoribb autoimmun betegségek - Immun Központ
  Szemhéj-csüngés és végtaggyengeség: a myastenia gravis tünete lehet - Neurológiai Központ
  A Zika vírus Guillain-Barré szindrómát is okozhat? - Immun Központ

Hogyan zajlik a Guillain-Barré szindróma kivizsgálása?

A Guillain-Barré szindróma diagnózisának első alkalommal történő felállítása nem egyszerű. A jelentkező tüneteket olyan, egyéb neurológiai károsodással járó kórképektől kell differenciálni, mint például a botulizmus, meningitis vagy nehézfém (arzén, higany, ólom) mérgezés. A Guillain-Barré szindróma diagnózisa általában klinikai megfigyeléseken és laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A spinalis folyadék elemzése és az elektromiográfia (EMG) hasznos eszközök lehetnek a diagnózis megerősítésében.

A Guillain-Barré szindróma kivizsgálásában alkalmazott módszerek:

• Anamnézis felvétel: A beteg alapos kikérdezése, a klinikai kórtörténet ismerete nagyon fontos, hogy a tünetek jelentkezésének ideje, sorrendje és egyéb „részletek” kiderüljenek a klinikus számára. A Guillain-Barré szindróma kialakulása kapcsán különösen fontos, hogy átesett-e a beteg fertőzésen a közelmúltban.
• Gerinc csapolás: A Guillain-Barré szindrómában szenvedőknél a gerincvelői folyadék fehérje tartalma általában emelkedett, így ennek vizsgálata segíti a pontos diagnózist. Lumbár punkció során egy kis mintát vesznek a gerincvelői folyadékból az alsó háti szakasz területén, a mintát pedig laborban megvizsgálják. Guillain-Barré szindrómában szenvedőknél a gerincvelői folyadék fehérje tartalma általában emelkedett, azonban a liquor sejtszám nem változik.
• Elektromiográfia - EMG, Elektroneurolgráfia – ENG: Guillain-Barré szindrómában jellegzetes eltérések láthatóak ezekkel a képalkotó eljárásokkal. Fontos támpontot biztosít a kórlefolyás időtartamára is az EMG/ENG vizsgálat. Amennyiben a velőshüvelyek károsodtak csak, a gyógyulás sokkal gyorsabb lesz, mintha a tengelyfonalak is.

Hogyan kezelhető a Guillain-Barré szindróma?

Sajnos a Guillain-Barré szindrómára, mint a legtöbb autoimmun betegségre, még nincs specifikus gyógyító kezelés, de a tünetek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére számos terápiás lehetőség áll rendelkezésre. Ezek közé tartozik az intravénás immunoglobulin terápia, amely megerősíti az immunrendszert és csökkenti az autoimmun reakciót. A plazmaferézis is hatékony lehet, mivel eltávolítja a vérplazmából az idegeket károsító autoimmun antitesteket. A betegeknek gyakran intenzív rehabilitációra is szükségük van a mozgásfunkciók visszaállításához és a teljes gyógyuláshoz. A Guillain-Barré szindróma gyógyítása ezért olyan intézményben célszerű, ahol gépi lélegeztetési háttér is rendelkezésre áll, illetve kellő tapasztalattal bíró gyógytornász rehabilitációs szakember segíti a teljes felépülést.

A Guillain-Barré szindróma kezelésének egyik célja, hogy csökkentsük a szervezet részéről érkező immunválaszt. A másik cél elősegíteni, támogatni a szervezet funkcióit (mint például a légzés támogatása) amíg az idegrendszer "felépül".

A Guillain-Barré szindrómában alkalmazott kezelések:

• Plasmapheresis (plazmacsere)
• Intravénás Immunglobulin
• Egyéb tüneti kezelések: pl. fájdalomcsillapítás
• Gyógytorna, rehabilitáció 

A Guillain-Barré szindróma gyógyulása akár több évig is eltarthat, a legtöbb ember azonban hat hónappal a tünetek megjelenése után már újra tud járni. Néhány embernél maradandó hatásokat okozhat a Guillain-Barré szindróma, mint például gyengeség, zsibbadás vagy fáradtság.

A Guillain-Barré szindróma tehát egy ritka, de súlyos autoimmun idegrendszeri betegség, amely hirtelen izomgyengeséget és más neurológiai tüneteket okoz. Bár nincs gyógymódja, a megfelelő kezelések és támogatás segíthetnek a betegeknek a gyógyulásban. Fontos, hogy azok, akiknél egyéltalán felmerül a Guillain-Barré szindróma gyanúja, azonnal forduljanak orvoshoz. A Guillain-Barré szindróma lefolyása kiszámíthatatlan és akár életveszélyes légzési nehézséget is okozhat, így elengedhetetlen a korai diagnózis és kezelés.

Téma szakértője

• Dr. Prinz Géza

• Szakterületek:
  • neurológus, pszichiáter, infektológus
• Specialitások:

   

  • epilepszia
  • demencia, Alzheimer kór
  • idegzsába (neuralgia)
  • gerincből kiinduló fájdalmak
  • agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

   

  *A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez!

   

  Rendelés típusa: 

  • Személyes, rendelői vizit

   

ONLINE bejelentkezés

+36 30 313 8792

Kapcsolat