Parkinson- kór - tünet lehet az automatikus mozgások elvesztése

Parkinson- kór - tünet lehet az automatikus mozgások elvesztése

Professzor Dr. Gács Gyula Módosítva: 2024.02.22 11:54

Sokan a remegést gondolják a Parkinson-kór első tünetének, holott az automatikus mozgások megváltozására sokszor előbb fel lehet figyelni. Mi okozza ezt a betegséget, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan lehet a lehető legtovább fenntartani a jó életminőséget? Dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai Központ neurológusa válaszolt a kérdésekre.

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Gács Gyula

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

A Parkinson-kór létrejöttének mechanizmusa

Az akaratlagos és az automatikus mozgásainkat egy meglehetősen bonyolult „relé-sor” irányítja az agyunkban, amelynek tagjai ingerület-átvivő anyagokkal kommunikálnak egymással. Ennek a relé-körnek, vagyis azon idegsejtcsoportoknak, amelyek ilyen módon egy kört képeznek és irányítják a mozgásainkat, az egyik tagja a fekete mag, amely a következő tagot egy dopamin nevű ingerület-átvivő anyaggal hozza működésbe. Ha ez a fekete mag sorvad, fogynak a sejtjei, akkor egyre kevesebb dopamin nevű anyagot termelnek, aminek következtében a mozgásaink „elromlanak”
- Az életkor előrehaladtával ugyan mindenkinél csökken ezen idegsejtek száma a fekete magban, mégsem lesz mindenki Parkinson-os. Hogy egyes embereknél miért öregednek el ezek a sejtek hamarabb, mint ami természetes lenne, arra nem tudjuk a választ – mondja dr. Gács Gyula.
A betegségek gyakoriságát illetően két fogalmat szoktak megemlíteni, az incidenciát és a prevalenciát. Az incidencia azt írja le, hogy évente 100 ezer lakosból hányan betegszenek meg – ez a Parkinson esetén 20-25 fő. A prevalencia pedig azt jelenti, hogy hány ilyen beteg él körülöttünk egy adott pillanatban. Ez Parkinson-kór esetén 200-300 beteg, szintén 100 ezer ember közül. 

Fő tünet a mozgások megváltozása és a remegés

A Parkinson-kór tünete lehet a remegés, a mozgás meglassulása.Ha a fent leírt mozgató-kör megszakad, a beteg mozgásaiban különböző változások állnak be – ezek lesznek a Parkinson-kór tünetei. Elsősorban megváltoznak az automatikus mozgások, például a pislogás. Egészséges esetben egy percben kb. 16-szor pislogunk, egy Parkinson-os beteg 2-4-szer. Hasonló automatikus mozgás a járás közbeni kézlóbálás, ami szintén megváltozik, meglassul. Tulajdonképpen az első figyelemfelkeltő tünet az automatikus, és tulajdonképpen az akaratlagos mozgások megváltozása. (Ugyanis az utóbbiak lefolyása is automatikus, csak az elindításuk lehet akaratlagos, utána már nem kell minden izmot akarattal működésbe hozni.)
Ősi tünetnek számít a végtagok remegése – ezt a tünetet vette észre és írta le először James Parkinson sebész 1817-ben, akkor még reszkető bénulásnak nevezve a betegséget. Azóta ismerik, kutatják ezt a betegséget, aminek kezelése szerencsére rengeteget változott az idők során. (Ugyanakkor nem minden remegés Parkinson-os eredetű. Többnyire megfigyelhető, hogy a Parkinson-os remegés nyugalomban jelentkezik, és ha a beteg megmozdítja a kezét, 10-15 másodpercre megszűnik.)  

Időben felfedezve a Parkinson-kór jól karbantartható

A Parkinson-kór neurológus segítségével jól kezelhető lehet.- A Parkinson-kór nagyon sokáig teljességgel gyógyíthatatlan volt, a betegek szinte mozdulatlanul ültek egész nap, mert mind az akaratlagos, mind az automatikus mozgásaik nagy mértékben lecsökkentek. Amikor a tudomány felfedezte, hogy itt egy ingerület-átvivő anyag hiányáról van szó, már „csak” elő kellett állítani a dopamint olyan formában, hogy ezt a betegnek be lehessen adni. Ez a 60-as években sikerült. Mára eljutottunk oda, mint a cukorbetegség kezelésében az inzulinnal, hogy bár a betegség nem gyógyítható, a megfelelő anyag adagolásával a beteg életminőségét fenn lehet tartani. Ma már a hiányzó anyagot egyszerű gyógyszerként be tudjuk juttatni. Ennek köszönhetően meglehetősen hosszú ideig szinte tünetmentesen lehet tartani a Parkinson-os beteget, és még hosszú évek múlva is jelentősen csökkenthető a tünetek mértéke, közel 20 évig – hangsúlyozza dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ezen évek után, a már-már reménytelennek látszó, előrehaladott esetekben is vannak még módszerek, például műtétek, amikor is be tudnak helyezni egy olyan tulajdonképpeni pacemakert az agy megfelelő helyére, ami elektromosan viszi tovább az ingerületet a hiányzó dopamin helyett. A lényeg tehát, hogy már az első gyanús tünetekkel fel kell keresni az orvost, hiszen a kezelés elérhető, a tünetek nagyon sokáig visszaszoríthatók.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

Téma szakértője

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai alaposság

A professzor úr nagybetűs orvos! Szakmai alapossága, empátiája és a hozzáállása a pácienséhez egyedülálló!

További vélemények

Hírek

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A memóriavesztés okai az Alzheimer-kóron kívül

A romló memóriáról, a súlyos kognitív leépülésről szinte mindenkinek a demencia, és annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór jut eszébe, holott ezen kívül is vannak okok, amelyek átmeneti vagy végleges memóriavesztéshez vezethetnek. Ezekről készített összegzést dr. Gács ...
A demencia és a stroke közös tőről fakad?

A demencia és a stroke közös tőről fakad?

Al Capona, Semmelweis Ignác, Ady Endre és Nietzsche – ki gondolná, hogy e híres személyek közt a kapocs éppen a demencia? A demencia az az elbutulásnak is nevezett  a tünetcsoport, amelyet számos ok válthat ki, és az elmúlt évszázadok folyamán változott a tényleges oka, a leggyakoribb oka, illetve a ...
Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK