Összefoglaló az előadásokról

Dr. Gács Gyula
neurológus, pszichiáter
Neurológiai Központ – Prima Medica

Serendipity a fejfájás kutatásban

A prezentáció a serendipity, vagyis a váratlan felfedezések szerepét mutatta be a fejfájáskutatásban, a neurológus-pszichiáter saját szakmai tapasztalatain keresztül. A fogalom lényege, hogy felismerjük egy váratlanul felmerülő esemény vagy megfigyelés jelentőségét akkor is, ha eredetileg nem azt kerestük. Az előadás egyik kiemelkedő példája egy 1994-es PET-vizsgálat, amelynek során egy migrénes betegnél éppen a roham kezdetekor sikerült rögzíteni az agyban zajló folyamatokat, ami fontos tudományos felismeréshez vezetett. A további esetismertetések a fejfájás és az agyi érbetegségek kapcsolatára világítottak rá. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejfájást követő bénulás vagy beszédzavar hátterében nem feltétlenül ugyanaz a kórfolyamat áll, ezért a részletes kórelőzmény és a célzott kikérdezés különösen fontos. Egy másik bemutatott eset a spontán liquorhypotonia felismerését szemléltette, amelynek jellegzetes tünete a testhelyzettől függően változó fejfájás. Az előadás fő üzenete az volt, hogy a tudományos előrelépéshez az elméleti felkészültség és a kitartó munka mellett elengedhetetlen a váratlan megfigyelések iránti nyitottság és azok jelentőségének felismerése.

Dr. Para Szabolcs
neurológus
Neurológiai Központ – Prima Medica

Botox kezelés helye a fejfájás és más neurológiai kórképek kezelésében

A szakorvos előadása a botulinum toxin (közismert nevén Botox) fejfájás és más neurológiai betegségek kezelésében betöltött szerepét mutatta be. A kezelés elsősorban a krónikus migrén esetében bizonyítottan hatékony: azoknál alkalmazható, akiknek legalább három hónapon keresztül havonta 15 vagy több napon fáj a fejük, és ezek közül legalább 8 napon migrénes tüneteik vannak. Para doktor bemutatta, hogy a Botoxot meghatározott pontokon, a fej és a nyak területén injekciózzák be, így nemcsak az izmok működését befolyásolja, hanem a fájdalom kialakulásában szerepet játszó idegi folyamatokat is mérsékli. A kezelést általában 12 hetente ismétlik, hatása többek között a fejfájásos napok számának csökkenésében és az életminőség javulásában mutatkozhat meg. Más fejfájástípusok esetében egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy rutinszerűen ajánlják ezt a módszert. Az előadás kitért arra is, hogy a botulinum toxin bizonyos más állapotokban, például az arcizmok akaratlan összehúzódásával járó betegségekben, a fogcsikorgatásban, a túlzott izzadásban és egyes idegi eredetű fájdalmakban is alkalmazható. Az összegzésben elhangzott, hogy a Botox nem általános fájdalomcsillapító megoldás, hanem meghatározott betegségekben, megfelelő szakorvosi mérlegelés alapján alkalmazható kezelés, amelynek hatásossága és bizonyítottsága az egyes kórképekben jelentősen eltér.

Dr. Ferenczy Péter
kardiológus, belgyógyász
Kardioközpont – Prima Medica

Vérnyomás és vércukor problémák a fejfájások hátterében

Ferenczy doktor előadása azt mutatta be, hogyan függhet össze a fejfájás a vérnyomás és a vércukorszint eltéréseivel. Az előadó hangsúlyozta, hogy a magas vérnyomás nem feltétlenül okozója a fejfájásnak, gyakran éppen a fájdalom és a stressz emeli meg átmenetileg a vérnyomást. Valódi sürgősségi állapotot nem önmagában a magas érték, hanem az ehhez társuló akut szervkárosodás, például stroke vagy agyi vérzés jelei jelenthetnek. Az alacsony vércukorszint fejfájással is járhat, de nagyobb veszélyt az idegrendszeri tünetek, például a zavartság, a látászavar vagy a beszédzavar jelentenek. A magas vércukorszintről Ferenczy doktor elmondta, hogy önmagában nem tekinthető bizonyított fejfájás-oknak, ugyanakkor súlyos anyagcsere-állapotok, például a diabéteszes ketoacidózis vagy a hiperozmoláris állapot veszélyes tüneteket okozhatnak. Az előadás kitért arra is, hogy a testhelyzettől függően változó fejfájás hátterében nemcsak vérnyomásprobléma, hanem az agy-gerincvelői folyadék nyomásának csökkenése is állhat. Legfontosabb üzenetként elhangzott, hogy fejfájás esetén nem elegendő önmagában a vérnyomás- vagy vércukorértéket vizsgálni: mindig a kísérő tüneteket, az esetleges sürgősségi figyelmeztető jeleket és a panaszok hátterében álló lehetséges okokat is figyelembe kell venni.

Dr. Hidvégi Edit PhD
gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus
Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica

Okozhat-e a hisztamin intolerancia fejfájást?
A bél-agy tengely szerepe a fejfájás megjelenésében

Az előadás azt járta körül, hogy milyen kapcsolat lehet a táplálkozás, a bélrendszer működése és a fejfájás, különösen a migrén között. Kiderült, hogy a fejfájást többek között az éhezés, a folyadékhiány, valamint a hisztaminban és tiraminban gazdag ételek fogyasztása is kiválthatja, miközben a bél-agy tengely és a bélflóra állapota szintén szerepet játszhat a tünetek kialakulásában. Hidvégi doktornő elmagyarázta, hogy a hisztamin többek között az allergiás folyamatokban és az idegrendszer működésében vesz részt, lebontásáért pedig többek között a DAO nevű enzim felelős. Ha ennek az enzimnek a működése vagy mennyisége nem megfelelő, a szervezet nehezebben tudja lebontani a táplálékkal bevitt hisztamint, ami fejfájást, kipirulást, viszketést, emésztőrendszeri panaszokat, szívdobogásérzést vagy akár légúti tüneteket is okozhat. A hisztaminérzékenység hátterében a bélnyálkahártya károsodása, a bélflóra egyensúlyának felborulása, illetve más emésztési és felszívódási zavarok is állhatnak. A kivizsgálás során a tünetek és az étkezési szokások áttekintése mellett a DAO-enzim szintjének meghatározása, valamint egyéb bélrendszeri betegségek kizárása is szóba kerülhet. Összefoglalójában dr. Hidvégi Edit kiemelte, hogy a fejfájás kezelésében a táplálkozási tényezőkre és a bélrendszer állapotára is érdemes figyelmet fordítani, a diétát és az esetleges kiegészítő kezeléseket pedig mindig egyénre szabottan, szakember segítségével célszerű kialakítani.

Prof. Dr. Holló Gábor
egyetemi tanár, az MTA doktora, szemész szakorvos
Szemészeti Központ – Prima Medica

Glaukómához kapcsolódó és egyéb szemészeti eredetű fejfájások

Rövid anatómiai bevezetője után Holló professzor felhívta a figyelmet, hogy a glaukómához kapcsolódó fejfájás nem egyenlő az akut glaukómás roham kategóriájával. Éppen ezért bemutatta az akut zártzugú glaukóma, vagyis a glaukómás roham ismérveit, az érintett szem és homlokfél súlyos fájdalmától a látásromláson át a függőlegesen ovális pupilláig. A bőségesen illusztrált prezentáció második részében a professzor az egyéb, extrém szemnyomás emelkedéssel járó glaukóma formákról beszélt, amelyek szintén szem körüli fájdalmat okoznak. Ezek után következtek a szemfelszín betegségei okozta, illetve ehhez kapcsolódó fejfájások. Az előadó összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a szem eredetű fejfájások nem bírálhatók el kizárólag a beteg szubjektív panaszai szerint, ugyanis nagyon fontos a megfelelő kérdésfeltevés. Kiemelte, hogy még a szakorvosok közt sem mindenki végzi el valóban célszerűen a kivizsgálást vagy akár a szűrést, ezért e tekintetben minden páciensnek „feladata”, hogy olyan szemorvoshoz forduljon, aki megalapozott szakvéleményt tud felállítani, amire célzott kezelés épülhet.  

Dr. Farkas Viktor
gyermekneurológus
Neurológiai Központ – Prima Medica

Gyermekkori fejfájások kivizsgálása és kezelése

A gyermekkorban jelentkező visszatérő, krónikus fejfájás kivizsgálásakor alapvető fontosságú az elsődleges és a másodlagos fejfájások elkülönítése, a panaszok szoros követése és a fejfájásnapló vezetése – hangsúlyozta Farkas doktor. Az előadás kitért azokra a figyelmeztető tünetekre – például a hányásra, a viselkedés megváltozására és a szemészeti eltérésekre –, amelyek súlyosabb, akár koponyaűri okra is utalhatnak, valamint bemutatta a gyermekkori migrén diagnosztikai szempontjait. A neurológus később beszélt a lehetséges társbetegségekről, valamint a terápiás lehetőségekről. A gyógyszeres kezelés mellett kiemelte a triggerek beazonosításának jelentőségét, és szóba hozta a profilaktikus kezelés lehetőségét is. Az előadás második részében a familiáris hemiplégiás migrén mellett a tenziós típusú fejfájást emelte középpontba az előadó, ami a leggyakoribb fejfájás forma, és kezelésében nagy jelentősége van a több oldalú megközelítésnek.

Varga Dóra MSc
dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember
Neurológiai Központ – Prima Medica

A fejfájás és a táplálkozás összefüggései

Előadása bevezetőjében Varga Dóra hangsúlyozta, hogy nem létezik egyetlen, egységes „migrén-diéta”, de számos összetevője lehet az ebből a szempontból előnyös táplálkozásnak. Éppen ezért részletesebben beszélt a folyadékbeviteli ajánlásokról, a koffein szerepéről és az étrendi felvetésekről. Ez utóbbival összefüggésben bemutatta az eliminációs étrend, a GI alapú és a ketogén alapú étrend előnyeit és esetleges hátrányait, valamint kiemelte, hogy oda kell figyelni az omega-3 és az omega-6 zsírsavak arányára is. Összefoglalójában a szakember fontos tartotta a dietetikai szakma bevonását a páciens kezelésébe, amely a pontos dietetikai anamnézis felvételre és személyre szabott megközelítésre épül.

Babos Luca
gyógytornász - fizioterapeuta
Neurológiai Központ – Prima Medica

Fejfájás esetén javasolt vagy kerülendő a mozgás?

Első üzenetként a gyógytornász hangsúlyozta, hogy nem minden fejfájásra jó a mozgás, mindenekelőtt szükség van diagnózisra és a veszély kizárására. A mozgással kapcsolatos döntésről elmondta, hogy nem csak a fájdalom erősségén múlik, de a fejfájás típusán is. A migrén kapcsán kiemelte, hogy aktív roham során nem szabad erőltetni az edzést, a cél ilyenkor a tünetcsökkentés és a megfelelő orvosi rohamkezelés, rohamon kívül, hosszú távon viszont nagyon hasznos. E tekintetben a legfontosabb a biztonságos terhelésfelépítés. A prezentáció során ajánlások hangzottak el a tenziós, a cervicogén és a cluster típusú fejfájásokra vonatkozóan is. Zárásképpen pedig azt hangsúlyozta a szakember, hogy a neurológiai kezelés mellé beépített célzott mozgásprogram és esetleg a speciális gyógytorna sokat segíthet a fejfájás kezelésében, a megelőzésben.