Guillain Barre szindróma

A Guillain Barré szindróma okai

A Guillain Barré szindróma pontos oka ismeretlen. Ugyanakkor a betegségben szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: hasmenés, felső légúti fertőzés stb., ami azt sugallja, hogy ilyenkor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, s ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjellenek, a fertőzés már lezajlott.

A Guillain Barré betegség kialakulását még az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:

• influenza vírusok
• Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz

• cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz
• Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis 
• Mycoplasma  pneumoniae – tüdőgyulladást okoz
• HIV/AIDS vírus
• Oltások

A Guillain-Barré szindróma tünetei lehetnek:

• a jellegzetes klinikai megjelenés napok alatt lábujjaktól induló egyre feljebb terjedő mozgás gyengeség, melyet változó intenzitású érzészavar kísér
• gyakran a törzsizomzat "átugrásával" a felső végtagokon is a kezekből fölfelé terjedő gyengeség jelentkezik
• ritkán a légző izmok érintettsége miatt légzési elégtelenség is felléphet. Előfordulhat, hogy a beteg átmenetileg gépi lélegeztetésre is szorulhat
• sajátos formája a betegségnek az únevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség, szemizmok változó mértékű működés zavara
• általában 2 hétig tart a rosszabbodás, 2 hétig a tünetek stagnálnak majd lassú javulás spontán is elindulhat. Javasolt a kezelés mielőbbi megkezdése, mivel a betegség kiterjedése előre nem látható

A Guillain-Barré diagnózisának felállítása:

 A Guillain Barré szindróma diagnózisának első alkalommal történő felállítása nem egyszerű. A jelentkező tüneteket egyéb neurológiai károsodással járó kórképektől kell differenciálni, mint: botulizmus, meningitis vagy nehézfém (arzén, higany, ólom) mérgezés.

Anamnézis felvétel:

A beteg alapos kikérdezése, a klinikai kórtörténet ismerete nagyon fontos, hogy a tünetek jelentkezésének ideje, sorrendje és egyéb „részletek” kiderüljenek a klinikus számára.  

Gerinc csapolás:

Lumbár punkció során egy kis mintát vesznek a gerincvelői folyadékból; ezt laborban megvizsgálják. Guillain Barré szindrómában szenvedőknél a gerincvelői folyadék fehérje tartalma általában emelkedett, azonban a liquor sejtszám nem változik.

Elektromiográfia - EMG, Elektroneurolgráfia - ENG e betegségekben jellegzetes eltéréseket mutat. Fontos támpontot biztosít a kórlefolyás időtartamára. Amennyiben a velőshüvelyek károsodtak csak, a gyógyulás sokkal gyorsabb lesz, mintha a tengelyfonalak is.

A Guillan Barré szindróma kezelése:

A betegség gyógyítása olyan intézményben célszerű, ahol gépi lélegeztetési háttér rendelkezésre áll, illetve kellő tapasztalattal bíró gyógytornász rehabilitációs szakember segíti a teljes felépülést.

A kezelés célja: csökkenteni a szervezet részéről érkező immunválaszt és elősegíteni, támogatni a szervezet funkcióit, mint a légzés támogatása, amíg az idegrendszer "felépül".

Plasmapheresis (plazmacsere)

Intravénás Immunoglobulin

Egyéb kezelések

• tüneti kezelések: pl. fájdalomcsillapítás
• gyógytorna, rehabilitáció

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

---