A végtaggyengeség lehetséges okai

A végtagok gyengesége eredhet a központi idegrendszer, vagy az úgynevezett perifériás idegrendszer betegségeiből. A neurológus elsődleges feladata a betegvizsgálat során annak meghatározása, hogy hol lehet a probléma. Végtaggyengeséget ugyanis okozhat például agyi keringészavar, a központi idegrendszer daganatos, gyulladásos betegsége is. Mindenképpen érdemes tehát neurológushoz fordulni, ha gyengébb a kezünk, karunk, vagy lábunk, ha végtagi zsibbadás áll fenn, végtagi fájdalom jelentkezik, izmaink fáradékonyak. 
A fizikális vizsgálat során a neurológus meg tudja határozni milyen kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Úgynevezett képalkotó (CT, MR), laborvizsgálat, ENG, EMG válhat szükségessé. Az eredményeket értékelve egyéb vizsgálatokat (diabetológia, immunológia) is javasolhat. 

Milyen perifériás neurológiai oka lehet a karok, a lábak gyengeségének?

• A perifériás idegek betegségei (polyneuropathia)

Ha például cukorbetegség, vitaminhiány, autoimmun betegségek, gyógyszer mellékhatások vagy alkoholfogyasztás miatt károsodnak a perifériás idegek, tünetként jelentkezhet zsibbadás, bizsergés, égő érzés, fokozatos izomgyengeség. 

• Ideggyöki nyomás (radiculopathia)

Igen gyakran porckorongsérv miatt alakulhat ki karba vagy lábba sugárzó fájdalom, gyengeség, reflex csökkenés. 

• Alagút szindrómák

Ha egy adott ideg nyomás alá kerül, annak a kéz gyengesége, az ujjak zsibbadása lehet a jele, ezek ugyanis a kéztőalagút-szindróma vagy könyöktáji alagút szindróma tünetei. Alagút szindrómák azonban a testben máshol is kialakulhatnak. 

• Motoros neuron betegségek

Ilyen betegség például az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS), ami fokozódó izomgyengeséggel, izomsorvadással, izomrángásokkal jár. 

• Myasthenia gravis

Ennek az autoimmun betegségnek a következtében az izmok gyorsan kifáradnak, ezért szemhéjcsüngés, kettőslátás, kar- vagy lábgyengeség, izomfáradékonyság tapasztalható. 

• Izombetegségek (myopathia,myositis)

Többek közt gyulladásos vagy örökletes izombetegségek miatt lehet nehéz a lépcsőzés, a kar felemelése, alakulhat ki izomfájdalom. 

Mikor indokolt EMG/ENG vizsgálat?

- Amikor neurológushoz fordul a páciens végtaggyengeség és esetleg más tünetek miatt, a kikérdezés, az előzetes leletek és a fizikális vizsgálatok után döntünk a további vizsgálatok szükségességéről. Általában akkor javaslunk ENG, EMG-t, ha objektív izomgyengeség látható, ha a zsibbadás vagy érzészavar tartós, amennyiben izomsorvadás jelentkezik, és a tünetek és fizikális vizsgálat során felmerül idegkárosodás vagy izombetegség lehetősége. Ugyancsak hasznos ez a vizsgálat, ha nem egyértelmű, hogy a panasz idegi vagy izom eredetű vagy ha gerincből kiinduló ideggyöki nyomás gyanúja áll fenn. A perifériás neuropathiák, az alagút szindrómák, az ALS, a myasthenia gravis vagy a myopathiák diagnosztizálásában az ENG/EMG vizsgálat elengedhetetlen fontosságú - mondja Szabó doktornő.

Mit lát az EMG-n a neurológus?

- Amikor EMG vizsgálatot végzünk, az segít eldönteni, hogy az izom érintett-e a problémában, hogy pontosan mely izmokban van a károsodás és milyen súlyos, illetve, hogy friss vagy régebbi eltérésről van-e szó. Az EMG előtt mindig szükséges ENG vizsgálat is, amely az idegek működéséről ad képet. A komplex vizsgálat tartalmazhat tehát egy idegvezetéses mérést, ENG-t és egy tűelektródás izomvizsgálatot, EMG-t – ismerteti dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. 
Az ENG vizsgálatnál elektródákat ragasztanak a bőrre, majd az ideget rövid elektromos impulzusokkal ingerlik. Az EMG vizsgálatnál pedig vékony tűelektródát szúrnak az izomba, amely az izom elektromos aktivitását mérik nyugalomban, enyhe és erősebb feszítéskor. Szabó doktornő szerint mindkét vizsgálat kissé kellemetlen, de jól tolerálható, s ezek elvégzése nélkül sokszor nem állítható fel a diagnózis.
Az előkészületek sem bonyolultak, lehet enni-inni előtte, mindössze a testápolók, krémek használatát kell mellőzni. Előzetesen pedig jelezni kell az orvosnak, ha valaki vérhígítót szed. 

Dióhéjban

ENG (és akár EMG) vizsgálatot javasolhat a neurológus, ha egy előzetes állapotfelmérés és alapvető kivizsgálás alapján ennek szükségessége merül fel például végtaggyengeség, végtag zsibbadás esetén. Az ENG (elektoneurographia) a perifériás idegek vizsgálatára alkalmas, az EMG (elektromyográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Ezen eljárásokkal tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható.

Tudástár:

https://www.medconnectplus.in/weakness-in-hand

https://www.hopkinsmedicine.org/health/treatment-tests-and-therapies/electronystagmography-eng

Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)