Hogyan lehet diagnosztizálni a demenciát?

Nem lesz minden idős személy demens

A demencia, amit gyakran elbutulásnak neveznek, tulajdonképpen egy folyamat, amit kihat a kognitív funkciókra és emiatt a mindennapi élet szinte minden területét beárnyékolhatja. Eleinte még csak a megfelelő szó megtalálása okozhat gondot, de a hosszú évekig tartó folyamat végén pedig már sok esetben teljes felügyeletre szorul a beteg. Miután típusosan idős embereket érint, ezért sokan úgy gondolhatják, ez az öregedéssel törvényszerűen együtt jár a szellemi leépülés. Holott - bár a 85 éves kor fölötti személyek egyharmadát valóban érinti a demencia valamilyen formája- sok idős embernél semmilyen erre utaló jel nincs.
A demenciának több típusa ismert, pl. vaszkuláris demencia, Lewy-testes és fronto-temporális demencia, gyakran keverednek a kiváltó okok, ritkán ún. „lassú vírus” fertőzés áll a háttérben. A leggyakoribb és legismertebb forma az Alzheimer-kór, amelynek tünetei általában fokozatosan jelentkeznek.

Memóriavesztéstől az agresszivitásig

Az idegsejtek lassú pusztulása az agyban bizonyos mértékig természetes jelenség, a demenciákban azonban a jelentős mértékű pusztulás a jellemző. A folyamat változatos tünetekkel járhat:

• Feledékenység, memóriavesztés – eleinte csak rövidtávon: tárgyak elvesztése, kérdések ismételgetése.
• Beszédbeli nehézségek, a gondolatok megértésének és kifejezésének problémái.
• A mindennapi döntéshelyzetek, a tervezés nehézségei: a számlák befizetése, a pénzkezelés, a háztartás egyre problémásabb lehet.
• Tárgyak, személyek felismerésének zavara.
• Pszichés változások, zavarok: szorongás, depresszió is kialakulhat.
• Korábban kedvelt tevékenységek feladása, a motiváció hiánya, szinte bezárkózás a lakásba, izoláció.
• Személyiségváltozás: agresszivitás, elutasító magatartás, közömbösség, nyugtalanság alakulhat ki olyan személyeknél, akikre ez nem, vagy nem ilyen mértékben volt jellemző.
• A késői fázisban ködös tudatállapot állandósulhat, és komoly vegetatív zavarok társulhatnak hozzá, mint pl. a vizelet vagy széklet inkontinencia.

Hogyan állítható fel a demencia diagnózisa?

- A diagnózis felállításához elsősorban ki kell zárni egyéb szellemi hanyatlást okozó külső tényezőket, kórfolyamatokat. Ehhez ismernünk kell az előzményeket, például fontos, hogy volt-e már a családban demens beteg. Elemeznünk kell a tüneteket és körülményeket, amelyek gyakran a családtagok elmondásából derülnek ki. El kell végezni a részletes neurológiai vizsgálat mellett az alapvető műszeres (pl. vérnyomásmérés) és laborvizsgálatokat. Kiegészítő információkkal szolgál a speciális kognitív tesztek kitöltése, és a neuropszichológus által végzett feltárás. A kóros mértékű agysorvadás nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal, például koponya CT vagy MRI vizsgálattal mutatható ki. Ugyancsak képalkotó módszerekkel győződhetünk meg arról, nem stroke, tumor, trauma, vagy más alaki eltérés okozza-e a tüneteket – ismerteti dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa.

A korai felismerés azért is fontos, mert néhány esetben a gondolkodási és viselkedési zavar oka kezelhető (pl. anyagcserezavar, pajzsmirigy alulműködés, vagy súlyos hangulatzavar, depresszió). Ha nem áll rendelkezésre hatékony oki kezelés – sajnos a demenciák nagy részénél ez a helyzet -, az életkörülmények optimalizálásával a folyamat némileg lassítható, és tüneti kezeléssel, stimuláló programokkal, a memóriát dolgoztató feladatokkal, technikai trükkökkel, fokozott felügyelettel a páciensek egy részénél fékezhető a betegség előrehaladása.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)