Az epilepszia tünetei nagyon ijesztőek lehetnek, ezért az érintettek viszonylag gyorsan orvoshoz fordulnak, ha ismeretlen eredetű rosszulléteket, rohamokat, megmagyarázhatatlan ájulásokat élnek át. De mi a különbség az epilepsziás roham és az epilepszia betegség közt, és mi a szerepe a diagnosztizálásban az EEG vizsgálatnak? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
Az epilepszia az agy olyan működési zavara, amely során az agysejtekben szinkronizált elektromos kisülések jönnek létre. Ez a rendellenesség változatos klinikai tüneteket okozhat.
- Az egyik legfontosabb kérdés, hogy „csupán” epilepsziás rohamról vagy epilepszia betegségről van-e szó. Előbbi leginkább valamilyen külső tényező hatására alakul ki, mint például az alkohol- vagy alvásmegvonás, egyes gyógyszerek. Utóbbiról akkor lehet beszélni, ha a spontán jelentkező rohamok ismétlődnek. Ha ez kiderült, azt is vizsgálni kell, hogy a rohamok mögött van-e olyan betegség – például endokrinológiai, metabolikus, infektológiai vagy toxikológiai jellegű probléma -, amelyet a rohamoktól függetlenül is kezelni kell, valamint azt is el kell dönteni, hogy milyen típusú epilepsziáról van szó – ismerteti a neurológus.
Ha valaki epilepsziára gyanakszik, esetleg nem tudja eldönteni, mi okozhatja az idegrendszeri jellegű panaszait, mindenképpen neurológushoz kell fordulnia. Részletes neurológiai kivizsgálással lehet megállapítani a tipikus és a bizonytalan tünetek okát is. A neurológus elsősorban alaposan kikérdezi a beteget (ha ő maga nem emlékszik a rosszullétre, a környezet beszámolóira támaszkodva), rendszerezi a korábbi és a jelenleg meglévő betegségeket, a rendszeresen vagy alkalmanként szedett gyógyszereket, az esetleg provokáló hatású környezeti tényezőket (pl. láz, mérgezés, alváshiány, villogó fények, stb.).
Ahhoz, hogy eldönthető lehessen, hogy valóban a beteg életét jelentősen befolyásoló epilepszia betegség okozza-a a tüneteket, olyan vizsgálatokra is szükség van, mint a laborvizsgálat, az EEG és esetleg az MRI.
- Az EEG vizsgálat egy fájdalmatlan eljárás, ami az agy elektromos tevékenységét, vagyis a működését vizsgálja a fejbőrre helyezett elektródákon keresztül. Alkalmas annak kiderítésére, hogy epilepszia vagy más ok miatt jelennek meg a tünetek. Az EGG vizsgálattal az is megállapítható, hogy gócos vagy generalizált típusú epilepsziáról van-e szó, és milyen hatékonyan működnek az epilepszia ellenes gyógyszerek.
- Az EEG vizsgálat során 16 elektródát rögzítünk a hajas fejbőrre. A mintegy 30 perces EEG monitorozás alatt a neurológiai asszisztens különböző feladatokra kéri a fekvő pácienst, például, hogy csukja be, nyissa ki a szemét, vegyen mély levegőt, sóhajtozzon. A vizsgálat második felében azt nézzük meg, hogyan reagál az agy a villogó fényekre. A szakképzett asszisztens szükség esetén módosíthatja a vizsgálat menetét, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel többletinformációhoz juttatja a leletezést végző orvost – mondja dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. - A vizsgálat során a készülék az agy elektromos tevékenységét az EKG görbéhez hasonlóan hullámsorozattal papíron vagy monitoron ábrázolja. Ez maga az elektroenkefalogram, vagyis az EEG. amelyből a rendellenesség elhelyezkedésére, időbeli változásaira lehet következtetni. Egyes esetekben ún. prolongált, 24 órás EEG-monitorozásra, vagy alvásmegvonásos EEG-re is szükség lehet, és időnként szükséges az MRI vizsgálat is, ha felmerül potenciálisan veszélyes kórállapot az ismétlődő rohamok mögött. Az EEG vizsgálat fontos része az epilepszia és más neurológiai kórképek elkülönítő diagnosztikájának.
Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)
Rendelés típusa:
Ellátás magyar, német és román nyelven./consultation in English, German, Romanian available
Az ENG vizsgálat a Csömöri úti rendelőben elérhető!