Guillain Barre szindróma
A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet. A következő cikkben összefoglaltuk a Guillan-Barré szindróma legfontosabb ismereteit.
Tartalom
Guillain-Barré szindrómához kapcsolódó neurológiai szolgáltatásaink
Mit jelent a Guillain-Barré szindróma?
Milyen okai lehetnek a Guillain-Barré szindróma kialakulásának?
Milyen tünetekkel jellemezhető a Guillain-Barré szindróma?
Mik a Guillain-Barré szindróma különböző típusai?
Hogyan zajlik a Guillain-Barré szindróma kivizsgálása?
Hogyan kezelhető a Guillain-Barré szindróma?
Guillain Barré szindrómához kapcsolódó neurológiai szolgáltatásaink
- szakorvosi vizit
- ENG/EMG vizsgálat
- gyógyszeres kezelés
- gyógytorna
- fizioterápia
Online Bejelentkezés
Dr. Prinz Géza
I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Mit jelent a Guillain-Barré szindróma?
A Guillain-Barré szindróma (GBS) egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer tévesen támadja meg a perifériás idegrendszert. Az immunrendszer a test elsődleges védelmi vonala a különböző fertőzések és betegségek ellen. Néha azonban az immunrendszer szabályozásába hiba csúszik és váratlanul a saját test sejtjei ellen támad. Ilyenkor alakulhatnak ki autoimmun betegségek, többek között a Guillain-Barré szindróma. A perifériás idegrendszer az agy és a gerincvelőn kívüli idegsejtekből és idegrostokból áll, amelyek az izmokat és a belső szerveket látják motoros, a bőrt pedig érző beidegzéssel. Guillain-Barré szindrómában ezek a perifériás idegek károsodnak, mert az immunrendszer „idegennek” ismeri fel őket és megpróbálja elpusztítani, ahogyan a kórokozókkal is teszi. A Guillain-Barré szindróma ezért oda vezet, hogy az izmok nem képesek többé megfelelően működni, és súlyos izomgyengeség, bénulás és más neurológiai tünetek léphetnek fel.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen okai lehetnek a Guillain-Barré szindróma kialakulásának?
A Guillain-Barré szindróma pontos oka ismeretlen, de valószínűleg több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A Guillain-Barré szindrómában szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: például hasmenésen, felső légúti fertőzésen. Ez azt sugallja, hogy a Guillain-Barré szindróma kialakulásakor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, és ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjelenek, a fertőzés már lezajlott.
A Guillain Barré betegség kialakulását az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:
- Influenza vírusok
- Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz
- Cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz
- Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis
- Mycoplasma pneumoniae – tüdőgyulladást okoz
- Covid-19 vírus
- Zika vírus
- HIV/AIDS vírus
- Műtét
- Trauma
- Hodgkin-limfóma
- Oltások: Ritkán influenza elleni védőoltások vagy gyermekkori védőoltások is okozhatnak Guillain-Barré szindrómát.
Ezenkívül a Guillain-Barré szindróma kialakulását számos egyéb tényező is elősegítheti, például genetikai hajlam, stressz vagy egyéb betegségek. Az is fontos megjegyezni, hogy a Guillain-Barré szindróma nem fertőző, így nem terjed emberről emberre. Kapcsolódó cikkünk
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz
Milyen tünetekkel jellemezhető a Guillain-Barré szindróma?
A Guillain-Barré szindróma tünetei hirtelen kezdenek kialakulni, és gyakran pár nappal vagy hetekkel egy vírusfertőzés után jelentkeznek.
A Guillain-Barré szindróma leggyakoribb tünetei lehetnek:
- Izomgyengeség: Az izmok gyengesége a Guillain-Barré szindróma legjellemzőbb tünete. A jellegzetes klinikai megjelenés napok alatt lábujjaktól induló egyre feljebb terjedő mozgás gyengeség, melyet változó intenzitású érzészavar kísér. Kezdetben általában a lábakban és a karokban jelentkezik, majd fokozatosan terjedhet feljebb a testben. Súlyos esetben a teljes test lebénulhat.
- Légzési nehézségek: A súlyos Guillain-Barré szindróma eseteiben a légzőizmok gyengesége léphet fel, ami légzési nehézségeket okozhat és akár lélegeztetésre is szükség lehet. Ez a légző izmok érintettsége miatt alakulhat ki, amelyek a vázizmokhoz hasnolóan gyengülnek, bénulnak. Előfordulhat, hogy a beteg átmenetileg gépi lélegeztetésre is szorulhat a Guillain-Barré szindróma miatt.
- Érzészavarok: Az érintettek érzetvesztést vagy bizsergést tapasztalhatnak az érző idegeik károsodása miatt.
- Fájdalom: Az izmok és idegek károsodása fájdalmat is okozhat. A Guillain-Barré szindróma egyik jellemző tünete az erős derékfájás. A fájdalom éjszaka rosszabbodhat.
- Koordinációs problémák: A mozgások koordinációjának nehézségei is előfordulhatnak az izmok érintettsége miatt Guillain-Barré szindrómában.
- Arc mozgatásával járó nehézségek: Nehezített lehet a beszéd, rágást vagy nyelés Guillain-Barré szindrómában.
- Kettős látás vagy a szem mozgatásának képtelensége
- Nehézségek a hólyag vagy a bélműködés szabályozásában
- Szapora szívverés
- Alacsony vagy magas vérnyomás
- Általában 2 hétig tart a rosszabbodás, 2 hétig a tünetek stagnálnak majd lassú javulás spontán is elindulhat. Javasolt azonban a kezelés mielőbbi megkezdése, mivel a betegség kiterjedése előre nem látható, és akár olyan súlyos szövődményekkel is társulhat, mint a légzési nehézségek. A Guillain-Barré szindróma utáni felépülés hónapokat, éveket vehet igénybe.
Mik a Guillain-Barré szindróma különböző típusai?
A Guillain-Barré szindrómának több formája van. A fő típusok a következők:
- Akut gyulladásos demyelinizáló poliradikuloneuropátia (AIDP): Ez a Guillain-Barré szindróma leggyakoribb formája Európában. Az AIDP leggyakoribb jele az izomgyengeség, amely a test alsó részén kezdődik és felfelé terjed. Ebben a betegségben az idegeket borító mielinhüvely károsodik
- Miller-Fisher-szindróma (MFS): Sajátos formája a betegségnek az úgynevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség és a szemizmok változó mértékű működési zavara. Az MFS bizonytalan járással is jár.
- Az akut motoros axonális neuropátia (AMAN) és az akut motoros-érzékszervi axonális neuropátia (AMSAN): Főként ázsiai országokban gyakori a Guillain-Barré szindróma ezen típusa, jellemző rá, hogy maguk az idegrostok (axon) károsodnak.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Mozgásszervi fájdalmak csillapítása - Fájdalom Központ
Ezek a leggyakoribb autoimmun betegségek - Immun Központ
Szemhéj-csüngés és végtaggyengeség: a myastenia gravis tünete lehet - Neurológiai Központ
A Zika vírus Guillain-Barré szindrómát is okozhat? - Immun Központ
Hogyan zajlik a Guillain-Barré szindróma kivizsgálása?
A Guillain-Barré szindróma diagnózisának első alkalommal történő felállítása nem egyszerű. A jelentkező tüneteket olyan, egyéb neurológiai károsodással járó kórképektől kell differenciálni, mint például a botulizmus, meningitis vagy nehézfém (arzén, higany, ólom) mérgezés. A Guillain-Barré szindróma diagnózisa általában klinikai megfigyeléseken és laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A spinalis folyadék elemzése és az elektromiográfia (EMG) hasznos eszközök lehetnek a diagnózis megerősítésében.
A Guillain-Barré szindróma kivizsgálásában alkalmazott módszerek:
- Anamnézis felvétel: A beteg alapos kikérdezése, a klinikai kórtörténet ismerete nagyon fontos, hogy a tünetek jelentkezésének ideje, sorrendje és egyéb „részletek” kiderüljenek a klinikus számára. A Guillain-Barré szindróma kialakulása kapcsán különösen fontos, hogy átesett-e a beteg fertőzésen a közelmúltban.
- Gerinc csapolás: A Guillain-Barré szindrómában szenvedőknél a gerincvelői folyadék fehérje tartalma általában emelkedett, így ennek vizsgálata segíti a pontos diagnózist. Lumbár punkció során egy kis mintát vesznek a gerincvelői folyadékból az alsó háti szakasz területén, a mintát pedig laborban megvizsgálják. Guillain-Barré szindrómában szenvedőknél a gerincvelői folyadék fehérje tartalma általában emelkedett, azonban a liquor sejtszám nem változik.
- Elektromiográfia - EMG, Elektroneurolgráfia – ENG: Guillain-Barré szindrómában jellegzetes eltérések láthatóak ezekkel a képalkotó eljárásokkal. Fontos támpontot biztosít a kórlefolyás időtartamára is az EMG/ENG vizsgálat. Amennyiben a velőshüvelyek károsodtak csak, a gyógyulás sokkal gyorsabb lesz, mintha a tengelyfonalak is.
Hogyan kezelhető a Guillain-Barré szindróma?
Sajnos a Guillain-Barré szindrómára, mint a legtöbb autoimmun betegségre, még nincs specifikus gyógyító kezelés, de a tünetek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére számos terápiás lehetőség áll rendelkezésre. Ezek közé tartozik az intravénás immunoglobulin terápia, amely megerősíti az immunrendszert és csökkenti az autoimmun reakciót. A plazmaferézis is hatékony lehet, mivel eltávolítja a vérplazmából az idegeket károsító autoimmun antitesteket. A betegeknek gyakran intenzív rehabilitációra is szükségük van a mozgásfunkciók visszaállításához és a teljes gyógyuláshoz. A Guillain-Barré szindróma gyógyítása ezért olyan intézményben célszerű, ahol gépi lélegeztetési háttér is rendelkezésre áll, illetve kellő tapasztalattal bíró gyógytornász rehabilitációs szakember segíti a teljes felépülést.
A Guillain-Barré szindróma kezelésének egyik célja, hogy csökkentsük a szervezet részéről érkező immunválaszt. A másik cél elősegíteni, támogatni a szervezet funkcióit (mint például a légzés támogatása) amíg az idegrendszer "felépül".
A Guillain-Barré szindrómában alkalmazott kezelések:
- Plasmapheresis (plazmacsere)
- Intravénás Immunglobulin
- Egyéb tüneti kezelések: pl. fájdalomcsillapítás
- Gyógytorna, rehabilitáció
A Guillain-Barré szindróma gyógyulása akár több évig is eltarthat, a legtöbb ember azonban hat hónappal a tünetek megjelenése után már újra tud járni. Néhány embernél maradandó hatásokat okozhat a Guillain-Barré szindróma, mint például gyengeség, zsibbadás vagy fáradtság.
A Guillain-Barré szindróma tehát egy ritka, de súlyos autoimmun idegrendszeri betegség, amely hirtelen izomgyengeséget és más neurológiai tüneteket okoz. Bár nincs gyógymódja, a megfelelő kezelések és támogatás segíthetnek a betegeknek a gyógyulásban. Fontos, hogy azok, akiknél egyéltalán felmerül a Guillain-Barré szindróma gyanúja, azonnal forduljanak orvoshoz. A Guillain-Barré szindróma lefolyása kiszámíthatatlan és akár életveszélyes légzési nehézséget is okozhat, így elengedhetetlen a korai diagnózis és kezelés.
*A Neurológiai Központban Dr. Prinz Géza kizárólag neurológiai ellátást végez! Rendelés típusa: Téma szakértője
Dr. Prinz Géza
