A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autóimmun betegség, amely a perifériás,- elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan Barré szindrómánál a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket, és olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászásérzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.
A Guillain Barré szindróma pontos oka ismeretlen. Ugyanakkor a betegségben szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: hasmenés, felső légúti fertőzés stb., ami azt sugallja, hogy ilyenkor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, s ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjellenek, a fertőzés már lezajlott.
A Guillain Barré szindróma diagnózisának első alkalommal történő felállítása nem egyszerű. A jelentkező tüneteket egyéb neurológiai károsodással járó kórképektől kell differenciálni, mint: botulizmus, meningitis vagy nehézfém (arzén, higany, ólom) mérgezés.
A beteg alapos kikérdezése, a klinikai kórtörténet ismerete nagyon fontos, hogy a tünetek jelentkezésének ideje, sorrendje és egyéb „részletek” kiderüljenek a klinikus számára.
Lumbár punkció során egy kis mintát vesznek a gerincvelői folyadékból; ezt laborban megvizsgálják. Guillain Barré szindrómában szenvedőknél a gerincvelői folyadék fehérje tartalma általában emelkedett, azonban a liquor sejtszám nem változik.
Elektromiográfia - EMG, Elektroneurolgráfia - ENG e betegségekben jellegzetes eltéréseket mutat. Fontos támpontot biztosít a kórlefolyás időtartamára. Amennyiben a velőshüvelyek károsodtak csak, a gyógyulás sokkal gyorsabb lesz, mintha a tengelyfonalak is.
A betegség gyógyítása olyan intézményben célszerű, ahol gépi lélegeztetési háttér rendelkezésre áll, illetve kellő tapasztalattal bíró gyógytornász rehabilitációs szakember segíti a teljes felépülést.
A kezelés célja: csökkenteni a szervezet részéről érkező immunválaszt és elősegíteni, támogatni a szervezet funkcióit, mint a légzés támogatása, amíg az idegrendszer "felépül".
Plasmapheresis (plazmacsere)
Intravénás Immunoglobulin
Egyéb kezelések
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Prinz Géza
neurológus, pszichiáter, infektológus
A Parkinson-kór nemi különbségeinek vizsgálatára számos tanulmány született, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb, mint a nőknél. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a nemek közti különbségekről beszélt a betegség tekintetében.
A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek. Ugyanakkor dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban fontos ismerni azokat a tüneteket, amelyekkel orvoshoz kell fordulni.
