Remegés

Remegés

Szerző: Neurológiai Központ | Módosítva: 2024.06.04 14:18

A remegés – vagy orvosi nevén tremor egy akaratlan, ritmusos mozgás, amit az izmok ismétlődő összehúzódása és elernyedése vált ki. Leginkább a végtagok, a fej, a hang remegése mutatkozik, melyet nem vagyunk képesek akaratlagosan megállítani, kontrollálni.

Mi is az a remegés?

A remegés típusai

A remegés okai 

A remegés kivizsgálása

A remegés kezelése

Kapcsolódó szolgáltatásaink remegés esetén:

  • szakorvosi vizit
  • EMG
  • CT
  • MR
  • labor
  • gyógyszeres kezelés
  • oki háttér kivizsgálása
  • életmód terápia

Mi is az a remegés?

A remegés nem betegség, hanem tünet, ami különböző betegségek kísérő tüneteként jelentkezhet. Nem ritka kórállapot, minden negyedik embernél jelentkezik élete folyamán.

A remegés, orvosi kifejezéssel tremor, az izmok akaratlan és ritmikus mozgása, amely a test bármely részét érintheti. Leggyakrabban a kezekben, karokban, fejben, arcban, törzsben vagy lábakban jelentkezik. A remegés hátterében számos különböző ok állhat, és különböző típusai léteznek, attól függően, hogy milyen tényezők váltják ki és mely testrészeket érintik.

A remegés lehet fiziológiai, azaz normális reakció bizonyos körülményekre, mint például stressz, fáradtság, hideg, vagy izgatottság. Az ilyen típusú remegés általában átmeneti és nem jelez komoly egészségügyi problémát. Azonban, amikor a remegés tartósan fennáll vagy súlyosbodik, mögöttes egészségügyi állapotokat jelezhet.

A leggyakoribb típus az esszenciális tremor, amely többnyire a kezekben jelentkezik, de érintheti a fejet, a hangot és más testrészeket is. Ez a fajta remegés gyakran örökletes, és bár bármely életkorban előfordulhat, általában idősebb korban válik gyakoribbá és kifejezettebbé.

A remegés okai között szerepelhetnek neurológiai betegségek, mint a Parkinson-kór, sclerosis multiplex, stroke, vagy traumás agysérülés. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat, ahogy anyagcserezavarok, például pajzsmirigy túlműködés vagy hypoglykaemia is okozhatják. Toxinok, mint az alkohol, drogok vagy nehézfémek is kiválthatják a remegést.

A remegés kezelése nagymértékben függ az okától és típusától. Gyógyszeres kezeléssel, mint béta-blokkolók vagy antikonvulzánsok, sok esetben enyhíthetők a tünetek. Parkinson-kór esetén dopaminerg gyógyszerek lehetnek hatékonyak. Súlyosabb esetekben, ahol a gyógyszeres kezelés nem elegendő, műtéti beavatkozás, például mély agyi stimuláció is szóba jöhet.

Összességében, a remegés sokféle formában és okból jelentkezhet, és fontos az orvosi kivizsgálás a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés meghatározása érdekében.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A remegés típusai

A remegés számos típusba sorolható, és mindegyik különböző okokból eredhet. Itt összefoglalva lehet megtalálni a remegés  legfőbb típusait:

  • Esszenciális remegés
    • Az esszenciális remegés a leggyakoribb típusú remegés, amely főként a kezek remegését okozza, de a fej, a hang vagy más testrészek remegését is előidézheti. Ez a remegés gyakran örökletes, és az életkor előrehaladtával súlyosbodhat. Az esszenciális remegés általában finom motoros tevékenységek során jelentkezik, mint például írás vagy evés közben.
  • Parkinson-kórhoz társuló remegés
    • A Parkinson-kór egyik jellegzetes tünete a remegés, amelyet nyugalmi remegésnek is neveznek. Ez a remegés leggyakrabban akkor jelentkezik, amikor az érintett testrész nem végez aktív mozgást, például amikor a kezek nyugalomban vannak. A Parkinson-kórhoz társuló remegés általában egyoldali és lassú, ritmikus mozgású remegés formájában jelenik meg.
  • Dystoniás remegés
    • A dystoniás remegés a dystonia nevű mozgászavarral társul, amely az izmok akaratlan összehúzódását okozza, rendellenes testtartásokat és mozgásokat eredményezve. A dystoniás remegés általában szabálytalan és aszimmetrikus remegés, és gyakran egy adott testhelyzet vagy mozdulat váltja ki.
  • Cerebelláris remegés
    • A cerebelláris remegés a kisagy károsodása miatt alakul ki, amely a mozgások koordinációjáért felelős. Ez a remegés leggyakrabban a célirányolt mozgások során jelentkezik, például amikor valaki megpróbál elérni egy tárgyat, vagy az orra hegyére próbálja tenni a mutatóujját. A cerebelláris remegés szélesebb amplitúdójú és lassabb remegés, mint más típusok.
  • Pszichogén remegés
    • A pszichogén remegés pszichológiai tényezők, mint például szorongás vagy stressz hatására alakul ki. Jellemzője, hogy hirtelen kezdődik és végződik, és az intenzitása változó lehet. A pszichogén remegés gyakran társul más pszichoszomatikus tünetekkel.
  • Orthosztatikus remegés
    • Az orthosztatikus remegés gyors, ritmikus remegés, amely álló helyzetben jelentkezik, és eltűnik vagy jelentősen csökken ülő vagy fekvő helyzetben. Ez a remegés rendkívül gyors frekvenciájú, és gyakran egyensúlyvesztést és bizonytalanságot okoz állás közben.
  • Fiziológiai remegés
    • A fiziológiai remegés minden egészséges embernél jelen van, bár általában olyan enyhe, hogy nem érzékelhető. Bizonyos körülmények, mint például fáradtság, stressz, koffein vagy bizonyos gyógyszerek szedése, felerősíthetik ezt a természetes remegést.
  • Rubralis remegés
    • A rubralis remegés, más néven Holmes-tremor, a középagy károsodása miatt alakul ki, és jellemzően kombinálja a nyugalmi, szándékos és poszturális remegés jellemzőit. Ez a remegés lassú és nagy amplitúdójú remegés.
  • Gyógyszer okozta remegés
    • Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat remegés, például antidepresszánsok, antipszichotikumok, bronchodilatátorok vagy stimulánsok hatására. Az ilyen típusú remegés általában a gyógyszer adagjának módosításával vagy megvonásával kezelhető.
  • Szerzett remegés
    • A szerzett remegés különféle külső tényezők hatására alakulhat ki, mint például mérgezés nehézfémekkel (például higannyal vagy ólommal), vagy krónikus alkoholizmus következtében.

A remegés típusainak megértése segít az orvosoknak a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés meghatározásában, ami enyhítheti vagy megszüntetheti a remegést.

Kapcsolódó cikkünk

Honnan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek. Ugyanakkor dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban ...

A remegés okai 

A remegés okai sokrétűek lehetnek, és számos tényező játszhat szerepet a kialakulásában. Ezek között szerepelnek neurológiai betegségek, anyagcserezavarok, gyógyszerek mellékhatásai, pszichológiai tényezők, és környezeti hatások is. Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek a remegés leggyakoribb okai:

Neurológiai betegségek

  • Parkinson-kór: Ha valaki meghallja azt a szót, hogy remegés, ráadásul valamilyen neurológiai kontextusban, gyakran az első dolog, ami az eszébe jut, az a Parkinson-kór. Ez a degeneratív idegrendszeri betegség a dopamin termeléséért felelős agysejtek pusztulásával jár, ami nyugalmi remegés megjelenését eredményezheti.
  • Esszenciális tremor: Egy gyakran örökletes idegrendszeri rendellenesség, amely a kéz, fej remegését okozhatja.
  • Sclerosis multiplex (SM): Az idegrendszert érintő autoimmun betegség, amely a myelin károsodásával jár, és és remegés megjelenésével társul.
  • Stroke: Az agyi érkatasztrófa következtében az agy bizonyos részeinek károsodása remegés kialakulását eredményezi.
  • Traumás agysérülés: A fejre mért ütések vagy sérülések az agy károsodásával járhatnak, ami remegést okozhat.

Anyagcserezavarok

  • Pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis): A pajzsmirigy túlzott hormontermelése felgyorsítja az anyagcserét, ami testszeret remegés megjelenésével járhat.
  • Hypoglykaemia: Az alacsony vércukorszint remegést okozhat, különösen cukorbetegeknél.Remegés
  • Májelégtelenség vagy veseelégtelenség: Ezek az állapotok toxikus anyagok felhalmozódásához vezethetnek a szervezetben, ami remegést eredményezhet.

Gyógyszerek és toxinok

  • Gyógyszerek mellékhatásai: Egyes gyógyszerek, például pszichiátriai gyógyszerek, antidepresszánsok, vagy bronchodilatátorok remegést okozhatnak mellékhatásként.
  • Alkohol vagy drogok: Alkoholmegvonás vagy bizonyos drogok, mint például az amfetaminok, szintén remegést válthatnak ki.
  • Nehézfémek: Mérgező anyagok, például higany vagy ólom, az idegrendszert károsítva remegés megjelenését okozhatják.

Pszichológiai tényezők

  • Szorongás és stressz: Erős érzelmi állapotok, mint a szorongás vagy a stressz, fiziológiai remegés megjelenését okozhatják.
  • Pszichogén tremor: A pszichológiai eredetű remegés gyakran hirtelen kezdődik és végződik, és változó intenzitású lehet.

Egyéb tényezők

  • Fáradtság: Kimerültség esetén az izmok gyengébbek lehetnek, ami remegést eredményezhet.
  • Koffein vagy egyéb stimulánsok: Túlzott koffein- vagy stimulánsfogyasztás remegést okozhat.
  • Alkoholmegvonás: Az alkohol hirtelen elhagyása szintén remegést eredményezhet, különösen azoknál, akik rendszeresen nagy mennyiségben fogyasztottak alkoholt.

Örökletes tényezők

  • Néhány remegésfajta, mint például az esszenciális tremor, örökletes lehet, és családon belül halmozódhat.

Környezeti hatások

  • Hideg: A hideg környezetben az izmok gyors összehúzódása és elernyedése, hogy hőt termeljenek, remegést okozhat.
  • Éhség: Az alacsony vércukorszint remegést válthat ki.

A remegés okainak meghatározása érdekében fontos az orvosi kivizsgálás, amely magában foglalhatja a kórtörténet felvételét, fizikális vizsgálatot, vérvizsgálatokat, képalkotó eljárásokat és egyéb diagnosztikai teszteket. A pontos diagnózis segít a megfelelő kezelés meghatározásában, amely enyhítheti vagy megszüntetheti a remegést.

A remegés kivizsgálása

Legelső lépésként azt kell felismerni, hogy önálló tünetről – azaz esszenciális tremorról van szó, vagy olyan betegségről, melynek csak egyik tünete a végtagok vagy fej remegése.

A kivizsgálás során fontos a kórelőzmény felvétele:

  • pontosan milyen tüneteket észlel magán?
  • mikor kezdődtek?
  • milyen jelleggel és intenzitással észleli?
  • bizonyos tényezők enyhítik vagy fokozzák a remegést?

A remegés kivizsgálása a kórkép felállításához több irányban folytatódhat a tünet hátterének felderítésére.

A remegés kivizsgálásának módszerei

A remegés kezelése

A tremor kezelését mindig az határozza meg, hogy valamilyen alapbetegség igazolható-e a tünetek hátterében. Amennyiben igen, úgy a kezelésnek elsődlegesen erre kell irányulnia.

Végleges eredményt elérő kezelésről nincs tudomásunk, de megfelelő terápiával, gyógyszerekkel a tünetek csökkenthetők, minimalizálhatók.

Gyógyszeres kezelés szükségességét mindig orvosnak kell előírnia!

Téma szakértője

  • Dr. Mayer Ibolya

  • Szakterületek:
    • neurológus
  • Specialitások:

    Neurológiai szakorvosi vizsgálatok az alábbi betegségekben:

    • demencia 
    • gerincből kiinduló fájdalmak, porckorongsérv, isiász 
    • perifériás idegrendszeri kórképek
    • neuropátiák
    • traumás idegsérülések

    Elektrofiziológiai vizsgálatok (ENG/EMG):

    • alagút szindrómák, traumás idegkárosodások
    • több ideg érintettsége (polyneuropathia)
    • ideggyökök, idegfonatok betegsége
    • izombetegségek

     

    Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelési helyszíne: 1147 Budapest, Csömöri út 18.

    Rendelés típusa:

    ENG/EMG vizsgálatok végzése. Személyes, rendelői vizit. 

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK