Zsibbadás és akár erős izzadás is lehet a neuropátia tünete

Ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodása miatt nem megfelelő a kommunikáció az idegrendszer és az egyes testrészek közt, neuropátiáról beszélhetünk. Ennek a kórképnek három fő típusa ismert:

• Perifériás neuropátia – a kezeket, lábakat érintő szövődmény a leggyakoribb típus cukorbetegek közt. A lábujjakban, kézujjakban kezdődő fájdalom, zsibbadás, érzéketlenség kiterjedhet a lábakra, a karokra is, idővel pedig kialakulhat izomgyengeség, a hideg-meleg érzékelés hiánya, egyensúlyzavar is.
• Autonóm neuropátia - Az autonóm neuropátia az idegrendszer azon betegségét jelenti, amikor a vegetatív (autonóm) idegek sérülnek. Ezek az idegek nem akaratlagos funkciókat szabályoznak, például a szívműködést, vérnyomást, emésztést, hólyag- és bélműködést, izzadást és a pupillák működését. Főbb jelmezői orthostatikus hypotonia (felálláskor vérnyomásesés, szédülés), szívfrekvencia szabályozás zavara (pl. lassabb vagy szabálytalan pulzus), gyomorürülési zavar (gastroparesis), puffadás, hányinger
  székrekedés vagy hasmenés, húgyhólyag kiürülési zavara, potenciazavar férfiaknál, csökkent vagy fokozott izzadás, hőszabályozási zavar, pupillareflex csökkenése.
• Kombinált / vegyes - Perifériás + autonóm idegek is érintettek.

Nem mindig könnyű kideríteni a neuropátia okát

Ha a tünetek alapján felmerül a neuropátia lehetősége, mindig vizsgálni kell, mi okozhatja azt. Ez nem feltétlenül egyszerű feladat, hiszen a leggyakoribb oknak számító cukorbetegségen kívül számos más lehetőség is felmerülhet. Ilyen lehet például az alkoholizmus, a tápanyaghiány (a B1, B6, B12-vitaminok vagy E-vitamin alacsony szintje), az idegkárosodást okozó fertőzés, az autoimmun betegségek, bizonyos fizikai traumák, ha azok az idegek összenyomódásával járnak, gerinccsatorna szűkület, egyes toxinok és gyógyszerek (főként a kemoterápiás- és HIV-gyógyszerek és egyes antibiotikumok), a vese-/májbetegségek, rosszindulatú daganatok, a pajzsmirigy nemmegfelelő működése, a repetitív mozgások és egyes örökletes rendellenességek, mint például Charcot-Marie-Tooth betegség. Néha az ok ismeretlen, ezt idiopátiás neuropátiának nevezik.

A diagnózishoz speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek

- A neurológiai vizsgálat első lépése annak megállapítása, hogy hol van a baj, mely testrész vagy testrészek az érintettek.  Az okot a tünetből kiindulva kell megkeresni, eldönteni, hogy a központi idegrendszer vagy a perifériás idegrendszer problémája, illetve károsodása okozza-e – ismerteti dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. - A diagnózishoz széles körű fizikális vizsgálatok, többek közt hő- és fájdalomérzet-vizsgálat, illetve akár képalkotó diagnosztikai vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Az alábbi speciális vizsgálati eszközök is szükségesek lehetnek.

• Kalibrált hangvilla: ezzel a páciens vibrációérzetét vizsgálják mind a négy végtagon. A hangvillát a szakember rezgésbe hozza, felhelyezi, és megállapítja azt az értéket, amikor az illető már nem érzi. A 8 fokú skálából, ha az eredmény 5 vagy annál kevesebb, úgy neuropátia áll fenn, de a gyanú már 6-nál megjelenik.
• Tip Term próba: ezzel a módszerrel a páciens hőérzetét vizsgálják, méghozzá egy olyan eszköz segítségével, melynek egyik fele műanyag, másik fele meg fém. Normál esetben a két rész hőérzetében különbség van, ám neuropátia esetén a páciens ugyanolyannak érzékeli.
• Neuropad: neuropátia során a talp verejtékezése lényegesen csökken. Ennek vizsgálatára egy olyan kék színű tapasz szolgál, mely normál verejtékezés hatására rózsaszínűvé változik. Amennyiben ez nem történik meg, nem elégséges a verejtékezés.
• Neurotip: a neuropátiás betegek nem, vagy csak kevéssé érzékelik a fájdalmat, így könnyen sérüléseket szerezhetnek. Hogy a fájdalomérzet mértéke kiderüljön, a szakember egy steril, tompa tűt a páciens bőrére helyez és enyhe szúrást gyakorol rá. Ha az érintett ezt nem érzékeli, az problémát jelez.

Miért fontos az ENG vizsgálat?

- Az előzetes vizsgálatok ismeretében javasolhatunk ENG (elektroneurográfia) vizsgálatot is, ami a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. Az eljárás során kis elektródákat rögzítünk a bőrre, amelyeken keresztül árammal ingereljük az idegeket. Ilyenkor bizonyos reakciókat kapunk, amelyeket rögzítünk, majd számítógép segítségével elemezzük azokat. Az ENG használatával látható lesz, hol lassul az idegi átvezetés, így következtetni lehet az idegösszenyomódás helyére – mondja Para doktor. – Ez az eredmény sokat jelent a diagnosztizálásban, ám még az elektrofiziológiai képpel sem mindig sikerül egyértelmű választ adnunk a tünetek pontos okára.
A neuropátia okozta panaszok akkor múlhatnak el teljesen, ha a hátterében meghúzódó alapbetegség gyógyítható, kezelhető. Magát a perifériás neuropátiát azonban tünetileg is lehet kezelni, főként speciális tornával, az izmok folyamatos karbantartásával. Az idegek ugyan regenerálódhatnak, de a neuropátiánál sokszor a romlás lassítása a cél, tüneti kezelésre általában a későbbiekben is szükség van.

Tudástár:

https://medlineplus.gov/ency/article/000776.htm

https://www.ninds.nih.gov/health-information/disorders/peripheral-neuropathy

Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)