Afázia - a beszéd zavara

Idegrendszeri eredetű probléma

Az afázia egy idegrendszeri eredetű kommunikációs probléma, amely az ún. domináns, általában a bal oldali agyfélteke működészavara, leggyakrabban stroke kapcsán következik be, általában féloldali végtaggyengeség és érzészavar kísérőjelenségeként. A beszédzavarral együtt sérülhet a beszéd, az írás, olvasás és számolás képessége is. A háttérben traumás agykárosodás, daganatos betegség, vagy progresszív demencia is állhat. Az afáziát meg kell különböztetni a dizartriától, a mássalhangzók megformálásának zavarától, ekkor a beszéd elkent, nehezen vehetők ki a szavak, de a mondanivaló tartalmilag adekvát. Ebben az esetben a gége, a nyelv és a lágyszájpad izmainak mozgatásáért felelős agyidegek működése zavart.  Az átmeneti afázia nem jár az intellektus hanyatlásával.

Az afáziának két típusa van

- Az afáziának két változatát különböztetik meg: az expresszív és a receptív típust, aszerint, hogy a beszédkészséggel vagy a beszédértéssel, esetleg mindkettővel van probléma.
A diagnosztizálásban neurológus és beszédterapeuta, logopédus is részt vehet. Olyan teszteket végeztetnek a beteggel, amelyekkel fel lehet térképezni az alapvető beszéd- és nyelvtani képességeket, a kifejezés lehetőségeit, a kommunikációs határokat, például benne tud-e maradni a beszélgetésben az illető, érti-e a viccet, illetve, hogy sérült-e és milyen mértékben az írás és olvasás képessége – ismereti dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. – A diagnózishoz szükség lehet képalkotó vizsgálatokra is, például CT-re, MRI-re, hogy láthatóvá váljon az esetleges agyi sérülés. 

Akár a teljes felépülés is elérhető

Az afázia tartós kezelésében a beszédterapeuták, logopédusok játszanak döntő szerepet. A cél a megromlott képességek visszaállítása, illetve ha ez nem lehetséges, alternatív kommunikációs csatornák megerősítése. Ezek a terápiák egyénileg, csoportosan és újabban online is elérhetők, de minden formánál nagyon fontos a szakértő irányítás.  Jakab doktor szerint a kezelés sikerét erősen befolyásolja a páciens elszántsága és kitartása. Enyhébb esetekben, megfelelő hozzáállással és gyakorlással akár a teljes felépülés is elérhető, más esetekben, például, ha demencia áll a háttérben, legfeljebb csak lassítható a folyamat. Mindazonáltal minden esetben érdemes dolgozni az állapot javításán, hiszen az afázia jelentősen rontja az életminőséget, korlátozza a társasági életet, szorongásos zavar és depresszió is kialakulhat. Minél előbb megszületik a diagnózis és megkezdődik a szakemberek által irányított kezelés, annál jobbak az esélyek a javulásra, a romlás lassítására. 

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)