Long COVID

Long COVID – Tartalom

• Neurológiai Központ – Long COVID
• Mi az a long COVID?
• Long COVID neurológiai tünetei
• Fáradékonyság, gyengeség, csökkent állóképesség
• Szaglás és ízérzékelés zavarai
• Neurokognitív tünetek
• Pszichés tünetek
• Egyéb long COVID tünetek
• Long COVID neurológiai kivizsgálása
• Long COVID neurológiai kezelése
• Long COVID megelőzése

Neurológiai Központ – Long COVID-dal kapcsolatos neurológiai szolgáltatásaink

• Neurológiai szakorvosi vizit
• EEG vizsgálat
• ENG vizsgálat
• ENG/EMG vizsgálat
• Gyógyszeres kezelés
• Infúziós kezelések
• Fizikoterápia
• Neuropszichológia
• Gyógytorna

Mi az a long COVID?

A COVID-19 pandémia oda vezetett, hogy egyre növekvő számú ember esett át a SARS-CoV-2 fertőzésen, amely egy a koronavírusok családjába tartozó, főként felső légúti tüneteket okozó vírusok közül. A világjárvány következtében új problémával kell szembenéznünk, ugyanis az akut infekcióból felépült betegek egy része számos, változatos tünetet tapasztal magán hetekkel a lezajlott COVID fertőzést követően. Ezt a jelenséget emlegetik long COVID, hosszú COVID, poszt-COVID, posztakut COVID, krónikus COVID-19 vagy poszt-COVID szindróma néven.

A long COVID egy fizikai és pszichés tünetek széles spektrumát felölelő szindróma, melyre jellemző olyan tünetek együttes fennállása, amelyek a COVID-19 betegség alatt vagy azt követően alakultak ki. Ezek a tünetek minimum 2 hónapig állnak fenn az akut fertőzést követően (tehát az eredeti, akut tünetek első jelentkezésétől számítva legalább 3 hónapig), és panaszok jelentős hatással vannak az érintettek mindennapi életére.

Arról, hogy milyen gyakran alakul ki long COVID, egyelőre nem áll rendelkezésünkre pontos adat, a WHO szerint a COVID fertőzésen átesettek 10-20%-a érintett ebben a kórképben. A bizonytalanság oka többek között az, hogy maga a long COVID definíciója sem tisztázódott még teljesen, ami megnehezíti a vizsgálatok végzését.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a 20 év fölöttiek között a nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak, az ennél fiatalabbak körében pedig lényegesen kisebb arányban fordulnak elő long COVID tünetek. Ebben a fiatalabb korosztályban elsősorban fáradékonyságról és csökkent koncentrálóképességről számolt be a viszonylag kisebb számú érintett.

A long COVID kialakulásának gyakorisága függ az aktuális variánstól is, például az Omicron, amely egy enyhe lefolyású betegséget okozó vírusvariáns, lényegesen ritkábban vezetett hosszú távú panaszokhoz, mint a súlyosabb lefolyású betegséget okozó Delta variáns.

Emellett azt látjuk, hogy az újrafertőződés növelheti a long COVID rizikóját.

Long COVID neurológiai tünetei

A long COVID leggyakoribb tünetei a fáradékonyság, a nehézlégzés (latinul dyspnoe), a mellkasi fájdalom és a köhögés. Ezek mellett gyakran pszichés tünetek is fennállnak, mint a szorongás, depresszió, poszttraumás stressz zavar (PTSD) vagy a kognitív funkciókkal összefüggésben álló problémák (gyengült memória és koncentráció). Kevésbé gyakran, de beszámoltak még szaglásvesztésről (anosmia), ízületi fájdalomról (arthralgia), fejfájásról, orrnyálkahártya-gyulladásról (rhinitis), ízérzékelési zavarról (ageusia), csökkent étvágyról, szédülésről (vertigo), izomfájdalomról (myalgia), alvászavarról (insomnia), rekedtségről, kopaszodásról (alopecia), fokozott izzadásról (hyperhydrosis), csökkent libidóról és hasmenésről (diarrhoea).

Fáradékonyság, gyengeség, csökkent állóképesség

A fáradékonyság a leggyakoribb long COVID tünet függetlenül a kórházi ellátás szükségességétől. A legtöbb betegben megszűnik ez a panasz, azonban ehhez akár több mint 3 hónapra is szükség lehet.

Szaglás és ízérzékelés zavarai

A szaglás és ízérzékelés zavarai a COVID fertőzés talán legjellegzetesebb tünetei, melyek már az akut stádiumban jelentkeznek a betegek nagy részénél. Teljes vagy közel teljes felépülés várható 1-3 hónap alatt, és csupán kis százalékban állnak fenn ennél tovább a panaszok. Az ízérzékelés általában gyorsabban regenerálódik a szaglásnál, illetve a férfiak hamarabb épülnek fel, mint a nők ezekből a tünetekből.

Neurokognitív tünetek

A COVID-19-en átesett betegek egy része neurokognitív tüneteket tapasztal, melyek közül a leggyakoribbak a koncentrációs nehézségek és memóriazavarok. Ezek a tünetek jelentősen befolyásolják a mindennapi életvitelt, és sajnos 6 hétig vagy akár tovább is fennállhatnak.

Pszichés tünetek

A szorongás, a depresszió és a PTSD (poszttraumás stressz zavar) is nagyon gyakran jelentkezik akut COVID-ot követően. A tünetek akár 6 hónapnál is hosszabb ideig fennállhatnak, de szerencsére általában ez idő alatt is fokozatos javulást tapasztalnak az érintettek. Ha a fertőzést megelőzően is fennálltak a pszichés nehézségek, azok fokozzák a long COVID kapcsán fellépő, hasonló jellegű tünetek kialakulásának a kockázatát.

A pszichés és kognitív tünetek, mint a memóriazavar, a csökkent koncentrálóképesség vagy a PTSD gyakrabban érinti azokat a betegeket, akik esetében intenzív terápiás kezelésre volt szükség COVID fertőzésük során.

Kapcsolódó cikkünk

Miért hasznos az ENG/EMG vizsgálat a neurológiában?

A neurológiai vizsgálatok sorában többen találkozhattak már az ENG és az EMG megnevezésekkel, de kevesen tudják, valójában milyen vizsgálatra vonatkoznak a rövidítések, milyen esetekben érdemes ENG / EMG vizsgálatot végezni. Dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai ...

Egyéb long COVID tünetek

A fenti tüneteken kívül számos egyéb panaszról is beszámolnak a COVID-19 betegségen átesettek, melyek megfelelnek a long COVID kritériumoknak. A tünetek hátterében álló folyamatok nem mindig pontosan tisztázottak, maga a vírus által okozott elváltozások is hosszasan fennálló panaszokhoz vezethetnek, illetve a fertőzés kapcsán kialakuló szövődményekből való felépülés is hosszabb időt vehet igénybe (például stroke esetén). Az alábbi panaszok szintén előfordulhatnak a long COVID részeként:

• stroke,
• görcsrohamok,
• hipoxiás encephalopathia: csökkent oxigénellátás következtében kialakuló agyi károsodás,
• neuromuscularis gyengeség: izomgyengeség, melynek hátterében az izmot beidegző ideg károsodása áll,
• Guillain-Barré szindróma: az alsó végtagban kezdődő, felfelé terjedő, több ideget érintő idegkárosodás,
• encephalitis: agyvelőgyulladás,
• érzészavar,
• fülcsengés (tinnitus),
• egyensúlyzavar,
• fény- és zajérzékenység,
• hallászavar.

A long COVID tünetek megszűnése az egyéb fennálló rizikótényezőktől, az akut COVID-19 súlyosságától és a tapasztalt panaszok jellegétől függ. Szakértők szerint a legtöbb esetben a tünetek elmúlnak vagy jelentősen enyhülnek 9 hónapon belül, ugyanakkor vannak betegek, akik még 1 évvel az akut fertőzést követően is panaszokról számolnak be. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a kórházi ellátást igénylő akut COVID, az idősebb életkor, a társbetegségek, a fellépő szövődmények (például kórházi tüdőgyulladás vagy vénás trombózis) és a hosszas kórházi tartózkodás hosszabb ideig fennálló long COVID szindrómát feltételez.

Long COVID neurológiai kivizsgálása

A long COVID neurológiai tüneteinek kivizsgálása a panaszok részletes feltérképezésével, a beteg kórtörténetének megismerésével és a neurológiai fizikális vizsgálattal kezdődik. Azokban a betegekben, akiknél felmerül a long COVID szindróma gyanúja, de nem diagnosztizáltak náluk COVID-19 betegséget, illetve nem tapasztalták annak tüneteit, felmerül a SARS-CoV-2 elleni antitestek vizsgálata annak ellenőrzésére, hogy átestek-e a fertőzésen. Egyéb laborvizsgálatok végzésére is sor kerülhet. Képalkotó vizsgálatok (leggyakrabban MR, CT) olyan esetekben jönnek szóba, amikor semmivel sem magyarázható neurológiai deficit vagy fokális lézió (egy jól körülírt terület sérülése) merül fel. Egyéb vizsgálatok elvégzése a tünetektől függően jöhet szóba: izomgyengeség esetén EMG, érzészavar esetén ENG, görcstevékenység esetén EEG vizsgálat végezhető például. Neurokognitív és pszichés tünetek esetén különböző neuropszichológiai tesztek felvételére kerülhet sor.

Long COVID neurológiai kezelése

Long COVID esetén a kezelés a fennálló tüneteken alapszik. Felmerül gyógyszeres kezelés, fizikoterápia, neuropszichológiai terápiák és gyógytorna. Fontos a megfelelő táplálkozás és folyadékbevitel, az alváshigiénia és a hétköznapi aktivitáshoz való mielőbbi visszatérés. Hosszantartó szaglászavar esetén szóba jöhet a szaglástréning is.

Long COVID megelőzése

A long COVID megelőzésének leghatékonyabb módja, ha elkerüljük az akut COVID fertőzést. Ebben segítségünkre lehet az oltás, a maszkviselés, a megfelelő távolságtartás és a gyakori, alapos kézmosás.

Számos kutatás számol be arról, hogy az oltottak körében kisebb arányban alakult ki long COVID szindróma, sőt ebben a populációban nagyobb az esély arra is, hogy COVID-19 esetén sem tapasztalnak tüneteket, azokhoz képest, akik nincsenek oltva. Nem csak a vakcináció megléte, de a dózis is számít: minél több oltást kapott valaki, annál kisebb az esélye, hogy long COVID tünetekkel kell szembenéznie egy esetleges fertőzést követően.

Ezzel szemben az idősebb életkor, a magasabb BMI (a testösszetételre utaló szám) és egyéb társbetegségek (például az allergiák vagy a COPD) fennállása növeli a long COVID kialakulásának esélyét.

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Professzor Dr. Gács Gyula

Neurológus

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus