Guillain Barre szindróma

Guillain Barre szindróma

Szerző: dr. Babai László | Létrehozva: 2019.08.21 11:30 | Módosítva: 2021.03.16 15:00

 

A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autóimmun betegség, amely a perifériás,- elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan Barré szindrómánál a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket, és olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászásérzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.

A Guillain Barré szindróma okai

A Guillain Barré szindróma pontos oka ismeretlen. Ugyanakkor a betegségben szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: hasmenés, felső légúti fertőzés stb., ami azt sugallja, hogy ilyenkor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, s ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjellenek, a fertőzés már lezajlott.

A Guillain Barré betegség kialakulását még az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:

  • influenza vírusok
  • Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz
  • cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz
  • Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis 
  • Mycoplasma  pneumoniae – tüdőgyulladást okoz
  • HIV/AIDS vírus
  • Oltások

Az erős derékfájás is lehet a Guillain Barre szindróma tünete


A Guillain-Barré szindróma tünetei lehetnek:

  • a jellegzetes klinikai megjelenés napok alatt lábujjaktól induló egyre feljebb terjedő mozgás gyengeség, melyet változó intenzitású érzészavar kísér
  • gyakran a törzsizomzat "átugrásával" a felső végtagokon is a kezekből fölfelé terjedő gyengeség jelentkezik
  • ritkán a légző izmok érintettsége miatt légzési elégtelenség is felléphet. Előfordulhat, hogy a beteg átmenetileg gépi lélegeztetésre is szorulhat
  • sajátos formája a betegségnek az únevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség, szemizmok változó mértékű működés zavara
  • általában 2 hétig tart a rosszabbodás, 2 hétig a tünetek stagnálnak majd lassú javulás spontán is elindulhat. Javasolt a kezelés mielőbbi megkezdése, mivel a betegség kiterjedése előre nem látható

A Guillain-Barré diagnózisának felállítása:

 A Guillain Barré szindróma diagnózisának első alkalommal történő felállítása nem egyszerű. A jelentkező tüneteket egyéb neurológiai károsodással járó kórképektől kell differenciálni, mint: botulizmus, meningitis vagy nehézfém (arzén, higany, ólom) mérgezés.

Anamnézis felvétel:

A beteg alapos kikérdezése, a klinikai kórtörténet ismerete nagyon fontos, hogy a tünetek jelentkezésének ideje, sorrendje és egyéb „részletek” kiderüljenek a klinikus számára.  

Guillain Barré szindrómában szenvedőknél a gerincvelői folyadék fehérje tartalma általában emelkedett.

Gerinc csapolás:

Lumbár punkció során egy kis mintát vesznek a gerincvelői folyadékból; ezt laborban megvizsgálják. Guillain Barré szindrómában szenvedőknél a gerincvelői folyadék fehérje tartalma általában emelkedett, azonban a liquor sejtszám nem változik.

Elektromiográfia - EMG, Elektroneurolgráfia - ENG e betegségekben jellegzetes eltéréseket mutat. Fontos támpontot biztosít a kórlefolyás időtartamára. Amennyiben a velőshüvelyek károsodtak csak, a gyógyulás sokkal gyorsabb lesz, mintha a tengelyfonalak is.

A Guillan Barré szindróma kezelése:

A betegség gyógyítása olyan intézményben célszerű, ahol gépi lélegeztetési háttér rendelkezésre áll, illetve kellő tapasztalattal bíró gyógytornász rehabilitációs szakember segíti a teljes felépülést.

A kezelés célja: csökkenteni a szervezet részéről érkező immunválaszt és elősegíteni, támogatni a szervezet funkcióit, mint a légzés támogatása, amíg az idegrendszer "felépül".

Plasmapheresis (plazmacsere)

Intravénás Immunoglobulin

Egyéb kezelések

  • tüneti kezelések: pl. fájdalomcsillapítás
  • gyógytorna, rehabilitáció

Téma szakértője

  • Dr. Prinz Géza

  • Szakterületek:
    • neurológus, pszichiáter, infektológus
  • Specialitások:
    • COVID neurológiai szövődményei
    • epilepszia
    • demencia, Alzheimer kór
    • idegzsába (neuralgia)
    • gerincből kiinduló fájdalmak
    • agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa: 

    • Személyes, rendelői vizit

    Páciensek fogadása COVID fertőzés után:

    • negatív PCR lelet

Hírek

Miért hasznos az ENG/EMG vizsgálat a neurológiában?

Miért hasznos az ENG/EMG vizsgálat a neurológiában?

A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni.  Dr. Torák Gyöngyi, a Neurológiai Központ neurológusa, neurofiziológus válaszolt a kérdésekre.

Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet

Izomgyengeség, érzészavar? COVID-19 utáni tünet is lehet

Az már egyre inkább közismert, hogy a koronavírus fertőzés a központi és a perifériás (környéki) idegrendszerre is hatással van. Utóbbi jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés, azonban egyre többen tapasztalják az érző- és mozgató idegeket érintő panaszokat is. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a COVID-hoz köthető neuropátia furcsa, nehezen azonosítható tüneteire hívta fel a figyelmet.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársak

Dr. Mező Anita neurológus
Dr. Prinz Géza neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Torák Gyöngyi neurológus, neurofiziológus
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus
Dr. Jakab Gábor PhD neurológus

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat