Pánikroham, pánikbetegség? Így segíthet a pszichológus

Pánikroham, pánikbetegség? Így segíthet a pszichológus

Kispál Mónika Létrehozva: 2023.08.23 Módosítva: 2024.02.21

A pánikrohamok, a pánikbetegség egyre több embert érintenek, sokan tapasztalják meg a félelmetes, letaglózó érzéseket időről időre. Kispál Mónika, a Neurológiai Központ pszichológusa, szexuálpszichológus arról beszélt, pontosan milyen kritériumok alapján dönthetjük el, valóban pánikbetegek vagyunk-e, és hogyan segíthet az állapoton a kognitív viselkedésterápia.

Mit is jelent a pánikroham?

A pánikroham egy hirtelen kezdődő, intenzív félelem erős testi tünetekkel, mint például a szapora pulzus, nehézlégzés és katasztrofizáló gondolatok, leginkább azzal kapcsolatosan, hogy az érintett elveszti a kontrollt vagy meg fog halni. Ez nagyon ijesztő helyzet, ami azonban valójában nem veszélyes, viszont egyre többeket érint. Felmérések szerint 100 emberből 1-3 személy él pánikbetegséggel és ennél többen tapasztalják meg legalább egyszer a pánikrohamot.
A pánikroham egy váratlanul érkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és max. 20-30 perc alatt szűnik meg.  Az alábbi tünetekkel jár:

  • A pánikbetegség kezelésében segít a pszichológus.erős szívdobogás,
  • intenzív félelem vagy diszkomfort érzés,
  • nehézlégzés, légszomj,
  • gombócérzés a torokban,
  • izzadás,
  • remegés,
  • szájszárazság,
  • zsibbadás, bizonytalan testi érzések,
  • hányinger, hányás,
  • mellkasi fájdalom, diszkomfort,
  • zavarodottság,
  • félelem attól, hogy elveszítjük a kontrollt, a józan eszünket, annak az érzése, hogy elszakadtunk a valóságtól,
  • halálfélelem.

Természetesen nem mindenkinél jelenik meg minden egyes tünet, de ha legalább 4 jelentkezik, akkor már pánikrohamról lehet beszélni.

A diagnózis felállítása szakember feladata

Nagyon fontos, hogy ne diagnosztizáljuk magunkat. Ha tapasztaljuk a tüneteket, próbáljunk minél előbb segítséget kérni. Nehéz megtenni az első lépést. Bátorság kell hozzá és a felismerés, hiszen sokszor nem is tudjuk, hogy épp egy pánikot éltünk át. A félelem megsokszorozódhat, mert nem értjük, hogy mi történik/történt velünk. Pánikbetegségről csak hozzáértő szakember adhat diagnózist.
Amikor több roham után felmerül valakiben a pánikbetegség gyanúja, és orvoshoz – akár háziorvoshoz - fordul, első sorban ki kell zárni a szervi okokat, hiszen aki először tapasztalja a rohamot, azt gondolhatja, szívinfarktusa vagy legalábbis kardiológiai eredetű rosszulléte van. Ezért legalább olyan vizsgálatokat el kell végezni, mint a vérnyomásmérés, a laborvizsgálatok, a vércukorszint ellenőrzése, a pajzsmirigy működésének vizsgálata és az EKG. Ha kiderül, hogy nincs fizikai ok a háttérben, pszichiáterhez érdemes fordulni, aki felállíthatja a diagnózist. A szakember olyan kérdések alapján dönti el, valóban pánikbetegségről van-e szó, mint például, hogy kimenekült-e már helyzetekből attól tartva, hogy pánikrohama lesz, elkerül-e olyan szituációkat, amikor nagyobb az esélye annak, hogy rohama lesz, szorong-e attól, hogy bármikor pánikrohama lehet, alkalmaz-e valamilyen „segédeszközt”, például gyógyszert, alkoholt, hogy elkerülje a rohamot.
A szakember a kiváltó okoknak is igyekszik utánajárni, ami nem is olyan egyszerű, ugyanis sohasem csak egyetlen ok áll a háttérben. Olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint

  • erősen stresszes élethelyzet,
  • szorongásra való hajlam,
  • erős biológiai stresszválasz,
  • tanult viselkedésformák, például katasztrofizálásra való hajlam,
  • gyakori negatív gondolatok, 
  • egyéb pszichológiai problémák, például poszt-traumatikus stressz szindróma (PTSD), obszesszív kompulzív zavar (OCD), depresszió.

Hogyan segíthet a pánikbetegségen a viselkedésterápia?

Gyógyszer és pszichológus is segíthet a pánikbetegségen.- Ha valaki pánikbetegség diagnózisával fordul hozzánk, több eszköz áll rendelkezésünkre a segítséghez, amelyek közül különösen hasznos lehet a kognitív viselkedésterápia és a különböző relaxációs technikák a szorongás enyhítésére – ismerteti Kispál Mónika, a Neurológiai Központ pszichológusa, szexuálpszichológus. – A kognitív viselkedésterápia e tekintetben egyfajta tűzoltás: amíg ég a tűz, nem az a fontos, mi okozta, hanem az, hogy hogyan olthatjuk el. Az ülések során megtanuljuk felismerni a negatív gondolatokat, érzéseket, mert ezek fontos szerepet játszanak a pánikroham kialakulásában. Több ponton is be lehet avatkozni ebben a téves működésben: korrigálni lehet azt a téves értelmezést, amit a testi érzések keltenek a kliensben, ki lehet kapcsolni azt a folyamatos készenlétet, amivel a kliens a „veszélyes” testi érzeteit monitorozza, és lehet változtatni az elkerülő-biztonságkereső viselkedésen is. 

A viselkedésterápia egy célmeghatározással kezdődik a pszichológus és a kliens közt, és olyan érzékeny témákkal foglalkozhat, mint a szorongást okozó gondolatok feltárása, a testi érzetek beazonosítása, bizonyos téves meggyőződések felismerése, a szorongás természetének megértése, elemzése és a megtanult új viselkedési formák gyakorlása. A viselkedésterápia mellé a szorongás oldására alkalmas relaxációs technikák és szükség esetén pszichiáter által rendelt gyógyszerek is csatlakozhatnak és ezek együttesen eredményezhetik azt a stabil képességet, amellyel ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani a korábban kontrollálhatatlan érzéseinket, értelmezéseket.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)

Téma szakértője

  • Kispál Mónika

  • Szakterületek:
    • Pszichológus, szexuálpszichológus
  • Specialitások:
    • stresszkezelés
    • betegségekkel kapcsolatos megélések támogatása
    • pánik, szorongás kezelése
    • magánéleti változás pszichés támogatása
    • párkapcsolati problémák kezelése

    Rendelés típusa:

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Megértő

A pszichológus munkatársuk személyével és (meg)értő figyelmével voltam a leginkább megelégedve. Ezúton is hálás köszönetem Kispál Mónikának!

További vélemények

Hírek

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

Nem vált be a migrénre rendelt gyógyszer? A Botox segíthet!

A migrén egy nagyon nehezen kibírható fejfájástípus, amely a páciens egész életére rányomhatja a bélyegét. Ezért aztán nagy csalódást jelenthet, ha a rendelt gyógyszerek nem úgy hatnak, ahogyan az remélhető volt, esetleg a mellékhatásaik miatt nem komfortos szedni azokat. Dr. Simon ...
Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Arcidegzsába és isiász: így kezelhető a két leggyakoribb neuropátiás fájdalom

Akár arcidegzsábáról, akár isiászról van szó, mindkét gyakori betegség a neuropátiás fájdalmak csoportjába tartozik, ahogyan a diabéteszes neuropátia, az övsömört követő idegfájdalom és más betegségek is.   Dr. Prinz Géza , a Neurológiai Központ ...
Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Minden Alzheimer demencia, de ez fordítva nem igaz

Alzheimer és/vagy demencia? Sokak elképzeléseiben egybemosódnak ezek a fogalmak, és nem véletlenül. Az Alzheimer-kór ugyanis a demencia leggyakoribb formája.  Milyen más formák léteznek még? Kezelhető-e az elbutulás? Neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat szükséges? A kérdésekre dr. Prinz ...

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a növekvő légúti megbetegedések száma miatt rendelőinkben újra kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!