Online Bejelentkezés

Dr. Szűcs Anna

+36 30 313 8792

I. kerület - Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Az epilepsziás roham nem feltétlenül epilepszia betegség

Az epilepszia az agy olyan működési zavara, amely során az agysejtekben szinkronizált elektromos kisülések jönnek létre. Ez a rendellenesség változatos klinikai tüneteket okozhat.

• Jellegzetes epilepsziás tünet a generalizált nagyroham (grand mal), melynek során a beteg elveszti az eszméletét, elesik, végtagjai szimmetrikusan megfeszülnek vagy rángatóznak, nyelvét megharaphatja, száján véres hab ürülhet, esetleg vizelet- vagy széklet visszatartási képtelenség is előfordul, majd magához térve nem tudja felidézni, mi is történt vele.
• A részleges rohamok nehezebben felismerhetők, és a megjelenési formák akár más betegségekre is utalhatnak. Például a gyakran előforduló aura jelenség (érzékcsalódás, hallucináció, beszédzavar, zsibbadás stb.) egyaránt előfordulhat migrénben, epilepsziában vagy agyi keringészavar, TIA esetén.

- Az egyik legfontosabb kérdés, hogy „csupán” epilepsziás rohamról vagy epilepszia betegségről van-e szó. Előbbi leginkább valamilyen külső tényező hatására alakul ki, mint például az alkohol- vagy alvásmegvonás, egyes gyógyszerek. Utóbbiról akkor lehet beszélni, ha a spontán jelentkező rohamok ismétlődnek. Ha ez kiderült, azt is vizsgálni kell, hogy a rohamok mögött van-e olyan betegség – például endokrinológiai, metabolikus, infektológiai vagy toxikológiai jellegű probléma -, amelyet a rohamoktól függetlenül is kezelni kell, valamint azt is el kell dönteni, hogy milyen típusú epilepsziáról van szó – ismerteti a neurológus.

Hogyan állítható fel az epilepszia diagnózisa?

Ha valaki epilepsziára gyanakszik, esetleg nem tudja eldönteni, mi okozhatja az idegrendszeri jellegű panaszait, mindenképpen neurológushoz kell fordulnia. Részletes neurológiai kivizsgálással lehet megállapítani a tipikus és a bizonytalan tünetek okát is. A neurológus elsősorban alaposan kikérdezi a beteget (ha ő maga nem emlékszik a rosszullétre, a környezet beszámolóira támaszkodva), rendszerezi a korábbi és a jelenleg meglévő betegségeket, a rendszeresen vagy alkalmanként szedett gyógyszereket, az esetleg provokáló hatású környezeti tényezőket (pl. láz, mérgezés, alváshiány, villogó fények, stb.).
Ahhoz, hogy eldönthető lehessen, hogy valóban a beteg életét jelentősen befolyásoló epilepszia betegség okozza-a a tüneteket, olyan vizsgálatokra is szükség van, mint a laborvizsgálat, az EEG és esetleg az MRI.

Így zajlik az EEG vizsgálat

- Az EEG vizsgálat egy fájdalmatlan eljárás, ami az agy elektromos tevékenységét, vagyis a működését vizsgálja a fejbőrre helyezett elektródákon keresztül. Alkalmas annak kiderítésére, hogy epilepszia vagy más ok miatt jelennek meg a tünetek. Az EGG vizsgálattal az is megállapítható, hogy gócos vagy generalizált típusú epilepsziáról van-e szó, és milyen hatékonyan működnek az epilepszia ellenes gyógyszerek.
- Az EEG vizsgálat során 16 elektródát rögzítünk a hajas fejbőrre. A mintegy 30 perces EEG monitorozás alatt a neurológiai asszisztens különböző feladatokra kéri a fekvő pácienst, például, hogy csukja be, nyissa ki a szemét, vegyen mély levegőt, sóhajtozzon. A vizsgálat második felében azt nézzük meg, hogyan reagál az agy a villogó fényekre. A szakképzett asszisztens szükség esetén módosíthatja a vizsgálat menetét, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel többletinformációhoz juttatja a leletezést végző orvost – mondja dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. - A vizsgálat során a készülék az agy elektromos tevékenységét az EKG görbéhez hasonlóan hullámsorozattal papíron vagy monitoron ábrázolja. Ez maga az elektroenkefalogram, vagyis az EEG. amelyből a rendellenesség elhelyezkedésére, időbeli változásaira lehet következtetni. Egyes esetekben ún. prolongált, 24 órás EEG-monitorozásra, vagy alvásmegvonásos EEG-re is szükség lehet, és időnként szükséges az MRI vizsgálat is, ha felmerül potenciálisan veszélyes kórállapot az ismétlődő rohamok mögött. Az EEG vizsgálat fontos része az epilepszia és más neurológiai kórképek elkülönítő diagnosztikájának.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)